„A legfeketébb hangú fehér énekes”

Deák Bill Gyulát 2022-ben a magyar könnyűzenei életet gazdagító előadóművészi pályája, a magyar blues ikonikus alakjaként elért sikerei és az évtizedek óta töretlenül népszerű művészi tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki. Már 1984-ben azt mondta róla Chuck Berry: „Ő a legfeketébb hangú fehér énekes, akit valaha hallottam”.

Kár lett volna, ha Deák Bill Gyula nem kezd el énekelni, és kizárólag focista marad, ahogy 11 éves koráig képzelte. Egy orvosi műhiba miatt azonban elvesztette egyik lábát, így a futball iránti rajongása csupán közismert Fradi–szeretetében élhetett tovább. Bal hónalja alá csapott jellegzetes mankójával a műtét után kezdett el zenélni a többi kőbányai fiúval. Énektanárhoz ellenben nem sokáig járt, mert nem akart szoros barátságba kerülni az operákkal, ahogy azt tanácsolták neki. Sokkal inkább vonzotta a beatzene, a jazz, a rock világa.

Deák Bill Gyula az 1980-as évek elején lépett a nagyközönség elé a Hobo Blues Band zenekarral, aminek később tagja is lett. A sikeres fellépések mellett szerepet kapott az 1981-es Kopaszkutya című Szomjas György rendezte filmben. 1983-ban Rossz vér címmel megjelent első önálló szólólemeze, és országosan ismertté vált az István, a király rockoperában mint Torda, a táltos. 1987-től már a Deák Bill Blues Band frontembereként adott sikeres koncerteket külföldön és itthon egyaránt. Nagyon büszke volt arra, hogy Európában ezt egy féllábú ember tudta elérni.

Deák Bill Gyula sosem adta fel, sosem kesergett, ahogy 11 évesen ugyanúgy focizott fél lábbal is a többi gyerek között. Szerinte aki nem kapott annyi pofont az élettől, mint ő, az „nem is tudhat így énekelni bluest”. Számára a blues nemcsak stílus, hanem elsősorban életforma, és „egy nagyon nagy érzés”.

„Nem vagyok kemény, csak ilyenné tett az élet. Soha nem felejtem el, hogy lentről jöttem. Vannak lent is barátaim, meg vannak a felső tízezerben is. De nem ez a lényeg, hanem az, hogy emberek legyünk” – nyilatkozta 2018-ban. Jelmondata, hogy maradjunk emberek minden körülmények között: „ha az ember ember tud maradni, annál csodálatosabb nincs” – vallja.

„Én annak örülök, ha éneklek és tapsolnak az emberek meg gyerekek, és ez hála az Istennek nincs korhoz kötve, mert az én koncertjeimre járnak 15 éves kortól egészen az 50 évesig – vagy még idősebbek is sokszor lejönnek –, és ez nagyon nagy dolog. Az a jó, hogy örömet szerezni! És hát látom, hogy örülnek az emberek, és én is nagyon boldog vagyok: hát tapsolnak meg kiabálják, hogy Bill a király.”

Borítókép: Retro Buli a Tabánban 2021-ben. MTI Fotó: Kovács Attila, Tulajdonos: MTI Fotószerkesztőség, Azonosító: MTI-FOTO-D__TT20210822006

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 327 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.