Budapest egykori fényei
Itt-ott még ma is felbukkannak, de mára inkább viccesek, mint impozánsak. Mutatjuk, milyen volt Budapest a neonreklámok fénykorában.
2020.01.23 | olvasási idő: kb. 3 perc
A két világháború között kezdődött Budapest "neonosítása", azaz világvárosi arculatának kialakítása fényreklámok használatával. A következő hullám a II. világháború pusztításai végeztével következett: Budapest újjáépítésében-szépítésében, de főleg az "új gazdasági mechanizmus" 1968-as meghirdetése után jutott újra kulcsszerep a neonfényeknek. Azt voltak hivatottak jelképezni, hogy Budapest ragyogó és gazdag nagyváros.
Fényárban úszó Rákóczi út 1974-ben
Már elkészítésük módja is szimbolikus, hiszen a fényreklámok elkészítéséhez sokféle szakember tudása nélkülözhetetlen. A működőképesség eléréséig, a szerelésig lakatosok, üvegtechnikusok, festők, villanyszerelők nem kevés munkájára volt szükség, hogy a kész neoncsövek ragyogóan pompázhassanak a város legkülönbözőbb pontjain. Az üzemben tartás, az elromlott feliratok folyamatos javítása csak növelte a költségeket, a neonreklám tehát mindent egybe vetve valóban nem olcsó mulatság.
Fényreklám javítása 1957-ben: veszélyes üzem
Az 1970-es és ’80-as években gyakorlatilag mindenről és bármiről kommunikáltak a fénycsövek felhasználásával, legyen az akár konkrét áru (pl. a totó vagy lottó feliratokra biztosan mindenki emlékszik) akár magatartás ("Érdemes takarékoskodni! vagy Ne szemeteljen!").
Ez is rávilágít arra, hogy nem annyira reklámértékük, mint inkább ideológiai és esztétikai szerepük volt a fényreklámoknak ebben az időszakban. A '70-es évek elejére már csaknem húszezer neonhirdetést szereltek föl és tartottak karban Budapesten. A képen a Neonberendezéseket Gyártó Vállalat munkatársai szorgoskodnak, hogy a kor ízlésének megfelelően formázott betűk elnyerjék végső külalakjukat.
Persze sokan emlékeznek a fénykor végére, amikor a részben vagy teljesen meghibásodott reklámok többnyire szomorú, időnként vicces mementókká lényegültek át. A funkciójukat vesztett neonfeliratok egy letűnt kor jelképeivé váltak, melyek itt-ott még ma is fellelhetők a fővárosban, korabeli szerepüket azonban már régen elveszítették.
Vidéken is beindult a neonláz...
Borítókép: Budapest - Az Oktogon, 1952. május 28. A November 7. tér esti kivilágításban.
A Nagykörút (1950-1990 között Lenin körút) és az Andrássy út (1950-től 1956 októberéig Sztálin út) kereszteződésében az Oktogonon látványos fényreklámok tették színessé a tér éjszakai képét. Az egyik legérdekesebb a MASZOVLET (Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt.) neonreklámja, amely a légiközlekedési vállalat bel- és külföldi vonalhálózatát is bemutatta a stilizált Li-2-es repülőgép ábrázolása mellett. MTI Fotó: Botta Ferenc Azonosító: MTI-FOTO-772458
Játsszanak velünk a magyar nyelv napján!
A magyar nyelv napját 2011. óta november 13-án ünnepeljük. A cél: ráirányítani a figyelmet egyik legfontosabb szellemi-kulturális örökségünkre, amit ezúttal egy szórakoztató kvíz formájában teszünk. Tartsanak velünk!
„A színház az a félelem nélküli boldog élet, az a teljesség”
Már kétéves korában a Vígszínház színpadán állt, és ott is maradt egész életére. Ma lenne 95 éves a színészkirálynő, Ruttkai Éva.
Gyurkovics Tibor
A Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, pszichológus, a Digitális Irodalmi Akadémia egyik alapítója kilencven éve, 1931. december 18-án született.
Csalok, de jól csinálom!
110 éve született Rodolfo, aki egy szerencsés életmentés miatt lett bűvész, és több mint ötezer trükköt tudott a bűvészet minden területéről. Születésnapja egyben a Magyar Bűvészet Napja is.