„Ügyeletes szürkéből” a Nemzet Színésze

Születésnapján köszöntjük a többek közt Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznőt, Csomós Marit, aki körül 1975-ben kezdett izzani a levegő.

Karakter

2023.09.25 | olvasási idő: kb. 4 perc


Egy szép gyermekkor, rajongása a versekért, sok mozi, majd középiskolai tanárainak biztatása előzte meg az 1943. szeptember 25-én Vajdácskán született és Szerencsen nevelkedett Csomós Mari útját a Színművészeti Főiskolára, ahol 1961-ben kezdte meg tanulmányait. A felvételin Bálint Andrással került egy csoportba, majd Simon Zsuzsa osztályában olyan társakkal tanulta a mesterséget, mint Almási Éva, Kozák András, Juhász Jácint, Szersén Gyula vagy Szabó Tibor. 1965-ben friss végzősként szerződött Veszprémbe. Nem sokkal a városba érkezése után egy újság kért interjút tőle. Az egyik parkban találkoztak az újságíróval, mert a színésznő a kutyáját sétáltatta, ami éppen akkor megszökött. A fiatal színésznő még futtában tréfálkozva vetette vissza a jövőbeni terveit firtató kérdésére a zsurnalisztának: „Előbb megfogom a kutyát, aztán jöhet a Kossuth-díj.”

Földy Ottóval Veszprémben 1965-ben (MTI Fotó: Kovács Sándor)

Csomós Mari korai operettszerepeiben is remekelt, pályája kezdetéről mégis így nyilatkozott egyszer: „Inkább ügyeletes szürke voltam. Nem vett észre engem senki.” Három évvel később Kecskemétre igazolt, mert a veszprémi zenés darabok után prózai szerepekre vágyott. Drámai tehetsége Kecskeméten is kitűnt, de igazán Székely Gábor rendező keze alatt bontakozott ki Szolnokon, ahová 1971-ben szerződött el. Hét évad közös munka után, amely idő alatt Székely Gáborral életre szóló szövetséget kötöttek, fantasztikus előadásokkal örvendeztették meg a közönséget. „Gyönyörűséges előadásokat hoztunk létre. Én hűséges típus vagyok, és elsősorban emberekhez, nem helyekhez köt a hűségem.” – mesélte egyszer erről az időszakról a színművész. Nem csoda hát, hogy amikor Székely Zsámbéki Gáborral együtt a Nemzeti Színházhoz került, Csomós Mari a fővárosba is követte a rendezőt. Innen a rendező iránti szakmai elköteleződése hajtotta tovább 1982-ben is az újonnan alakuló Katona József Színházba, ahol bevallása szerint sok más mellett élete legszebb és legnehezebb szerepét játszhatta Füst Milán Boldogtalanok című drámájában. 

Gobbi Hildával a Boldogtalanokban (MTI Fotó: Benkő Imre)

Az újabb váltások szintén Székely Gáborhoz fűződtek, Csomós Mari 1994-ben az Új, 1997-ben pedig a Radnóti Színház társulatához szerződött, ez utóbbinak máig tagja. A művésznő tehetsége pályája kezdetétől nyilvánvaló volt, ám a főiskolai évek után még kiforratlan volt színészi egyénisége. A vidéki színházakban szerzett sokrétű tapasztalat végül 1975-re segített felfedni tehetségének mélységeit. Úgy tűnhetett, hogy egycsapásra „ügyeletes szürkéből, ügyeletes zseni” vált belőle. Nemcsak a színpadon, de a vásznon is átütő sikert könyvelhetett el ebben az évben a 141 perc a befejezetlen mondatból című Fábry Zoltán rendezte filmben. Ettől kezdve pályája töretlen volt. Tehetségének sokszínűségét bizonyítja, hogy éppoly kiváló volt Illyés Gyula Dózsa Györgyének Annájaként, Miller Pillantás a hídróljában Catherine szerepében, Kertész Ákos Makra című színművének Valijaként, Gorkij Éjjeli menedékhelyében Násztyaként, az Én és a kisöcsém operettgamine-jeként, G.B. Shaw Szent Johannájának címszerepében vagy Gyurkó László Elektrájaként. 

Blaskó Balázzsal 1981-ben (MTI Fotó: Ilovszky Béla)

Bár szerepet soha nem kért, szerepálmai mind rátaláltak. Például a Képzelt Riport egy amerikai popfesztiválról Eszterét alakíthatta a darab szolnoki bemutatóján. Példaképei Sulyok Mária, akit a próbák után sokszor hallgatott emberségről és művészetről beszélni, valamint Dajka Margit voltak. Utóbbi többször is megnézte ugyanabban a szerepben Csomós Marit, és azután hosszan beszélgettek a szakmáról.

Csendes Lászlóval egy tévéfilm forgatásán 1980-ban (MTI Fotó: Sárközi Ágnes)

Az 1964-ben indult filmes karrierje az elsősorban fővárosi színházakban játszó kortársaihoz képest kevesebb darabot számlál, de a közönség olyan produkciókból emlékezhet rá, mint a Még kér a nép, a Jadviga párnája, az Állítsátok meg Terézanyut!, a Sorstalanság vagy a 2015-ös Anyám és más futóbolondok a családból. A színésznő majdnem hatvan éve kezdődött televíziós karrierje során pedig többek közt olyan népszerű sorozatokban szerepelt, mint a Nyolc évszak és a Kisváros.

Portré 1968-ból (MTI Fotó: Friedmann Endre)

Csomós Mari művészi hitvallását ekként fogalmazta meg egyszer: „Meg kell teremtenem azt a belső világot, harmóniát, vagy épp nem-harmóniát, amit a darab kíván. Hiszen nem a saját életemet mesélem, bár egy idő után mindegyik szerep személyessé válik. Ha egy író megírt egy szerepet, annak biztosan oka, feladata van a darabban. Ezért számomra nincs kis szerep. Egy színész az színész. Az én dolgom az, hogy a szavaimmal, a testemmel és egész idegrendszeremmel megpróbáljam megértetni a nézőtéren ülőkkel, amit szeretnénk elmondani. Hiszen ezért csináljuk az egészet: a közönségért.” Különleges, nagy átéléssel megformált alakításai nemcsak számlálhatatlan kitüntetést hoztak a magánéletében férje korai halála után meglehetősen visszahúzódó művésznek, hanem kitűzött célját is elérte velük: elnyerte a közönség elismerését és máig töretlen szeretetét.

Csomós Marit születésnapja alkalmából az MTVA Archívum online csatornáján, az m3.hu-n a Menekülés című színházi közvetítéssel, szeptember 29-én a Mestersége színész portrésorozat neki szentelt epizódjával, valamint a Magyar Elektra című színházi közvetítéssel, szeptember 30-án pedig a Boldogtalanok című színművel köszöntjük. Tartsanak velünk!

Borítókép: Csomós Mari színművész MTI Fotó Készítette: Zih Zsolt, Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum: MTI-FOTO-605079

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 327 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Pesszimista művek egy emberszerető alkotótól

55 éve nincs köztünk Füst Milán – míg fő műve, a Feleségem története filmként hódítja meg a világot.

Lóvasúttal a Kálvin tértől Újpest városkapuig

1866. augusztus 1-jén indult meg a menetrendszerű lóvasútjárat a két város, Pest és Újpest között.

Fotók Tél apóról

Európában igen régi hagyományokra vezethetők vissza a téli ajándékozó lények. Ismerjék meg röviden Odin legendáját, szent Miklós püspök csodatételeit vagy az aranyvirgács szokásának eredetét.

Avar István - Szénfejtésből színpadi gyémánt

A 20. század második felének egyik legnagyszerűbb klasszikus színésze volt a 90 éve született Avar István. „Megmagyarázhatatlan varázs a színész és a közönség találkozása az esti előadáson. Boldoggá tesz, doppingol.” – vallotta.