Benedek Miklósra emlékezünk

Benedek Miklós gyakran viccelt azzal, hogy Benedek Tibor színész és komikus fiából Benedek Tibor, a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó édesapjává vált. Pedig a tehetséges művész, aki 1946. szeptember 28-án született Budapesten, már igen korán felhívta magára a figyelmet, amikor Vallai Péterrel és a későbbi lemezlovas Dévényi Tiborral 1965-ben megnyerték a Ki mit tud? tehetségkutató paródia kategóriáját. A győzelem mindhármuknak azonnali szabadjegyet jelentett a Színművészeti Főiskolára, pedig még be sem fejezték középiskolai tanulmányaikat. Benedeket, annak ellenére, hogy köztudott volt már biztos helye a főiskolán, az érettségin matematikából mégis megbuktatták, amiért végül egykori osztályfőnöke az ötvenéves érettségi találkozón bocsánatot kért. 

A főiskola után a fiatal tehetség, bár Zsámbéki Gábor is hívta Kaposvárra, azonnal a Nemzeti Színházhoz került, ahonnan 1983-ban az egy évvel korábban alakult Katona József Színházhoz szegődött. Itt indult rendezői karrierje, első nagy sikere Ivan Kusan Galócza című zenés komédiája volt. 2003 és 2009 között ismét a Nemzetiben játszott, majd nyolc szabadúszóként eltöltött év után 2017-ben csatlakozott az Orlai Produkciós Iroda társulatához. Pályája során sokféle műfajban, zenés színházi produkciókban, kabarékban, tragédiákban, vígjátékokban és még egy operában is bizonyíthatta fantasztikus színészi kvalitásait, amire jó példa a Katonába érkezése utáni Gogol Revizorjában elvállalt egymondatos szerepe Hübner járási orvosként, mely azóta is emlékezetes. Császár Angelával és jó barátjával, Szacsvay Lászlóval 400-szor játszották az azóta kultikussá vált Budapest Orfeum című estjüket, amelynek szellemi atyja Benedek volt, és amelynek dalai CD-n is megjelentek.

Kiemelkedő színpadi alakításai voltak többek között Molière Az úrhatnám polgár filozófiatanára, Füst Milán Catullusában Metellus, valamint Bulgakov Menekülésében Korzuhin szerepe. A filmvásznon olyan filmekből emlékezhet rá a közönség, mint a Fényes szelek, A Pogány Madonna vagy az Akli Miklós, de 2005-ben feltűnt Kertész Imre irodalmi Nobel-díjas regényének filmváltozatában, a Sorstalanságban is. Ikonikus rajzfilmek karaktereit is megszólaltatta az évek során, ő volt például a Vukban Sut, a farkatlan róka, a Macskafogóban Fritz Teufel és Sikló Simi az Erdő kapitányában. A televízióban számtalan tévéjáték, színházi közvetítés és kabaréműsor mellett olyan legendás sorozatokban láthatták a nézők, mint a Fekete város és a Kisváros. Rendezéseiről így mesélt egyszer: „Elsősorban színész vagyok, tehát én csak akkor rendezek, ha mondjuk… igen, ha én is szeretnék vagy felkérnek rá, és nem mindenáron.” 

Benedek Miklós éveken át a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója volt, és ebben a pozíciójában is szívügyének tekintette a két világháború közötti könnyed zenés műfaj értékeinek megőrzését. Kisebbik fia, Benedek Albert rendezőasszisztensként nem távolodott messze az édesapa és nagyapa hivatásától. A legendás színészt egyébként édesapja bátorította a színészi hivatásra, remélve, hogy fia mindazt elérheti, amit a komikusként beskatulyázott Benedek Tibornak nem volt lehetősége. Benedek Miklós végül nemcsak korán elhunyt édesapja emlékének bizonyította tehetségét, hanem minden létező szakmai elismerést begyűjtött, és a közönség nem szűnő szeretetét is elnyerte.

Borítókép: Benedek Miklós Udvaros Dorottyával MTI Fotó, Készítette: Földi Imre Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum: MTI-FOTO-889555

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 326 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.