„Állítsátok meg a Földet, le akarok szállni róla”

A Jászai Mari-díjas színművész 1921-ben Németújváron Zsigovits László Jenő néven látta meg a napvilágot, majd a harmincas években magyarította a nevét Csákányira. Szülei papi pályára szánták, őt azonban a színház érdekelte. 1942-ben tanulmányai befejeztével nyomban a Nemzeti Színházhoz került, karrierjét a világháború törte derékba, mielőtt még igazán szárba szökkenhetett volna. A hadifogságból hazatérve a Nemzeti már nem foglalkoztatta, de 1949-ben a Pesti Színházban A szabin nők elrablása című vígjátékban újra lehetőséget kapott tehetsége bizonyítására.

Számos fővárosi színházban játszott, legendás volt a herceg szerepében Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjében Honthy Hanna oldalán. Lánya, Csákányi Eszter mesélte egyszer róla, hogy bár kiváló énekes volt, nem ismerte a kottát, zenei tehetsége abban is megmutatkozott, hogy hallás után rendkívül gyorsan sajátította el a dalokat. Imádott énekelni, az előadásában hallható legtöbbet kért dalok között találhatjuk Huszka Jenő operettjéből a Doktor úr, doktor úr a maga szíve sose fáj című dalt, illetve a Nádas Gábor és Szenes Iván által kifejezeten neki írt Állítsátok meg a Földet.

1974-től haláláig, majd’ húsz éven át a Vidám Színpad társulatának tagja volt. Ebből adódhat Zappe János következő jellemzése: „A közönség imádta és beskatulyázta: alapvetően vidám, csak néha kesernyés vagy éppen érzelmes mulattatónak, megbízható szórakoztató iparosnak szerette.” Pedig drámai szerepekben is megállta a helyét, ráadásul színpadi szerepein kívül filmes, rádiós és szinkronmunkássága is igen gazdag. A teljesség igénye nélkül olyan filmekben szerepelt például, mint az Égrenyíló ablak, az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán és az Indul a bakterház.

Szinkronszerepeiről a színész egyszer így vallott: „Magammal sohasem voltam elégedett. Tulajdonképpen nem tetszem magamnak. Örök problémám, hogy csúnya vagyok. Ezért azután boldogít, ha a filmen olyan nagyszerű, férfias színészeket szinkronizálhatok magyarra, mint Jean Gabin, Yves Montand, Charles Boyer. De voltam már Fernandel és Bourvil magyar hangja is.” Számos rádiójáték mellett közkedvelt rajzfilmek is őrzik hangját, például ő szólaltatta meg Karakot a Vukban, Döbrögit a Ludas Matyiban és Loncsárt a Szaffiban, de a Flintstone család Frédije vagy a Dzsungel könyve Baluja is egybeforrt nevével. 

Kollégái és lánya is többször említik, hogy Csákányi Lászlót az a fajta éhes elégedetlenség emésztette, ami mindig arra sarkallta, hogy a legtöbbet hozza ki magából és azokból, akikkel éppen együtt játszott. Straub Dezső mesélte róla: „Csákányi Laci bácsi minden előadás végén, amikor legördült a függöny, azt mondta: „Köszönöm a férfias munkát, aki nem azt végzett, az szégyellje magát!” De nem elsősorban maximalizmusával, hanem kedves jellemével és veleszületett humorával nyerte el a közönség szívét, és tette nevét halhatatlanná.

Csákányi Lászlóval legközelebb az MTVA Archívum m3.hu online csatornáján 2022. november 10-én a Titkok éjszakája című tévéfilmben találkozhatnak. Tartsanak velünk!

Borítókép: Csákányi László a Vidám Színpadon MTI Fotó, Készítette: Ilovszky Béla Tulajdonos: MTI Rt. Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-913698

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 321 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.