
Száguldás a mélybe
Az 1931-es biatorbágyi vasúti viaduktrobbantás a mai napig a magyar történelem egyik legismertebb, egyben legellentmondásosabb, rengeteg összeesküvés-elmélettel terhes eseménye.
Múltidő
2021.09.13 | olvasási idő: kb. 4 perc
1931. szeptember 13-ára virradó éjszakán, éjfél után 20 perccel az átrobogó nemzetközi gyorsvonat alatt felrobbant a biatorbágyi vasúti völgyhíd. A mélybe zuhanó kocsikban 22 ember vesztette életét. Köztük a vonat tízfős személyzetének négy tagja: a mozdonyvezető, a fűtő, a főkalauz és kalauz. További 17 súlyos sérült maradt a merénylet után a helyszínen. Ezt követően statáriumot vezettek be Magyarországon.
A bomba a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonalon Bécs felé közlekedő nemzetközi gyorsvonat második és harmadik kocsijának áthaladása között lépett működésbe. Az elkövető mintegy 1,5–2 kilogramm robbanóanyagot, nagy erejű ekrazitot használt. A megszakadt vágányrészen nagy sebességgel áthaladó gyorsvonat mozdonya és az azt követő poggyászkocsi, négy személy- és egy hálókocsi kisiklott s a mélybe zuhant.
A szétszakadt szerelvény többi kocsija sértetlenül a vágányon maradt. A mozdonyvezető holtában is a fékfogantyút szorította, a kisiklást észlelve azonnal lefékezte a vonatot, ennek köszönhető, hogy a hátsó kocsik megmenekültek. A helyszínen a rendőrök egy a fennálló rendet támadó levelet találtak. A merényletet az akkori Károlyi Gyula-kormány egy terrorhullám kezdetének hitte, és szükségállapotot hirdettek.
Bécsben egy magyar kereskedő, Matuska Szilveszter vállalta magára a merénylet elkövetését. Matuskát az osztrák fővárosban gyújtogatás és korábbi vasúti robbantások miatt állították bíróság elé és - nem bizonyított elmebetegsége miatt - viszonylag enyhe ítélettel hatévi börtönt kapott. Magyarországon távollétében először halálra ítélték, majd kiadatása után – Ausztriában nem volt halálbüntetés - életfogytiglanra változtatták az ítéletet. A váci fegyházból 1944-ben, a Vörös Hadsereg bevonulásakor a zűrzavart kihasználva megszökött, és nyoma veszett. Legendáriuma szerint sebésznek adta ki a magát az orosz hadikórházban, más változat szerint Újvidéken kivégezték.

Több kérdés, mint válasz maradt a merénylet nyomán. Matuska Szilveszter az utolsó pillanatig nem tudhatta, hogy gyors- vagy egy tehervonat érkezik-e. A vasúti menetrend szerint a bécsi gyors előtt 15 perccel egy tehervonatnak kellett volna áthaladnia. A merénylet éjszakáján azonban a tehervonat késett, s előre engedték a gyorsot. A mai napig tartja magát az a korabeli közvélekedés, hogy a merénylet szálai a legfelsőbb magyar körökig vezetnek, Matuska a mindent magára vállaló eszköz volt csupán.
Az összeesküvés-elmélet hívei szerint mindezt erősíti, hogy állítólag I. osztályú jegyeket nem adta ki a nemzetközi bécsi gyorsra. A közel kétméteres robbanószerkezetet nehezen készíthette és helyezhette el a helyszínen egyetlen ember. Matuska ítélete végrehajtása során 17 napot büntetés-félbeszakításon töltött, amikor katonai célok érdekében hagyta el a fegyházat, kísérettel. A közönség és a történészek mellett filmkészítők fantáziáját is megmozgatta a robbantás. Várkonyi Zoltán 1959-ben Merénylet címmel dolgozta föl, Simó Sándor rendező pedig 1982-ben Viadukt címmel forgatott filmet. A helyreállított völgyhíd – már forgalmon kívül - mind a mai napig áll az épített ipari örökség emlékeként.
BORÍTÓKÉP: Biatorbágy, 1982. június 2. A Hábetler Ferenc pirotechnikus vezetésével megrendezett vasúti robbantás pillanata a Viadukt címmel készülő film biatorbágyi völgyhídi forgatásán, ami az 1930 szilvesztere és 1931 szeptembere között a Matuska Szilveszter által elkövetett négy vasúti merényletről szól. A rendező, Simó Sándor és a vezető operatőr, Andor Tamás mellett az egész filmes szakma jelen volt. Kilenc operatőr vette a jelenetet (közte Illés György, Koltai Lajos, Ragályi Elemér, Kende János, Szécsényi Ferenc). Az Oscar-díjas látványtervező, Trauner Sándor makett formában akarta megvalósítani a híres jelenetet. Ordódy György akciórendező és Andor Tamás elérte, hogy eredetiben forgassák, és ne makettel. MTI Fotó: Benkő Imre. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-888407A
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 304 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
Budapest egykori fényei
Itt-ott még ma is felbukkannak, de mára inkább viccesek, mint impozánsak. Mutatjuk, milyen volt Budapest a neonreklámok fénykorában.
"Venni, vagy nem venni: az itt a kérdés"
A választ természetesen mindenki döntse el maga.
Borsos Miklós – aki úgy volt modern, hogy esze ágában sem volt szakítani a hagyománnyal
Kitanulta az aranyművességet, a vésnöki munkát, majd festeni tanult, és csak harminc felé közeledve kötött ki a szobrászatnál.
Szobafestőből filmcsillag
110 éve született a Kossuth-díjas színész, Görbe János, aki mielőtt a színészek rögös útjára lépett volna, fivéreivel kitanulta a szobafestő mesterséget.