Bilicsi Tivadar

Bilicsi Tivadar sokoldalú művész volt: színész, komikus, táncos, énekes. A komédiákban bölcs embersége, a tragédiákban groteszk világlátása emelte mások fölé.

Cikksorozat: Karakter

2021.09.06
4 perc

Bilicsi (Grawátsch) Tivadar 1901. szeptember 6-án született Budapesten. A kereskedelmi érettségi után, 1919-ben a Budapesti Színházban lépett fel először. Rákosi Szidi színiiskolájába járt, majd 1925-ben elvégezte az Országos Színészegyesület iskoláját is. Szegedre szerződött, majd egy évadot a Király Színháznál, egyet a Belvárosi Színháznál töltött. 1929-től két éven át Miskolcon, Sebestyén Mihály társulatánál játszott komikus szerepeket, innen csábította el a direktor bátyja, Sebestyén Géza, a Fővárosi Operettszínház és a Városi Színház igazgatója.

A „Csókos asszony” (Zerkovitz Béla–Szilágyi László) című operettben a tánckarral (MTI Fotó: Bauer Sándor)

Az operett után a Teréz körúti Színpad következett, 1933-tól tizenegy éven át az Andrássy úti és a Magyar Színház tagja volt. A II. világháború után a Belvárosi és az Operettszínházban lépett fel, 1954-től haláláig, 1981-ig a Vígszínházban játszott. Hat évtizedes pályafutását csetlő-botló táncos buffóként kezdte, aki mindig a rövidebbet húzza, és drámai erejű karakterszínészként fejezte be, amikor ő következett sorra, súlyos csend telepedett a színpadra.

Beppóként a Magyar Néphadsereg Színházában 1955-ben (MTI Fotó: Farkas Tamás)

Minden műfajban otthonosan mozgott, igazi mulattató volt, a nagy clownok egyike. Heltai Jenő „A néma levente” című vígjátékában 1936-ban Beppót, Agárdi Péter csatlósát alakította. Sokszínű, derűs játékát azok a kritikusok is nagyra értékelték, akik addig némi lenézéssel írtak az operettekben, filmekben nyújtott alakításairól.

Ragueneau-ként Edmond Rostand „Cyrano de Bergerac” című romantikus vígjátékában Láng Józseffel, Szabó Ernővel és Hankó Elemérrel a Magyar Néphadsereg Színházában 1960-ban (MTI Fotó: Bartal Ferenc)

Ezt követően Shakespeare, Ben Johnson, Molière, Füst Milán és Dürrenmatt darabjaiban keltett életre összetett karaktereket. Utánozhatatlanul hiteles tudott lenni a tragikum és komikum határán lebegő jelenetekben. Hetvenöt filmben alakított főleg komikus szerepeket (Az új földesúr, Rád bízom a feleségem, Pénz áll a házhoz, Othello Gyulaházán stb.), és egyikben-másikban jellegzetes énekhangja is felcsendült

Hlatky Lászlóval a „Drong, a bohóc” című tévéfilm felvételén (MTI Fotó: Naszályi Kornélia)

Leszkay András és Szőnyi Zoltán 1951-ben az óvodások és kisiskolások szórakoztatására találták ki a Csinn-Bumm Cirkuszt. Bilicsi Tivadar Bruhaha Kelemenként szerepelt elmaradhatatlan társával, Szamócával (Keleti Lászlóval) és a többiekkel, Bukfenccel, Emilkével Gombóc Pistával.

Bilicsi Tivadar Drong, a bohóc szerepében
Bukfenc (Pethes Sándor) és Bruhaha Kelemen (MTI Fotó: Farkas Tamás)

Négy lányával 1952-ben a budai Csaba utcába költözött. A gyerekzsivaj miatt gyakran a Városmajor egyik padján tanulta szerepeit. A szülői szeretetet sugárzó dalát mindenki ismeri: „Apu, hod med be az a nagy elefánt az oroszlán barlangjába?” 1962-ben érdemes, 1975-ben kiváló művész kitüntetést kapott. Könyve megjelenését – „Hol vagytok ti régi játszótársak?” (1982) – már nem érte meg, 1981. július 11-én elhunyt.

Mária lányával, a kecskeméti Katona József Színház művésznőjével a budapesti Belvárosban (MTI Fotó: Bojár Sándor)

Borítókép: Budapest, 1974. június 2. Bilicsi Tivadar jelenete a Színészek Újságírók Rangadóján, a SZUR-on. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Benkő Imre. Azonosító: MTI-FOTO-872622.

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 304 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.