![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/background_image/F__BN19740602061.jpg)
Bilicsi Tivadar
Bilicsi Tivadar sokoldalú művész volt: színész, komikus, táncos, énekes. A komédiákban bölcs embersége, a tragédiákban groteszk világlátása emelte mások fölé.
Karakter
2021.09.06 | olvasási idő: kb. 4 perc
Bilicsi (Grawátsch) Tivadar 1901. szeptember 6-án született Budapesten. A kereskedelmi érettségi után, 1919-ben a Budapesti Színházban lépett fel először. Rákosi Szidi színiiskolájába járt, majd 1925-ben elvégezte az Országos Színészegyesület iskoláját is. Szegedre szerződött, majd egy évadot a Király Színháznál, egyet a Belvárosi Színháznál töltött. 1929-től két éven át Miskolcon, Sebestyén Mihály társulatánál játszott komikus szerepeket, innen csábította el a direktor bátyja, Sebestyén Géza, a Fővárosi Operettszínház és a Városi Színház igazgatója.
![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/image/FMAFI19473158011.jpg)
Az operett után a Teréz körúti Színpad következett, 1933-tól tizenegy éven át az Andrássy úti és a Magyar Színház tagja volt. A II. világháború után a Belvárosi és az Operettszínházban lépett fel, 1954-től haláláig, 1981-ig a Vígszínházban játszott. Hat évtizedes pályafutását csetlő-botló táncos buffóként kezdte, aki mindig a rövidebbet húzza, és drámai erejű karakterszínészként fejezte be, amikor ő következett sorra, súlyos csend telepedett a színpadra.
Minden műfajban otthonosan mozgott, igazi mulattató volt, a nagy clownok egyike. Heltai Jenő „A néma levente” című vígjátékában 1936-ban Beppót, Agárdi Péter csatlósát alakította. Sokszínű, derűs játékát azok a kritikusok is nagyra értékelték, akik addig némi lenézéssel írtak az operettekben, filmekben nyújtott alakításairól.
![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/image/F__BA19600426021.jpg)
Ezt követően Shakespeare, Ben Johnson, Molière, Füst Milán és Dürrenmatt darabjaiban keltett életre összetett karaktereket. Utánozhatatlanul hiteles tudott lenni a tragikum és komikum határán lebegő jelenetekben. Hetvenöt filmben alakított főleg komikus szerepeket (Az új földesúr, Rád bízom a feleségem, Pénz áll a házhoz, Othello Gyulaházán stb.), és egyikben-másikban jellegzetes énekhangja is felcsendült
Leszkay András és Szőnyi Zoltán 1951-ben az óvodások és kisiskolások szórakoztatására találták ki a Csinn-Bumm Cirkuszt. Bilicsi Tivadar Bruhaha Kelemenként szerepelt elmaradhatatlan társával, Szamócával (Keleti Lászlóval) és a többiekkel, Bukfenccel, Emilkével Gombóc Pistával.
Négy lányával 1952-ben a budai Csaba utcába költözött. A gyerekzsivaj miatt gyakran a Városmajor egyik padján tanulta szerepeit. A szülői szeretetet sugárzó dalát mindenki ismeri: „Apu, hod med be az a nagy elefánt az oroszlán barlangjába?” 1962-ben érdemes, 1975-ben kiváló művész kitüntetést kapott. Könyve megjelenését – „Hol vagytok ti régi játszótársak?” (1982) – már nem érte meg, 1981. július 11-én elhunyt.
![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/image/F___B19630510007.jpg)
Borítókép: Budapest, 1974. június 2. Bilicsi Tivadar jelenete a Színészek Újságírók Rangadóján, a SZUR-on. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Benkő Imre. Azonosító: MTI-FOTO-872622.
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 304 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
Borsos Miklós – aki úgy volt modern, hogy esze ágában sem volt szakítani a hagyománnyal
Kitanulta az aranyművességet, a vésnöki munkát, majd festeni tanult, és csak harminc felé közeledve kötött ki a szobrászatnál.
A nő, aki nem csak Petőfi özvegye volt
Édesanya, az 1800-as évek második felének kiemelkedő magyar női írója, költő és többek között neki köszönhetjük az Andersen-meséket, például a rendíthetetlen ólomkatona és a császár új ruhája történetét. Ismerjék meg Szendrey Júlia különleges életútját!
Tolnay Klárira emlékezünk
110 éve született a sokoldalú kétszeres Kossuth-díjas érdemes és kiváló művész, aki számtalan emlékezetes szereppel írta be magát színháztörténetünk legendái közé, és akinek intellektusát, humorát és humanizmusát azóta is szeretettel emlegetik. Fotóválogatásunkkal az ő alakját idézzük meg.
Magyarország legnagyobb vízi tömegszerencsétlensége 70 éve történt
SKICC című rovatunkban ezentúl a Nemzeti Archívum legrégebbi gyűjteményi egysége, a Sajtóarchívum anyagait olvashatják sok-sok érdekességgel. Ezúttal egy 70 évvel ezelőtti tragédiáról lesz szó.