Borítékolt remények

A rulett-termek és kártyaszobák világán kívül, a lottó és a totó késleltetett reményein túl, mindenki azonnal megkísérthette a sorsot.

Múltidő

2020.12.18 | olvasási idő: kb. 4 perc


Nem sokkal a II. világháború után, a friss romok árnyékában újra virágzásnak indult a hazai szerencsejáték-ipar. Akik túlélték a világégést, elég szerencsésnek érezhették magukat ahhoz, hogy ráadásként némi kockázatot vállaljanak. A főváros és a nagyobb települések közterületein sorsjegyárusok tűntek föl. Apró izgalom, borítékolt remények, gyors nyeremények. Ennyit kínált a sorsjegy.
A szerencse vak – a sorsjegyet és csecsebecséket áruló asszony eltakarja a szemét (MTI Fotó: Fényes Tamás)
A sorsjátékok története a messzi múltba vész. A borítékos sorsjegyek a II. világháború után terjedtek el hazánkban. A tétel egyszerű volt: nyert – nem nyert. A sorsjegyek a boríték felbontása után felfedték mivoltukat, és a kisebb nyereményekhez azonnal hozzá lehetett jutni. Magyarországon 1967 decemberében jelent meg a korszerű, gyűrűzárral ellátott borítékos sorsjegy.
Elkezdődött a borítékos sorsjegyek árusítása (MTI Fotó: Csikós Gábor)
A sorsjegyek gyakran öltötték egy-egy nemes cél – újjáépítés, a rászorulók, betegek támogatása – álruháját. Az 1967-ben kibocsátott Olimpia borítékos sorsjegy bevételével a magyar csapat részvételét támogatták az 1968. évi mexikóvárosi játékokon. Így a veszteseknek is meglehetett az a kesernyés öröme, hogy elbukott pénzük legalább jó célt szolgál.
A budapesti plakátfal öröklakást ígér a szerencséseknek, ha Ifjúsági táborozási sorsjegyet vásárolnak (MTI Fotó: Farkas Tamás)
A borítékos sorsjegyért 1977-ig 4 forintot kellett fizetni, ekkor emelkedett 5 forintra az ára. A fődíj 50 ezer forint volt. Akkoriban ezt a „kísértést” mindenki kézzel foghatóvá tehette. A Sport borítékos sorsjegy közkedveltségét jelzi, hogy 1969 tavaszán jó egy hónap alatt 12 millió sorsjegy talált gazdára. Ráadásul a nyeretlen sorsjegyekkel a „vigaszágon” Ofotért nyereményjátékban lehetett részt venni.
A sorsjegyárus pultjánál pihenő férfi a Nagyvásárcsarnokban (MTI Fotó: Demecs Zsolt)
A rendszerváltás évei a borítékos sorsjegy történetében is fordulópontot hoztak. Az 1989-ben kiadott 20 forintos szuper sorsjegyből még 30 millió darab került az árusokhoz, az 1990-ben piacra dobott 10 forintos borítékos sorsjegy kibocsátásánál azonban komoly biztonsági gondok merültek fel. Az első sorozat gyártását le is állották, a már kiszállított készletet visszavonták, mert a sorsjegyeket átvilágítva meg lehetett állapítani, melyik a nyerő. Az OTP Sportfogadási és Lottóigazgatóság jogutódja, a Szerencsejáték Rt. 1991 tavaszán megjelent első borítékos sorsjegyéből 20 forintos áron 50 millió darabot nyomtak. Ez volt a hattyúdal. A borítékos sorsjegyet 1991-ben kivonták a forgalomból. Nyomába a kaparós sorsjegy számtalan változata lépett. Borítókép: Budapest, 1946. október 7. Rokkant sorsjegyárus a Teleki téren. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Bass Tibor. Azonosító: MTI-FOTO-756939 Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 286 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál
További cikkek:

„Egy ember élete sosem egy ember élete, mindig egy országé, egy világé, egy korszaké is.”

Abigél, Az a szép, fényes nap, Az ajtó… Születésének 105. évfordulóján a XX. század egyik legnagyobb magyar íróegyéniségére, Szabó Magdára emlékezünk.

Kiskarácsony, nagykarácsony

Bár a karácsony az egyik legfontosabb keresztény ünnep, a szeretet ünnepeként világszerte rengeteg más vallási felekezetű ember is azonosul üzenetével.

Kerámia és országkép

Százhúsz esztendeje, 1900. március 23-án hunyt el Zsolnay Vilmos keramikusművész, gyáros, akinek munkássága az ország emblematikus épületeivel is szorosan összekapcsolódott, termékei hungarikummá váltak.

90 éve született Vass Éva

Az érzékeny művészetével számtalan nőalakot megformáló színésznő sokak kedvence volt, ám sikerei csúcsán is megmaradt egyszerű zuglói lánynak. Alakját most a Nemzeti Fotótár képeiből, korabeli kritikákból és saját gondolataiból szemezgetve idézzük fel.