Budanovits Mária 1894. augusztus 12-én született Szabadkán pedagógus szülők gyermekeként. A hét testvér mindegyike énekelt és zenélt, ám Mariska bizonyult közülük a legszebb hangúnak. Énekesi pályára vágyott, ám a szigorú tankerületi főigazgató atya kívánságára először tanítóképzőt végzett, mégpedig kitüntetéssel.
A Budanovits család összejárt a szintén szabadkai Kosztolányi Dezső, valamint unokatestvére, Csáth Géza (született Brenner József) családjával, és a Budanovits család fejének, valamint a Brenner család asszonyának korai halálával a kötelék még szorosabbá vált. Dr. Brenner József királyi főügyész ugyanis felesége halála után az egyik Budanovits-lányt, Ilonát vette nőül és Mária gyámságát is elvállalta. A családban mindennaposak voltak a közös zenélések, és nemcsak a végül orvosi egyetemet végzett Csáth Géza író zenélt remekül, hanem édesapja, a kiváló jogász is több hangszeren játszott, vezényelt, zenét szerzett, a dalárda aktív tagja volt. Budanovits Mária énekesi pályájának indulásában döntő szerepet játszott atyai legjobb barátjának tartott gyámatyja támogatása.
Tanulmányait szabadkai városi ösztöndíjjal a budapesti Zeneakadémián folytatta, a helyi újság arról is beszámolt, hogy szülővárosába hazatérve a Szent Ferenc templom 1910. január 1-jei nagymiséje alkalmából Beethoven Isten dicsősége, Bach – Gounod Ave Maria és Händel Largo című műveit, valamint a helyi zenei élet kiemelkedő alakja, Lányi Ernő Ad te levavi című szerzeményét adta elő nagy sikerrel.
A budapesti Operaház még zeneakadémistaként felléptette Budanovits Máriát A trubadúr című Verdi-opera Azucenájaként, majd szerződést kínált számára. Hosszú, négy évtizedes pályafutása alatt a repertoár szinte minden jelentős és apró mezzoszoprán és alt szerepét elénekelte Verditől Wagneren és a magyar szerzőkön át Richard Straussig, miközben az oratórium műfajában is remekelt. Bár hívták külföldre, a Magyar Állami Operaház hűséges művészeként csak vendégszerepléseket vállalt. Élete párját is egy operaénekesben találta meg: 1917 nyarán fogadott örök hűséget Palotay Árpád baritonnak. A művészházasságról a Színházi Élet hasábjain is beszámoltak.
Érdekes momentum volt Budanovits Mária pályáján, amikor 1922 nyarán egy, a németországi Travemündében horgonyzó jachton fejleszthette énektudását a kor legendás, nemzetközi hírű énekesnője, Madame Cahier különleges bel canto mesterkurzusán. Az amerikai születésű Sara 1922 januárjában, budapesti vendégszereplése alkalmából figyelt fel Budanovits Mária hangjára és hívta meg férjével együtt Lübeck felkapott, balti-tengeri nyaralóhelyére, mely Thomas Mann jóvoltából a Buddenbrook család üdülőhelyeként vonult be az irodalomtörténetbe. A szenvedélyes vitorlázó Cahier asszony a világ minden tájáról érkező művészeket a híres szerepe után Orfeusz névre keresztelt, hangversenyteremmel is felszerelt pazar hajón látta nyaranta vendégül.
Később maga Budanovits Mária is foglalkozott énekpedagógiával. A második világháborút követően férjével közösen sok neves operaénekest indítottak el a pályán. Tanítványaik impozáns névsorába tartozik Osváth Júlia, Palánkay Klára, Joviczky József, Fodor János, Losonczy György és Sárdy János is. Közülük többen együtt szerepeltek a Budanovits Mária 25. operaházi jubileumán előadott Bánk bán előadásban a Gertrudis királynét éneklő mesterükkel.
Az 1976 tavaszán elhunyt énekesnőre néhányan még emlékezhetnek A pikk dámában, az Anyeginben vagy a Három a kislányban nyújtott, finom és elegáns időskori alakításaiból. Akik idősen ismerték Matyókát, még azok is csak elképzelni tudják, fiatalon milyen remek Carmen, Delila vagy Orfeusz lehetett.
Borítókép: Budapest, 1950. november Budanovits Mária (grófnő) és Orosz Júlia (Liza) Csajkovszkij A pikk dáma című operájában. Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum. Készítette: Várkonyi László. Azonosító: MTI-FOTO-767129
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 327 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.