![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/background_image/F__BN19820602084.jpg)
Száguldás a mélybe
Az 1931-es biatorbágyi vasúti viaduktrobbantás a mai napig a magyar történelem egyik legismertebb, egyben legellentmondásosabb, rengeteg összeesküvés-elmélettel terhes eseménye.
Múltidő
2021.09.13 | olvasási idő: kb. 4 perc
1931. szeptember 13-ára virradó éjszakán, éjfél után 20 perccel az átrobogó nemzetközi gyorsvonat alatt felrobbant a biatorbágyi vasúti völgyhíd. A mélybe zuhanó kocsikban 22 ember vesztette életét. Köztük a vonat tízfős személyzetének négy tagja: a mozdonyvezető, a fűtő, a főkalauz és kalauz. További 17 súlyos sérült maradt a merénylet után a helyszínen. Ezt követően statáriumot vezettek be Magyarországon.
A bomba a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonalon Bécs felé közlekedő nemzetközi gyorsvonat második és harmadik kocsijának áthaladása között lépett működésbe. Az elkövető mintegy 1,5–2 kilogramm robbanóanyagot, nagy erejű ekrazitot használt. A megszakadt vágányrészen nagy sebességgel áthaladó gyorsvonat mozdonya és az azt követő poggyászkocsi, négy személy- és egy hálókocsi kisiklott s a mélybe zuhant.
A szétszakadt szerelvény többi kocsija sértetlenül a vágányon maradt. A mozdonyvezető holtában is a fékfogantyút szorította, a kisiklást észlelve azonnal lefékezte a vonatot, ennek köszönhető, hogy a hátsó kocsik megmenekültek. A helyszínen a rendőrök egy a fennálló rendet támadó levelet találtak. A merényletet az akkori Károlyi Gyula-kormány egy terrorhullám kezdetének hitte, és szükségállapotot hirdettek.
Bécsben egy magyar kereskedő, Matuska Szilveszter vállalta magára a merénylet elkövetését. Matuskát az osztrák fővárosban gyújtogatás és korábbi vasúti robbantások miatt állították bíróság elé és - nem bizonyított elmebetegsége miatt - viszonylag enyhe ítélettel hatévi börtönt kapott. Magyarországon távollétében először halálra ítélték, majd kiadatása után – Ausztriában nem volt halálbüntetés - életfogytiglanra változtatták az ítéletet. A váci fegyházból 1944-ben, a Vörös Hadsereg bevonulásakor a zűrzavart kihasználva megszökött, és nyoma veszett. Legendáriuma szerint sebésznek adta ki a magát az orosz hadikórházban, más változat szerint Újvidéken kivégezték.
![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/image/F__MZ19590725020.jpg)
Több kérdés, mint válasz maradt a merénylet nyomán. Matuska Szilveszter az utolsó pillanatig nem tudhatta, hogy gyors- vagy egy tehervonat érkezik-e. A vasúti menetrend szerint a bécsi gyors előtt 15 perccel egy tehervonatnak kellett volna áthaladnia. A merénylet éjszakáján azonban a tehervonat késett, s előre engedték a gyorsot. A mai napig tartja magát az a korabeli közvélekedés, hogy a merénylet szálai a legfelsőbb magyar körökig vezetnek, Matuska a mindent magára vállaló eszköz volt csupán.
Az összeesküvés-elmélet hívei szerint mindezt erősíti, hogy állítólag I. osztályú jegyeket nem adta ki a nemzetközi bécsi gyorsra. A közel kétméteres robbanószerkezetet nehezen készíthette és helyezhette el a helyszínen egyetlen ember. Matuska ítélete végrehajtása során 17 napot büntetés-félbeszakításon töltött, amikor katonai célok érdekében hagyta el a fegyházat, kísérettel. A közönség és a történészek mellett filmkészítők fantáziáját is megmozgatta a robbantás. Várkonyi Zoltán 1959-ben Merénylet címmel dolgozta föl, Simó Sándor rendező pedig 1982-ben Viadukt címmel forgatott filmet. A helyreállított völgyhíd – már forgalmon kívül - mind a mai napig áll az épített ipari örökség emlékeként.
BORÍTÓKÉP: Biatorbágy, 1982. június 2. A Hábetler Ferenc pirotechnikus vezetésével megrendezett vasúti robbantás pillanata a Viadukt címmel készülő film biatorbágyi völgyhídi forgatásán, ami az 1930 szilvesztere és 1931 szeptembere között a Matuska Szilveszter által elkövetett négy vasúti merényletről szól. A rendező, Simó Sándor és a vezető operatőr, Andor Tamás mellett az egész filmes szakma jelen volt. Kilenc operatőr vette a jelenetet (közte Illés György, Koltai Lajos, Ragályi Elemér, Kende János, Szécsényi Ferenc). Az Oscar-díjas látványtervező, Trauner Sándor makett formában akarta megvalósítani a híres jelenetet. Ordódy György akciórendező és Andor Tamás elérte, hogy eredetiben forgassák, és ne makettel. MTI Fotó: Benkő Imre. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-888407A
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 304 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
Az angolna, Casablanca és Piroska…
Balázs Fecó - a Neoton és a Taurus tagja, a Korál alapítója - ma lenne 70 éves. A legendás zenész november óta nincs köztünk, ám születésnapja alkalmából szeretnénk megidézni néhány érdekességgel, amik láttatni engedik a zenész mögött az embert.
Kaszkadőr nélkül… Koncz Gábor 85!
Koncz Gábort születésnapján az MTVA Archívum filmekkel és portrébeszélgetéssel is köszönti (a részleteket lásd: cikkünk végén), miközben érdekességeket is megemlítünk a közvetlen, szenvedélyes és csibészes színész életéből és pályájából.
Budapest egykori fényei
Itt-ott még ma is felbukkannak, de mára inkább viccesek, mint impozánsak. Mutatjuk, milyen volt Budapest a neonreklámok fénykorában.
Jancsó Miklós és Monica Vitti olaszos vitája
A száz éve született Jancsó Miklós beírta nevét a magyar és nemzetközi filmművészet maradandó alkotói közé. Olaszországi munkái olykor mégis váratlan vihart kavartak.