Csárdáskirálynő – az operettek operettje

A XIX–XX. század fordulóján az operett a Monarchiában, majd szerte a világon a szórakoztatás alapműfajává vált. A műfajnak Kálmán Imre (1882–1953) mellett több magyar nagysága is volt, mint Lehár Ferenc (1870–1948), Huszka Jenő (1875–1960), Szirmai Albert (1880–1967), Jacobi Viktor (1883–1921), Ábrahám Pál (1892–1960). Kálmán Imre egy siófoki gabonakereskedő fia volt. Tizenöt éves korától járt a Zeneakadémiára, ahol Bartók Béla évfolyamtársa volt. Zeneszerzői pályáját kuplékkal kezdte, a közönség különösen a „Mert a Berta nagy liba” című dalát kedvelte.

Első operettjét, a „Tatárjárás”-t 1908-ban mutatták be. Nem sokkal később a császárvárosba költözött, alkotásait ezután előbb Bécsben mutatták be, majd Budapest következett. Hálás fogadtatásban részesült operettek sorát komponálta: „A bajadér”, „Marica grófnő”, „A cirkuszhercegnő”, „A montmartre-i ibolya”. Nevével azonban minden idők talán legismertebb és legnépszerűbb operettje, a „Csárdáskirálynő” forrott egybe.

A német nyelvű szövegkönyvet Leo Stein és Jenbach Béla írta 1914-ben, Kálmán Imre ennek alapján komponálta meg a zeneművet. A történet dióhéjban: egy pesti orfeumi énekesnőbe beleszeret egy trónörökös. A bécsi premierre 1915. november 17-én került sor a Johann Strauss Theaterben, és a darab a „Die Csárdásfürstin” címmel indult el a világsiker felé.

Egy évvel később, 1916. november 3-án a budapesti Király Színházban is előadták a művet, immár „A Csárdáskirályné”, majd Csárdáskirálynő” címmel. A librettót Gábor Andor fordította. A később világsikert aratott mű főszerepeit Kosáry Emmi, Szentgyörgyi Ida, Rátkai Márton és Király Ernő alakították. A darabot angol nyelvterületen „Gipsy Princess” címmel játszották. A bécsi bemutatót követő tizenöt évben harmincezer alkalommal adták elő a világon.

A mű Magyarországon is hallatlan népszerűségnek örvend, fülbemászó betétszámai újra meg újra felhangzanak a televízióban és a rádióban, és több filmváltozata is készült. Az operettet Magyarországon az 1950-es években Békeffi István és Kellér Dezső átírta, és Honthy Hanna parádés lehetőséget kapott Cecília szerepében. A művet csak magyar színpadokon már jóval több mint ezerszer adták elő: az ezredik előadás 1971-ben volt.

Borítókép: Budapest, 1971. Anna Moffo Vereczky Szilvia szerepében a Csárdáskirálynő című, magyar–NSZK koprodukcióban készült film egyik jelenetében. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-866497

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 307 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.