Apja lánya

Születésnapja alkalmából köszöntjük Csákányi Eszter színésznőt, akit már tízévesen elvarázsolt a színpad.

Karakter

2023.06.10 | olvasási idő: kb. 3 perc


A Kossuth- és Jászai Mari-díjas művész 1953. június 10-én Budapesten született és hamar elhatározta, hogy a színpad lesz az élete. A későbbi színésznő kisgyermekként kezdett balettozni, és eltökélt szándéka volt, hogy táncos lesz, ám a balettintézetben kirostálták. Tízévesen már Feleki Kamill partnerekén lépett színpadra a Kamara Varietében (ma Játékszín), és az iskolában is célirányosan készült újonnan választott hivatására: külön irodalomra járt, és a színjátszókör tagja lett. Bár sokkolta, hogy nem vették fel a Színművészeti Főiskolára, nem adta fel álmát. Arról, hogyan élte meg mindezt, így mesélt egyszer: „Tulajdonképp ott alakult ki bennem az a gondolat, hogy ha valami rossz történik az emberrel, akkor az nem biztos, hogy rossz. Lehet, hogy annak úgy kell történni. És én aztán hálát adtam mindennek, hogy végül is engem nem vettek föl. És két évig a Nemzeti Stúdióban tanultam, ott is nagyszerű tanárokkal, és utána lementem Kaposvárra, ami gyakorlatilag nyolc főiskolával fölért.”

Gőz Istvánnal Kaposvárott 1983-ban (MTI Fotó: Ilovszky Béla)

Kezdetben a névváltoztatást fontolgatta, hogy kikerüljön híres édesapja fényudvarából, de aztán hamar elvetette az ötletet. Kaposváron elhivatott társulatra lelt, melynek tagjai mindent a színjátszásra tettek fel, az ihletett légkörben fantasztikus előadások születtek. A fiatal Csákányi Eszternek más vágya sem volt, mint a színpadon kibontakozni, így lelkesedésével, kreativitásával, energiájával nagyszerűen illeszkedett a csapatba. Kiemelkedő alakításai közül az egyik számára is emlékezetes ebből az időszakból a mindössze hatmondatos címszerep Gombrowicz Yvonne, burgundi hercegnő című darabjában, mellyel 1989-ben a Legjobb női alakítás, valamint a Színikritikusok díját is elnyerte. 1992-ben, 19 év után végül elhagyta Kaposvárt és a Katona József Színházhoz igazolt, majd 2002-ben újabb izgalmas feladatok után kutatott, és a Krétakör Társulat tagja lett. 

Az Yvonne, burgundi hercegnő című darabban (MTI Fotó: Ilovszky Béla)

Csákányi Esztert gyakran színházi színésznőnek titulálják, de ő ezzel nem ért egyet. Filmes karrierje 1974-ben a Szikrázó lányokkal indult. Bár kortársaihoz képest valóban többet játszott színházban, mint filmekben, mégis számos remek alkotásban látható, mint például a Kopaszkutya, a Doktor Minorka Vidor nagy napja, vagy a Kalózok. A filmek mellett televíziós ifjúsági produkciókban, mint a Berzsián és Dideki vagy A világ legrosszabb gyereke, valamint számos tévéjátékban is felbukkant. Színházi karrierjét  2008 után szabadúszóként folytatta, 2017 óta pedig az Örkény Színház társulatát erősíti. Időről időre önálló estekkel is előrukkol, amelyekben legtöbbször próza és zene keveredik. Remek énekhangjának köszönhetően számos zenés darab főszerepét is eljátszhatta pályája során, ezek közül a legemlékezetesebbek voltak: Eliza szerepe a My Fair Ladyben, Stázi a Csárdáskirálynőben és Peachumné a Koldusoperában.

Kulka Jánossal (MTI Fotó: Farkas Tamás)

Csákányi Eszter gyermekkorától kezdve különleges kapcsolatban állt édesapjával, aki sokáig Eleknek szólította lányát, mert nagyon szerette volna, ha másodszorra fia születik. Csákányi László előbb úgy gondolta, hogy túlontúl nagy kihívások elé állítaná a színészi pálya gyermekeit, így Esztert megpróbálta lebeszélni tervéről, de a lány elhivatottsága a szülők teljes támogatását is kivívta. A végül minden szakmai elismerést besöprő színésznő máig ápolja édesapja emlékét, és gyakran merít erőt hangjából, felvételeiből. 

Portré 1982-ből (MTI Fotó: Bara István)

A legendás édesapa egyszer így jellemezte a bohém színésznőt: „Lányom, te egy bohóc vagy!” Reméljük, hogy a Halhatatlanok Társulatába is beválasztott művésznő még sok éven át szórakoztatja a közönséget a filmvásznon és a világot jelentő deszkákon egyaránt.

Csákányi Esztert ma az MTVA Archívum online csatornáján, az m3.hu-n a STORY ötcsillagos találkozások című portréműsorral, és a Brigádeltérítés című tévéfilmmel, valamint május 11-én a Pisti a vérzivatarban című színházi közvetítéssel köszöntjük születésnapja alkalmából. Tartsanak velünk!

Borítókép: Csákányi Eszter színművész MTI Fotó, Készítette: Zih Zsolt Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum: MTI-FOTO-610073

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 326 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

„A Voith”

Legendás humora miatt leggyakrabban vígjátékokba hívták szerepelni, de számos zenés darabban is jelentős sikert aratott. Mindemellett a komoly drámai szerepek sem kerülték el a ma születésnapját ünneplő művésznőt.

Minden este Zenthe!

100 esztendeje született a színművész, akit a szakma és a közönség egyformán elismert és szeretett, saját bevallása szerint tenyerén hordozta a Jóisten. Zenthe Ferenc emléke előtt tisztelgünk, s hogyan is tehetnénk ezt méltóbban, mint (legnépszerűbb tévés, illetve színházi szerepeinek)[https://archivum.mtva.hu/m3/open?collection=M3-WmVudGhlMTAw&fbclid=IwAR30uvaouSlDQMy-UhkS6X0h9hYZL1Sr2SDlw41HayqT1x_woT4Na8EbhKQ] felidézésével?

Röpül, fölszáll a páva

50 évvel ezelőtt egy másik népzenei tehetségkutató, a Nyílik a rózsa nyomán indult országos hódító útjára a Röpülj páva, melyben az ország legjobb népdalénekesét keresték. Javában tombolt a beatkorszak, népszerűségi csúcsokat döntött a Táncdalfesztivál. Sokan szkeptikusak voltak, amikor Pécsi Ferenc, a Magyar Rádió és Televízió akkori elnökhelyettese kitalálta, hogy közvetítsenek népdaléneklési versenyt.

Gobbi Hilda emlékére

A 110 éve született Gobbi Hildára a legnépszerűbb alakításairól készült fotógalériával emlékezünk.