„Ügyeletes szürkéből” a Nemzet Színésze

Születésnapján köszöntjük a többek közt Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznőt, Csomós Marit, aki körül 1975-ben kezdett izzani a levegő.

Karakter

2023.09.25 | olvasási idő: kb. 4 perc


Egy szép gyermekkor, rajongása a versekért, sok mozi, majd középiskolai tanárainak biztatása előzte meg az 1943. szeptember 25-én Vajdácskán született és Szerencsen nevelkedett Csomós Mari útját a Színművészeti Főiskolára, ahol 1961-ben kezdte meg tanulmányait. A felvételin Bálint Andrással került egy csoportba, majd Simon Zsuzsa osztályában olyan társakkal tanulta a mesterséget, mint Almási Éva, Kozák András, Juhász Jácint, Szersén Gyula vagy Szabó Tibor. 1965-ben friss végzősként szerződött Veszprémbe. Nem sokkal a városba érkezése után egy újság kért interjút tőle. Az egyik parkban találkoztak az újságíróval, mert a színésznő a kutyáját sétáltatta, ami éppen akkor megszökött. A fiatal színésznő még futtában tréfálkozva vetette vissza a jövőbeni terveit firtató kérdésére a zsurnalisztának: „Előbb megfogom a kutyát, aztán jöhet a Kossuth-díj.”

Földy Ottóval Veszprémben 1965-ben (MTI Fotó: Kovács Sándor)

Csomós Mari korai operettszerepeiben is remekelt, pályája kezdetéről mégis így nyilatkozott egyszer: „Inkább ügyeletes szürke voltam. Nem vett észre engem senki.” Három évvel később Kecskemétre igazolt, mert a veszprémi zenés darabok után prózai szerepekre vágyott. Drámai tehetsége Kecskeméten is kitűnt, de igazán Székely Gábor rendező keze alatt bontakozott ki Szolnokon, ahová 1971-ben szerződött el. Hét évad közös munka után, amely idő alatt Székely Gáborral életre szóló szövetséget kötöttek, fantasztikus előadásokkal örvendeztették meg a közönséget. „Gyönyörűséges előadásokat hoztunk létre. Én hűséges típus vagyok, és elsősorban emberekhez, nem helyekhez köt a hűségem.” – mesélte egyszer erről az időszakról a színművész. Nem csoda hát, hogy amikor Székely Zsámbéki Gáborral együtt a Nemzeti Színházhoz került, Csomós Mari a fővárosba is követte a rendezőt. Innen a rendező iránti szakmai elköteleződése hajtotta tovább 1982-ben is az újonnan alakuló Katona József Színházba, ahol bevallása szerint sok más mellett élete legszebb és legnehezebb szerepét játszhatta Füst Milán Boldogtalanok című drámájában. 

Gobbi Hildával a Boldogtalanokban (MTI Fotó: Benkő Imre)

Az újabb váltások szintén Székely Gáborhoz fűződtek, Csomós Mari 1994-ben az Új, 1997-ben pedig a Radnóti Színház társulatához szerződött, ez utóbbinak máig tagja. A művésznő tehetsége pályája kezdetétől nyilvánvaló volt, ám a főiskolai évek után még kiforratlan volt színészi egyénisége. A vidéki színházakban szerzett sokrétű tapasztalat végül 1975-re segített felfedni tehetségének mélységeit. Úgy tűnhetett, hogy egycsapásra „ügyeletes szürkéből, ügyeletes zseni” vált belőle. Nemcsak a színpadon, de a vásznon is átütő sikert könyvelhetett el ebben az évben a 141 perc a befejezetlen mondatból című Fábry Zoltán rendezte filmben. Ettől kezdve pályája töretlen volt. Tehetségének sokszínűségét bizonyítja, hogy éppoly kiváló volt Illyés Gyula Dózsa Györgyének Annájaként, Miller Pillantás a hídróljában Catherine szerepében, Kertész Ákos Makra című színművének Valijaként, Gorkij Éjjeli menedékhelyében Násztyaként, az Én és a kisöcsém operettgamine-jeként, G.B. Shaw Szent Johannájának címszerepében vagy Gyurkó László Elektrájaként. 

Blaskó Balázzsal 1981-ben (MTI Fotó: Ilovszky Béla)

Bár szerepet soha nem kért, szerepálmai mind rátaláltak. Például a Képzelt Riport egy amerikai popfesztiválról Eszterét alakíthatta a darab szolnoki bemutatóján. Példaképei Sulyok Mária, akit a próbák után sokszor hallgatott emberségről és művészetről beszélni, valamint Dajka Margit voltak. Utóbbi többször is megnézte ugyanabban a szerepben Csomós Marit, és azután hosszan beszélgettek a szakmáról.

Csendes Lászlóval egy tévéfilm forgatásán 1980-ban (MTI Fotó: Sárközi Ágnes)

Az 1964-ben indult filmes karrierje az elsősorban fővárosi színházakban játszó kortársaihoz képest kevesebb darabot számlál, de a közönség olyan produkciókból emlékezhet rá, mint a Még kér a nép, a Jadviga párnája, az Állítsátok meg Terézanyut!, a Sorstalanság vagy a 2015-ös Anyám és más futóbolondok a családból. A színésznő majdnem hatvan éve kezdődött televíziós karrierje során pedig többek közt olyan népszerű sorozatokban szerepelt, mint a Nyolc évszak és a Kisváros.

Portré 1968-ból (MTI Fotó: Friedmann Endre)

Csomós Mari művészi hitvallását ekként fogalmazta meg egyszer: „Meg kell teremtenem azt a belső világot, harmóniát, vagy épp nem-harmóniát, amit a darab kíván. Hiszen nem a saját életemet mesélem, bár egy idő után mindegyik szerep személyessé válik. Ha egy író megírt egy szerepet, annak biztosan oka, feladata van a darabban. Ezért számomra nincs kis szerep. Egy színész az színész. Az én dolgom az, hogy a szavaimmal, a testemmel és egész idegrendszeremmel megpróbáljam megértetni a nézőtéren ülőkkel, amit szeretnénk elmondani. Hiszen ezért csináljuk az egészet: a közönségért.” Különleges, nagy átéléssel megformált alakításai nemcsak számlálhatatlan kitüntetést hoztak a magánéletében férje korai halála után meglehetősen visszahúzódó művésznek, hanem kitűzött célját is elérte velük: elnyerte a közönség elismerését és máig töretlen szeretetét.

Csomós Marit születésnapja alkalmából az MTVA Archívum online csatornáján, az m3.hu-n a Menekülés című színházi közvetítéssel, szeptember 29-én a Mestersége színész portrésorozat neki szentelt epizódjával, valamint a Magyar Elektra című színházi közvetítéssel, szeptember 30-án pedig a Boldogtalanok című színművel köszöntjük. Tartsanak velünk!

Borítókép: Csomós Mari színművész MTI Fotó Készítette: Zih Zsolt, Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum: MTI-FOTO-605079

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 327 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Olvasni jó! - a könyvtárosok világnapján is

Április 14-én emlékeznek meg a könyvtárosokról és erről a szép szakmáról a világon, melynek célja az olvasás népszerűsítése. Szeretettel köszöntjük a világ könyvtárosait e jeles napon!

„Sors, nyiss nekem tért, hadd tehessek Az emberiségért valamit!”

Ma 200 éve született a színész, hősszerelmes, forradalmár, katona, de mindenekelőtt az egyik legnagyobb magyar költő, Petőfi Sándor.

Aki több mint 60 éve sztár

85. születésnapján köszöntjük az eMeRTon–, Artisjus– és Fonogram Életműdíjas magyar énekest, Korda Györgyöt, akinek népes rajongótábora van minden korosztályból. Életszeretete, energiája vagy akár házassága Balázs Klári énekesnővel példaértékű, slágerei kiállták az idők próbáját.

Kerámia és országkép

Százhúsz esztendeje, 1900. március 23-án hunyt el Zsolnay Vilmos keramikusművész, gyáros, akinek munkássága az ország emblematikus épületeivel is szorosan összekapcsolódott, termékei hungarikummá váltak.