![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/background_image/F__HT19570520005.jpg)
Csákányi László 100!
Csákányi László, a XX. századi magyar színjátszás feledhetetlen alakja, emellett a gyerekek és mindannyiunk örömére Foxi Maxi és Kovakövi Frédi hangja száz esztendeje, 1921. január 13-án született.
Karakter
2021.01.13 | olvasási idő: kb. 5 perc
Németújváron (ma: Güssing, Ausztria) született. Apja papnak szánta, tízévesen a kőszegi internátusba került. Egy iskolai színházlátogatás után döntötte el, hogy színész lesz, elhatározásához végül szülei támogatását is elnyerte. A Színiakadémiára 1939-ben vették fel, osztálytársai között volt Szemere Vera és Zenthe Ferenc. A Nemzeti Színházba hívták, de az oklevéllel katonai behívóját is kézhez kapta. A szovjet hadifogságból 1948-ban tért haza.
![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/image/F__VL19530512013.jpg)
A Nemzeti már nem tartott rá igényt, paródiákkal, zenés burleszkekkel járta a vidéket. A Pesti Színházhoz került, útja innen az Úttörő, majd az Ifjúsági Színházhoz vezetett. 1953-tól a Fővárosi Operettszínház, 1956-tól a budapesti Petőfi Színház, 1963-tól a Vígszínház, 1971-től a József Attila Színház tagja volt, 1974-től a Vidám Színpadhoz kötötte szerződése.
![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/image/F__TO19831115156.jpg)
Kiváló karakterszínész, sokoldalú jellemábrázoló művész volt, drámákban és vígjátékokban egyaránt otthonosan mozgott, igazi népszerűségét mégis egy dalnak köszönhette. Az Operettszínház 1955-ben mutatta be Huszka Jenő Szabadság, szerelem című operettjét, melyben Melchior doktorként elénekelte a Doktor úr, doktor úr, a maga szíve sose fáj című dalt. Még évtizedek múlva sem tudott úgy dobogóra lépni, hogy a közönség ne követelte volna tőle a dalt. Ugyancsak az ő nevéhez fűződik A vén budai hársfák békésen suttognak című dal Eisemann Mihály Bástyasétány 77 című operettjéből.
A tévében vidám jelenetek állandó szereplője volt, a rádiókabaréban Agárdi Gáborral évekig ők bolondoztak a két krahácsi atyafi szerepében. Szeretett és tudott is szinkronizálni, ő adta Fernandel, Peter Ustinov, Charles Laughton magyar hangját. Igazán persze Foxi Maxi és Frédi, az egyik kőkorszaki szaki szinkronalakítása tette népszerűvé, de tőle kapta a hangját Karak, a róka a Vuk című rajzfilmsorozatban.
![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/image/F_LED19690601047.jpg)
Filmen kevesebbet, de annál nagyobb sikerrel szerepelt. Egyik főszereplője volt az Indul a bakterház című klasszikus vígjátéknak, játszott az 1978-ban készült Rab ember fiaiban. Utolsó filmszerepe a tánc- és illemtanár Deutsch bácsi volt Koltai Róbert Sose halunk meg című vígjátékában.
![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/image/TSRNS19790712037.jpg)
Negyven évet töltött a pályán, Budapesten halt meg 1992. november 3-án. Művészi munkáját 1959-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el, 1979-ben érdemes művész, 1984-ben kiváló művész lett. 2013-ban az ő nevét vette fel a százéves jubileumát ünneplő szentgotthárdi filmszínház. Lánya Csákányi Eszter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész.
1957. május 20. Bara Margit Lonci és Csákányi László Ottmár szerepében Vészi Endre: Fekete bárány című művének próbáján. MTI Fotó: Horváth Tamás, azonosító: MTI-FOTO-795992
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 290 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
128 éves az újkori olimpia
A Nemzeti Archívum olimpia történetét bemutató galériája
Július 26-tól rendezik meg a XXXIII. nyári olimpiai játékokat Párizsban, amelyre minden korábbinál sokoldalúbb és részletesebb műsorfolyammal készül a közmédia.
Az M4 Sporton már július 24-én délután megkezdődik az olimpia a futballtorna első mérkőzéseivel, másnap pedig már a női kézilabdázók is bekapcsolódnak – a női válogatott első összecsapása épp a rendező franciák elleni lesz július 25-én csütörtökön, este 7 órától. Pénteken este 19:30-kor jön a várva várt megnyitó ünnepség, amit ezúttal nemcsak egy stadionban, hanem a Szajna hat kilométeres hosszán rendeznek meg.
Az elektronikus szócső ünnepe
A rádió a tömegtájékoztatás és kommunikáció egyik legelterjedtebb és legmeghatározóbb eszköze, a jelenben és a múltban is fontos szerepet játszott a szabad információáramlás előmozdításában.
A „paprikás lánytól” az aranylemezig
Születésének évfordulóján emlékezünk a magyar tánczene kiemelkedő alakjára, Harangozó Terire, aki virágénekeket is rögzített.
130 éves a Feszty-körkép
SKICC című rovatunkban ezentúl a Nemzeti Archívum legrégebbi gyűjteményi egysége, a Sajtóarchívum anyagait olvashatják sok-sok érdekességgel. Ezúttal a Feszty-körkép készítésére emlékezünk.