Bodrogi Gyulát köszöntjük születésnapja alkalmából

Skicc című rovatunkban ezentúl a Nemzeti Archívum legrégebbi gyűjteményi egysége, a Sajtóarchívum anyagait olvashatják sok-sok érdekességgel. Ezúttal Bodrogi Gyuláról gyűjtöttünk össze egy csokorra valót.

Skicc

2024.04.15 | olvasási idő: kb. 3 perc


Kilencven esztendős Bodrogi Gyula, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, érdemes és kiváló művész, a Nemzet Színésze. Édesapja vadász volt, aki fiával is megszerettette ezt az időtöltést. Gyermekként pedagógusnak készült, matematika-fizika tanár szeretett volna lenni, de végül a művészetek mellett kötelezte el magát. Pályáját néptáncosként kezdte, 1951-től három évig a SZOT együttesének szólótáncosa volt. 1954-ben jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára (2000 óta Színház- és Filmművészeti Egyetem), mert rendező akart lenni. A szak végül nem indult, őt pedig átirányították színésznek, diplomáját 1958-ban kapta meg. Első szerződése a József Attila Színházhoz kötötte, és az angyalföldi társulathoz több mint húsz évig hű maradt. 1982-ben a Vidám Színpadhoz került, ahol volt színész, művészeti igazgató, igazgató-rendező, majd 1996 és 2002 között a Vidám Színpad Kht. ügyvezető igazgatója, 2002-ben a Vidám Színpad örökös tagjává választották. 2003-ban Jordán Tamás igazgató meghívására a Nemzeti Színházhoz szerződött, amelynek azóta is tagja. 1975-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán.

Oscar Wilde Hazudj igazat című színdarabjának próbáján a Madách Színházban Szemes Marival (MTI Fotó: Bartal Ferenc)

Pályakezdőként elsősorban kortárs és klasszikus darabok karakterszerepeit játszotta, de hamarosan felfedezték komikusi tehetségét is, ettől kezdve ő lett az úgynevezett könnyű műfaj egyik legjellegzetesebb képviselője. Muzikalitását, kiváló tánctudását zenés-táncos darabokban kamatoztathatta. Emlékezetes alakításai: Napóleon (Sardou A szókimondó asszonyság című darabjában), Böffen Tóbiás (Shakespeare Vízkeresztjében), a francia király (Kacsóh Pongrác János vitézében), Peacock (Brecht Koldusoperájában), Bálint (A Hubay-Vas-Ránki szerzőtrió Egy szerelem három éjszakájában), Seress Rezső (Müller Péter Szomorú vasárnapjában), Julien, a fogorvos (Barillet-Grédy A kaktusz virágában). Rendezőként is szívesebben nyúlt a habkönnyű, elsősorban zenés darabokhoz (Imádok férjhez menni, Egy fekete és egy szőke, Pajzán históriák, Anconai szerelmesek, Két úr szolgája, Dollárpipi).

E.W. Horn keménykalapos szerepében Kállai István Keménykalaposok című színművében (MTI Fotó: Tormai Andor)

Könnyed természetességének és elmélyült jellemábrázolásának köszönhetően filmszínészként is hamar a közönség kedvence lett. Első filmjét, a Külvárosi legendát Máriássy Félix rendezte 1957-ben, ezután szinte évente forgatott. Emlékezetes filmje volt a Házasságból elégséges (ebben akkori felesége, Törőcsik Mari volt partnere), a Hattyúdal, a Húsz óra, a Tanulmány a nőkről, a Fuss, hogy utolérjenek, a Szépek és bolondok, a Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét? A Szerencsés Dánielben megtört családapát alakított, ő volt az Idő van mogorva üdülőgondnoka, a Titánia, Titánia, avagy a dublőrök éjszakájában négyes főszerepben brillírozott, 1989-ben a svájci Vevey-i, majd 1991-ben a bulgáriai Gabrovóban is elnyerve a legjobb férfialakítás díját. A 2000-es években is több moziban szerepelt, így például A mohácsi vész, az Üvegtigris, Magyar vándor, a Világszám! című filmekben. Legnépszerűbb szerepei a televízióhoz kötődnek. Az ő rekedtes hangján szólalt meg Süsü, a jószívű egyfejű sárkány, a Kérem a következőt (Dr. Bubó) Csőrmestere és a Vuk kárörvendő varjúja. A Linda című nagy sikerű sorozatban ő alakította a címszereplő édesapját, a mai napig kedvelt szereplője a különféle show-műsoroknak és kabaréknak.

 

Süsü, a sárkány szinkronhangja (MTI Fotó: Czimbal Gyula)

Bodrogi Gyuláról köztudott, hogy szenvedélyes vadász és szakács is. Kedves időtöltéseiről 1993-ban A vadász néha főz is címmel könyvet jelentetett meg, amelyben legkedvesebb vadásztörténeteit és receptjeit adta közre. 2014-ben 80 év, 80 recept, 80 történet, 2021-ben pedig Vadakat mesélek címmel publikált kötetet. 2009-ben jelent meg Irkafirka című könyve, amelyben naplórészletek, rádióműsorokba szánt írások, aforizmák idézik fel a művész tizenhét főiskolai fegyelmijének történetét, színházi emlékeit, emlékezetes tanárait és pályatársait. 2020-ban publikálta Léner Péter Kossuth-díjas színházi rendező róla szóló interjúkötetét Bodrogi címmel. Művészi munkájáért többek között 1962-ben és 1967-ben Jászai Mari-díjat, 1973-ban érdemes művész, 1983-ban kiváló művész címet, 2005-ben Kossuth-díjat kapott. 2007 óta a Nemzet Színésze kitüntető cím birtokosa. 2009-ben a XIII. kerület, 2021-ben Budapest díszpolgárává választották. 2012-ben a Prima-díjat és a Prima Primissima Közönségdíját vehette át. 2019-ben a Magyar Filmakadémia Egyesület, illetve a Magyar Művészeti Akadémia Életműdíjjal tüntette ki, 2021-ben a Magyar Hollywood Tanács Adolph Zukor-díjjal ismerte el. 2023-ban Gróf Széchenyi Zsigmond-emlékéremmel tüntették ki.

Kristóf, a magánzó című vígjátékából készülő tv-film forgatásán (MTI Fotó Keleti Éva)

A művész 2022 májusában kétszer is az intenzív osztályra került légzési nehézségek miatt, de júliusban már ismét színpadon volt. Idén márciusban pedig a színházban esett el, az egyik karjában megrepedt egy csont, de a sérülés nem tántorította el a munkától. Ahogy egy interjúban mondta: "A Jóisten a színpadról fog magához szólítani. Én ezt kértem tőle, és ha szeret, akkor be is tartja. Addig pedig élni szeretnék, egy színész maradjon a színpadon, szórakoztasson, kápráztasson, hiszen ez a dolga." Második feleségétől, Voith Ági Jászai Mari-díjas színésznőtől egy fia született, Bodrogi Ádám, aki két unokával ajándékozta meg.

 

A Volt egyszer egy wadkelet című nyári, zenés bolondozás próbáján (MTI Fotó: Földi Imre)

Bodrogi Gyula a Nemzetiben jelenleg is több darabban játszik, például Molnár Ferenc Egy, kettő, három című egyfelvonásosában a Titkárt alakítja, április 15-én pedig születésnapi gálaestet rendeznek a tiszteletére.

Születésnapja alkalmából köszöntjük az m3.hu oldalán a Járom az utam... című műsorral. Tartsanak velünk!

Borítókép: Portréja 2012-ben készült Készítette: Zih Zsolt, tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum, azonosító: MTI-FOTO-TZIHZ20121120022

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 326 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

10.000 lépésnél is több

Éppen 60 évvel ezelőtt, 1962. szeptember 23-án a Műegyetem Hess András téri kollégiumában adta első koncertjét az Omega ezen a néven. A koncert nemcsak a zenekar, hanem a magyar könnyűzene történetének is meghatározó eseményévé vált.

80 éves Huszti Péter, a „srác a kakasülőn”

A Corvin-lánccal és Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth- és Jászai Mari-díjas kiváló és érdemes művészt, egykori színiakadémiai rektort 80. születésnapja alkalmából köszöntjük.

Legendás sztárpárok

Február 11-18-a között a Házasság hetét ünnepeljük, ebből az alkalomból bepillantunk néhány olyan kapcsolatba, amelyek az ország nyilvánossága előtt zajlottak-zajlanak: lángoló, esetleg sírig tartó szerelmekbe.

A világcsúcstartó pengő kurta karrierje

A két világháború közötti önálló magyar fizetőeszköz, a pengő 1927. január elsejétől lett az ország hivatalos pénze.