Borítékolt remények

A rulett-termek és kártyaszobák világán kívül, a lottó és a totó késleltetett reményein túl, mindenki azonnal megkísérthette a sorsot.

Múltidő

2020.12.18 | olvasási idő: kb. 4 perc


Nem sokkal a II. világháború után, a friss romok árnyékában újra virágzásnak indult a hazai szerencsejáték-ipar. Akik túlélték a világégést, elég szerencsésnek érezhették magukat ahhoz, hogy ráadásként némi kockázatot vállaljanak. A főváros és a nagyobb települések közterületein sorsjegyárusok tűntek föl. Apró izgalom, borítékolt remények, gyors nyeremények. Ennyit kínált a sorsjegy.
A szerencse vak – a sorsjegyet és csecsebecséket áruló asszony eltakarja a szemét (MTI Fotó: Fényes Tamás)
A sorsjátékok története a messzi múltba vész. A borítékos sorsjegyek a II. világháború után terjedtek el hazánkban. A tétel egyszerű volt: nyert – nem nyert. A sorsjegyek a boríték felbontása után felfedték mivoltukat, és a kisebb nyereményekhez azonnal hozzá lehetett jutni. Magyarországon 1967 decemberében jelent meg a korszerű, gyűrűzárral ellátott borítékos sorsjegy.
Elkezdődött a borítékos sorsjegyek árusítása (MTI Fotó: Csikós Gábor)
A sorsjegyek gyakran öltötték egy-egy nemes cél – újjáépítés, a rászorulók, betegek támogatása – álruháját. Az 1967-ben kibocsátott Olimpia borítékos sorsjegy bevételével a magyar csapat részvételét támogatták az 1968. évi mexikóvárosi játékokon. Így a veszteseknek is meglehetett az a kesernyés öröme, hogy elbukott pénzük legalább jó célt szolgál.
A budapesti plakátfal öröklakást ígér a szerencséseknek, ha Ifjúsági táborozási sorsjegyet vásárolnak (MTI Fotó: Farkas Tamás)
A borítékos sorsjegyért 1977-ig 4 forintot kellett fizetni, ekkor emelkedett 5 forintra az ára. A fődíj 50 ezer forint volt. Akkoriban ezt a „kísértést” mindenki kézzel foghatóvá tehette. A Sport borítékos sorsjegy közkedveltségét jelzi, hogy 1969 tavaszán jó egy hónap alatt 12 millió sorsjegy talált gazdára. Ráadásul a nyeretlen sorsjegyekkel a „vigaszágon” Ofotért nyereményjátékban lehetett részt venni.
A sorsjegyárus pultjánál pihenő férfi a Nagyvásárcsarnokban (MTI Fotó: Demecs Zsolt)
A rendszerváltás évei a borítékos sorsjegy történetében is fordulópontot hoztak. Az 1989-ben kiadott 20 forintos szuper sorsjegyből még 30 millió darab került az árusokhoz, az 1990-ben piacra dobott 10 forintos borítékos sorsjegy kibocsátásánál azonban komoly biztonsági gondok merültek fel. Az első sorozat gyártását le is állották, a már kiszállított készletet visszavonták, mert a sorsjegyeket átvilágítva meg lehetett állapítani, melyik a nyerő. Az OTP Sportfogadási és Lottóigazgatóság jogutódja, a Szerencsejáték Rt. 1991 tavaszán megjelent első borítékos sorsjegyéből 20 forintos áron 50 millió darabot nyomtak. Ez volt a hattyúdal. A borítékos sorsjegyet 1991-ben kivonták a forgalomból. Nyomába a kaparós sorsjegy számtalan változata lépett. Borítókép: Budapest, 1946. október 7. Rokkant sorsjegyárus a Teleki téren. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Bass Tibor. Azonosító: MTI-FOTO-756939 Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 286 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál
További cikkek:

„A játékosságért mentem a színészi pályára”

Kivételes jellemábrázoló, sokoldalú színészművész volt, aki nemcsak színházi, kabaré és filmes alakításaival, hanem hangjával is számos emblematikus filmes karaktert tett feledhetetlenné.

New York a Nagykörúton

1894 augusztusában adták át az amerikai New York Életbiztosító Társaság palotáját, a híres kávéház október végén nyílt meg.

Keleti Ágnes 100 éves!

„Engem a sport erőssé, bátorrá és kitartóvá nevelt” – vallja a magyar tornasport koronázatlan királynője, ötszörös olimpiai bajnok, máig a legtöbb olimpiai éremmel rendelkező női sportolónk, a világ jelenlegi legidősebb ötkarikás győztese.

A vége 6:3

Puskás Ferenc vezetésével a legendás olimpiai bajnok futballcsapatunk kilencvenéves hazai veretlenségétől fosztotta meg az angol válogatottat a londoni Wembley Stadionban.