Egyensúlyban színház és család között

Cseke Pétert, a többek közt Jászai Mari- és Kossuth-díjjal is kitüntetett színészt, rendezőt és színiigazgatót 70. születésnapján életéről és pályájáról gyűjtött érdekességekkel köszöntjük.

Karakter

2023.10.03 | olvasási idő: kb. 4 perc


Az 1953. október 3-án Nagyváradon született művész 11 éves korában települt át Magyarországra édesanyjával. Édesapja, Cseke Sándor a nagyváradi színház ünnepelt prózai színésze és táncos-komikusa volt. Cseke Péter szülei hatására mindig a világot jelentő deszkákra készült. Háromévesen a szobában játszott, míg édesapja egy szilveszteri műsor szerepét tanulta fennhangon. A kis Péter kiment édesanyjához a konyhába, és tökéletesen elmondta a teljes szöveget. Az anyuka meglepetten újságolta ezt férjének, aki addig nem hitte el, míg a fiú neki is fel nem mondta a teljes szerepet. Annyira tetszett a szülőknek a kis Péter produkciója, hogy megmutatták a nagyváradi színház igazgatójának is, aki nyomban bevette a gyermeket a szilveszteri műsorba. Ez volt Cseke Péter első fellépése, amely után édesapja büszkén mondogatta: „Péterből színész lesz!”

Végzős hallgatóként a Kabaré című musicalben (MTI Fotó: Horváth Éva)

A tehetséges fiú bár tudta, mit akar, többnyelvűségére alapozva külkereskedelmi technikumban tanult arra az esetre, ha nem vennék fel a Színművészeti Főiskolára. Másik szerelme a futball volt, amelyben olyannyira tehetségesnek bizonyult, hogy tizenhét évesen az Újpesti Dózsa le is akarta igazolni, édesanyja azonban nem engedte. Végül elsőre felvételt nyert a főiskolára Szinetár Miklós osztályába. A boldog diákévek után számos vidéki és budapesti teátrum ajánlata közül a debreceni Csokonai Színház felkérését fogadta el. Úgy vélte, a széles repertoárú színházban több alkalma nyílik majd a szakmai fejlődésre. A debreceni színpad valóban remek lehetőségnek bizonyult, az ifjú színész számos műfajban és szerepben bizonyított.

Csikos Sándorral és Bajza Viktóriával Debrecenben Dürrenmatt János királyában (MTI Fotó: Farkas Tamás)

Öt év után 1981-ben került Budapestre a Madách Színházhoz. Az addigra kialakult stílusú művész a színpad mellett szinkronizált, filmezett és lemezeket készített, köztük II. János Pál pápa verseiből egy összeállítást. Ugyanebben az esztendőben ismerte meg későbbi feleségét, Sára Bernadette-et, akivel ugyan egy időben jártak a főiskolára, személyesen mégsem ismerték egymást korábban. Bernadette ugyanis az első musical-operett osztály hallgatójaként egészen más utakon járt, majd miután végeztek, az ország különböző pontjaira szerződtek. Egy végzős rendezőnek köszönhetően találkoztak a főiskola színpadán: mindketten meghívott színészek voltak a Julia kisasszony című darabban, amelyben egy csókjelenet pecsételte meg élethosszig tartó szerelmüket. A színész házaspár máig elválaszthatatlan és két lányuk született, Sára és Dorottya. 

Lesznek Tiborral a Makrancos hölgyben (MTI Fotó: Pólya Zoltán)

Az addigra országosan elismert és népszerű színész 34 éves korában önként újra iskolapadba ült, és a Színház- és Filmművészeti Főiskola kifejezetten színészeknek indított hároméves rendezői képzésén végzett. 1990-ben elhagyta a Madách Színházat, hogy két évadon át a Nemzeti Színház társulatát erősítse, ezt követően szabadfoglalkozású lett. Cseke Péter célja ezután nemcsak a színészi sikerek halmozása, hanem a színház magasabb dimenzióinak megismerése lett, és 1994-től korábbi mestere, Szinetár Miklós tanársegédjeként az újabb színésznemzedékek oktatásának is részesévé vált. Cseke 2001-től tanított a magyar Táncművészeti Főiskolán, ezzel párhuzamosan 2003-ban a Színház- és Filmművészeti Egyetem doktoranduszhallgatója lett. A rendkívül elfoglalt művész 2004 és 2008 között a Turay Ida Színház főrendezője volt, majd 2008-tól napjainkig a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház igazgatója. Sem tanulmányait, sem a tanítást, de a színészetet sem adta fel mindez idő alatt. Doktori fokozatot szerzett 2012-ben, és 2016-tól a Kaposvári Egyetem Művészeti Karának oktatója. 

Portré 1986-ból (MTI Fotó: Ilovszky Béla)

A sokoldalú művész színészi pályája során éppúgy sikeres volt zenés és prózai darabokban. Egyik emlékezetes szerepe volt a debreceni évek alatt Benjamin Jonson Volpone című darabjának Moscája, mellyel a nagyváradi színházban is fellépett a társulat. A nagyváradi bemutató Csekének különös jelentőséggel bírt, hisz nemcsak édesapja, de a közönség is nagy várakozással tekintett a „kis Cseke” alakítására. A különben ritkán lámpalázas fiatal színész emiatt nagyon izgult, mikor a színpadra lépett. Ekkor a csizmája sarka beakadt és letörött, amikor pedig visszafordult, hogy megnézze mi történt, a nadrágja repedt szét és a pelerinje is lehullott, amit lélekjelenlétét megőrizve az utolsó pillanatban elkapott és maga köré kanyarintott. Ezzel minden lámpaláza elmúlt, és alakításával édesapját és a közönséget is elbűvölte, akik alig vették észre a kosztümbakit.

A Páratlan párosban Tóth Enikővel és Szerednyey Bélával (MTI Fotó: Ilovszky Béla)

A Madách Színházban kezdetben karakterszerepekben brillírozó színész hamar a társulat meghatározó tagja lett. Az azóta több mint 1500 előadást megélt Macskák című musical kezdő szereplőgárdájának éppúgy oszlopos tagja lett, mint ahogyan feledhetetlen volt John Smith szerepében Ray Cooney Páratlan páros 1. című vígjátékában, amely szintén rekordokat döntött az előadások számát tekintve. A páros másik felével, Szerednyey Bélával életre szóló barátság fűzi össze, ahogyan az ezidőtájt gyakori női partnerével, Tóth Enikővel is. Ebből az időszakból egyebek mellett említésre érdemes még Noszty Feri alakítása Mikszáth A Noszty fiú este a Tóth Marival című drámájában, amely hatalmas közönségsiker volt, a kritikusokat azonban megosztotta.

Elvisz Trénként a Macskákban (MTI Fotó: Ilovszky Béla)

A szabadúszó években Cseke jelentős szerepet vállalt a Karinthy Színház működtetésében, Karinthy Márton szerint itt vált színiigazgatóvá. Bár a művész karrierje inkább koncentrálódott a színházra, a közönség olyan filmekből emlékezhet rá mégis, mint a Sára Sándor készítette Holnap lesz fácán, vagy a Lugossy László rendezte Szirmok, virágok, koszorúk. A televízióban tévéjátékok mellett népszerű sorozatokban volt látható, például a Mint oldott kéve, a Kémeri, a Gyalogbéka vagy a Nyolc évszak. Hangját szinkronszerepei mellett hangjátékok is megörökítik. Színházi rendezéseivel nemcsak a közönség, hanem a szakma elismerését is számtalan alkalommal kivívta, filmrendezőként pedig tavaly debütált.

Lányával, Cseke Dorkával 2012-ben (MTI Fotó: Zih Zsolt)

A művész, akinek a színház a legnagyobb szenvedélye, mégis családját tartotta mindig a legfontosabbnak. Már 2008-as kecskeméti kinevezését megelőzően is hívták más színházak élére, de míg gyermekeik „ki nem repültek”, addig feleségével nem vállalkoztak egy ilyen gyökeres váltásra. Amint a fészek kiürült, mindketten érezték, elérkezett az idő, a kecskeméti teátrummal pedig egy új család részesévé lettek. Köszöntőnket Cseke Péter a közelmúltban a kecskeméti színházzal kapcsolatosan elhangzott szavaival zárjuk, melyek művészi hitvallását is felfedik: „A színház egy közösségi szertartás, a nézőtér együtt játszik a színpaddal estéről estére. Minden közönség, ezért minden előadás, minden jelenet más és más. Ez a pillanat művészete, katartikus, de rögtön el is száll, ez is a csodálatos benne.”

Cseke Pétert az MTVA Archívum online csatornáján az m3.hu-n a Hogyan csináljunk karriert? című tévéjátékkal köszöntjük. Az archivum.mtva.hu oldalon a Tévéműsorok menüpont alatti szabadon nézhető műsorok között gyerek, ifjúsági, és zenés műsorokban, valamint egy tévéjátékban is láthatják a sokoldalú művészt: SajtszínházApád, anyád idejöjjön 3. részDallamról dallamra - kétszemélyes bolondságokGyalogbékaSzemben a lánchíd oroszlánja. Tartsanak velünk! 

Borítókép: Cseke Péter színész, rendező MTI Fotó Készítette: Zih Zsolt, Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum: MTI-FOTO-362101

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 327 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Kétszázötven éve tippelünk és reménykedünk

Mária Terézia császárnő és királynő 1762. március 26-án császári pátensben engedélyezte a genovai lottót, Budán 1770. szeptember 2-án rendezték meg az első lottósorsolást.

A pisai ferde torony

Tizenegy évig tartó rekonstrukció után húsz esztendeje, 2001. december 15-én nyílt meg a turisták előtt a pisai ferde torony.

Az első magyar olimpiai arany

1896. április 11-én Hajós Alfréd, a „Delfin” az athéni olimpián megnyerte a 100 méteres gyorsúszást, és megszerezte az első magyar olimpiai aranyérmet.

KVÍZ – A magyar musical napja

1961. január 12-én mutatta be a budapesti Petőfi Színház (ma Thália Színház) az első magyar musicalt: Hubay Miklós, Vas István és Ránki György Egy szerelem három éjszakája című művét. 2012-ben kezdeményezte a Bajor Gizi Színészmúzeum, hogy ennek az eseménynek az évfordulóján ünnepeljük a magyar musical napját. A kérdések a bemutatók időpontjának sorrendjében haladnak!