Budapest, Csudapest

Úti film vagy szerelmi történet?

Mindkettő és ezek mellett persze zenés-táncos revü is. Végeredményben pedig mindhárom megfogalmazás összegénél sokkal több, ha belegondolunk, hogy egyfajta kortörténeti dokumentum is, történelmi és várostörténeti lenyomat. Hiszen az 1962-ben forgatott film helyszínei közül számos ma már nem, vagy nem az akkori formában látható. S bár természetesen rengeteg korabeli filmben fölbukkannak budapesti helyszínek, a Csudapest panorámaképe a maga módján egyedülálló.

A Csudapest forgatása a Városligetben, a Hősök terén

A sztori

Mai szemmel nézve a film cselekménye elég egyszerű: repülőgéppel érkezik Ferihegyre a Divatkirály és csodálatos manökenei. Ica moszkvai nászútjára induló barátnőjét és annak vadonatúj férjét kíséri ki a repülőtérre, s közben epedve várja, hogy rá is rátaláljon a szerelem. Ica szerencsére jókor van jó helyen, hiszen az érkező repülő kapitányával, Tiborral első látásra egymásba szeretnek. Végigkísérjük Ica buszát és az őt motorral követő, majd elveszítő Tibort, közben az utasokkal együtt bejárjuk és megcsodáljuk a várost, divatbemutatóban gyönyörködünk, s minden helyszínen mindenki énekel és/vagy táncol. Egy kávéházi teraszon a szerelmesek végre újra találkoznak és megismerkednek egymással. Közben számos szórakoztató viccet elsütnek a szereplők, amelyek akkoriban valószínűleg merésznek hatottak. Ilyenek a vasfüggöny említése, a szovjet futballbíró és a papírgyűjtést vagy szocialista szemináriumot hírből sem ismerők brazilok kritikája vagy a sosem kóstolt egzotikus banán bemutatása egy kisgyereknek.

Szereposztás

Ha eltekintünk a sztoritól és a látványvilágtól, és csak a színészgárdára koncentrálunk, a Csudapest akkor is rendkívüli alkotás. Az egymásra találó szerelmespár tagjai, Tibor és Ica szerepében Márkus László és Pásztor Erzsi láthatók, akik mára valóságos legendák. Az epizódszerepekben is olyan tehetségekkel találkozhatunk, mint Alfonzó, Kibédi Ervin, Kazal László, Csala Zsuzsa, Keleti László és Kabos László, avagy "a kis Kabos". Vámosi János a budapesti macskaköves utcákról énekel megindítóan, G. Dénes György és Horváth Jenős közös dala a mai napig siker. A korszak más népszerű slágerei is felcsendülnek az akkori sztárok, Koós János, Németh Lehel vagy Sárosi Katalin előadásában. A zárókép ismét Ferihegyen éri a szereplőket: könnyes vagy épp könnyed búcsúzkodás után mindenki indul saját útjára.

Érdekességek

A film végén fölcsendül a Híd a Kwai folyón című film világhírű betétdalának dallama. A zene eredetileg nem a film szerves része, hanem Kenneth Alford 1914-ben született szerzeménye, a Colonel Bogey march, azaz Colonel Bogey induló. Magyar változatát a Vigyázz, ha jön a boldogság kezdettel Vámosi János énekelte.
A leginkább sportszeretetéről és humoráról ismert Peterdi Pál és Tabi László - mindketten a Ludas Matyi című korszakos humorlap munkatársai voltak -  is dolgozott a film forgatókönyvén.

A Ludas Matyi című magazin egyik címlapja Balázs Piri Balázs kezében

A gyönyörű fővárost bemutató Csudapest című film most felújított, részletgazdagabb, UHD-verzióban érkezik az M3.hu-ra. (A filmrestaurálás folyamatáról egy korábbi cikkben már írtunk, akit érdekel, itt elolvashatja.) Ízelítőt hoztunk belőle, a teljes adás az m3.hu -n elérhető szeptember 21-től.

Borítókép:Kultúra - Filmforgatás - Csudapest TV revüfilm Magyarország, Budapest, 1962. július 18. Deák István filmrendező az egyik beállítást figyeli a Csudapest című tv revüfilm forgatásán a Városligetben. A Magyar Televízió filmjének operatőre Mestyán Tibor. MTI Fotó: Pálfai Gábor