Berek Kati a nagy színészgeneráció egyik jeles tagja volt: emlékezetes szerepeit, bensőséges hangulatú szavalatait megőrizte az utókor. Azon ritka színészek közé tartozott, akik féltve óvták magánéletüket a nyilvánosságtól, és az újságok címlapjára csakis szakmai apropóból kerülhetett fel a nevük.
Berek Kati 1930. október 7-én született Makón, a család szűkös anyagi helyzete miatt a város árvaházában nevelkedett. Szavalótehetsége korán megmutatkozott: különleges, szívhez szóló hangján nagy erővel szólaltak meg József Attila, Weöres Sándor vagy éppen Nagy László versei. Tehetsége céltudatossággal és szorgalommal párosult: 1948–1952 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója, évfolyamtársai többek között Hacser Józsa, Horváth Teri, Psota Irén, Soós Imre és Váradi Hédi voltak. A Főiskola elvégzése után rögtön a Nemzeti Színházhoz szerződött, melynek 18 éven át volt rendes tagja.
Az Örökös tagság róla szóló adásában meglepő kijelentést tett: „Nagy fájdalmam, hogy nem adtak gyöngéd szerepeket nekem.” – vallotta meg a riporternek, és valóban erős, drámai karakterek megformálójaként emlékezünk rá. Nőként Lucifert játszotta Az ember tragédiájában, Katát A makrancos hölgyben, Saroltot az István, a király legendás 1983-as szereposztásában… Csupa meghatározó, domináns karaktert. Főszerepet kapott Mészáros Márta Örökbefogadás című filmjében, amelyért a rendező az 1975-ös Berlini Fesztiválon elnyerte a fődíjat, az Arany Medvét.
Magánemberként is keményen küzdött céljai eléréséért: elképesztő akaraterővel tornázta vissza magát a szakma csúcsára első agyvérzése után 1993-ban. Orvosai szkeptikusan látták a jövőt, ő azonban újra megtanult járni és beszélni, majd fokozatosan a színpadra is visszatért. 2000-ben a nemzet színészévé választották, 2007-ben pedig örökös tagja lett a Halhatatlanok Társulatának. Az elismeréseknek örült, azonban a kritikákkal nem sokat törődött, mert a színjátszást rendkívül szubjektív műfajnak tartotta.
Egész életében könnyen tanult szerepeket: Sebő Ferenc, akivel 1972-ben közös József Attila-lemezt adtak ki, megemlékezett arról, hogy a színésznő a leghosszabb verseket is hibátlanul, folyékonyan mondta fejből. Maga Latinovits Zoltán is nagyra tartotta kolléganője szavalótehetségét: egy Nagy László-vers meghallgatása után látványosan gratulált neki. Berek Katit saját bevallása szerint egy 14 éves korában ajándékba kapott József Attila-kötet indította el a színészi pályán, amelyen végül több, mint öt évtizeden át csodálatosan helytállt. Hosszú betegség után 2017. február 26-án hunyt el. Kollégái, barátai és tisztelői búcsúztatták a kiváló hős- és karakterszínészt, a jókedvű, harmóniára törekvő kollégát és példamutató művészt. 2019-ben egykori otthonánál, a Harcsa utca 2. szám alatt emléktáblát avattak a tiszteletére.
Berek Katira az 1967-ben készült Ez az én otthonom című filmmel emlékezünk, tartsanak velünk, nézzék meg a linkre kattintva: https://s.mtva.hu/JTI3CDfr
Borítókép: Shakespeare Sok hűhó semmiért c. vígjátékában, 1952. (MTI Fotó: Farkas Tamás)
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 325 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.