Böske, a népszerű

Az elpusztult Erzsébet híd helyett épült ideiglenes Petőfi pontonhidat, amely a Petőfi és a Döbrentei teret kötötte össze, a tréfás kedvű fővárosiak „Böske” névre keresztelték. Az öt hónap alatt megépült híd majd négy évig volt használatban, és 1949-ben a Lánchíd felújítása miatt bontották el.

Városi séták

2020.11.18 | olvasási idő: kb. 5 perc


1949. június 15. Budapesti látkép lebombázott és épülő Duna-hidakkal (MTI Foto)
1945 januárjában a német hadsereg, a háború biztos elvesztésének tudatában, Budapestről kivonulva négy nap alatt felrobbantotta a Petőfi, a Szabadság, az Erzsébet, a Lánc- és a Margit hidakat. Februárban világossá vált, hogy rövid időn belül egyik sem javítható, így más, azonnali megoldásra lesz szükség a Pest és Buda közti kapcsolat helyreállítására. Ideiglenesen a Margit, a Szabadság és az Erzsébet hidak maradványaira épült alkotmányokon zajlott a forgalom, lépésben. Az újjáépítéshez azonban szükséges volt tehermentesíteni a hidakat, ezért tavasszal a megmaradt építményroncsok felhasználásával megépültek az első szükséghidak.
Épül a „Böske” híd 1945 októberében (MTI Foto: Rózsa László)
A felrobbantott Erzsébet híd maradványaitól északra megépült hajóhíd a romházakból és roncsokból kitermelt vasszerkezettel megerősített első közúti pontonhíd volt, amelynek a parthoz kapcsolódó, 30 méteres hídszakasza a vízállásnak megfelelően mozgott. Kisebb gépjárműveknek is lehetővé vált az áthaladás, de buszforgalmat sohasem irányítottak rá. A hidat 1945. november 18-án nyitották meg a forgalom előtt, és az átkelésért hálás közönség csak Böske néven emlegette.
1946. augusztus 13. Épül a Belvárost és a Tabánt összekötő ideiglenes pontonhíd az Erzsébet híd romjai mellett (MTI Foto)
A Böske igencsak közkedvelt volt, Budapest legforgalmasabb ideiglenes hídja lévén naponta kétszázezer fő kelt át rajta. Névadása nyomán a Margit híd maradványai mellett elkészült híd egyszerűen csak Manciként vált híressé. Az első félállandó híd a Kossuth híd lett, a Szabadság híd megnyitásáig egyben az egyetlen is. A Böske híd kéthavi működést követően, az 1946-os januári jégzajláskor az összes pontonhíddal együtt jelentős károkat szenvedett.
Fiatalok fürdőznek az augusztusi kánikulában a Duna-parton, háttérben a háborúra emlékeztető Petőfi pontonhíd látható 1946. augusztus 11-én (MTI Foto: Cserna Tibor))
A Böske pontonhidat a Lánchíd 1949. november 20-i centenáriumi megnyitása után bontották le, hogy Boráros téri átkelőként szereljék újra össze, ahol a Petőfi híd 1952. november 25-i átadásáig látta el feladatát. Az új Erzsébet-híd Sávoly Pál tervei alapján az eredeti pilléreket hasznosítva, a mülheimi Rajna-híd mintájára épült meg, és 1964. november 21-én adták át.
Ünneplő tömeg az új Erzsébet-híd átadásán (MTI Foto: Pálfai Gábor)
A névrokon Kis Böske (hivatalosan Vásárhelyi Pál híd) a Mosoni-Duna felett átívelő egypilonos gyalogoshíd volt, amely Győrben Révfalut kötötte össze a Sziget városrésszel. A híd szerkezetének építéséhez az Erzsébet-hídból megmaradt kábelanyagot használták fel, illetve megjelenésében is budapesti névadójára emlékeztetett. Borítókép: Budapest, 1945. november Gyalogosok a „Böske” hídon. Készítette: nincs adat Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-FMAFI1945_179005 Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 289 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
További cikkek:

Makovecz Imre, a magyar organikus építészeti iskola megteremtője

Minden alkotásával arról vallott, hogy az épületek különös lények. Házainak arca, szeme van. „Kezdettől azt az egy épületet szerettem volna megépíteni, amely az emberiség kezdete előtt már állt” – mondta el egy alkalommal.

A legszórakoztatóbb önkéntes rendőr

90 éve született a Demokratikus Dundik Társaságának alapító tagja, Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész, zseniális komika, a Vidám Színpad örökös tagja, Csala Zsuzsa.

Ön mennyit tud Bartók Béláról?

Bartók Béla, a XX. század egyik legnagyobb zeneszerzője, zongoraművész, zenepedagógus és népzenekutató 140 esztendővel ezelőtt, 1881. március 25-én született.

A sármos Kukorica Jancsi

A kántortanítóból lett bonvivánra, az 1940-es évek egyik legismertebb operaénekes-színészére emlékezünk halálának 55. évfordulóján.