A József Attila-díjas író, drámaíró, műfordító és egyetemi tanár 1956. március 27-én született Budapesten. Saját elmondása szerint íróvá válásában nagy szerepet játszottak fiatalkorában tett utazásai: egyetemi évei előtt a vidéki Magyarországot járva szociológiai kérdezőbiztosként dolgozott a Magyar Rádió és Televízió Tömegkommunikációs Kutatóközpontjának. Később is azt vallotta, hogy íróként és emberként egyaránt lételeme az utazás, ugyanakkor írásaiban mélyen el tudott merülni a lakótelepi mikrokozmosz apró rezdüléseiben, vagy egy-egy budapesti városrész sajátos miliőjében is.
Huszonhárom éves korában jelent meg első regénye, a Darvak. A rákövetkező évben angol-magyar szakos tanári diplomát szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Végzettségét végül nem igazán használta ki, hiszen néhány kerülőtől eltekintve egész életében szabadúszóként dolgozott: műfordításból (több kiváló modern angol regény magyarítását köszönhetjük neki), hangjátékok, forgatókönyvek írásából, illetve színházi munkákból élt. 1987-ben házasságot kötött Merényi Ágnes műfordító-szerkesztővel. Tizenöt év szabadúszás után hosszas unszolásra elvállalta a Magyar Televízió Irodalmi, Képzőművészeti, Színházi Stúdiójának vezetését. A nagy váltás előtt három nap gondolkodási időt kért: „Közegben, egy csapat részeként dolgozni – ez a kísértés, ez a kihívás volt az egyik ok, amiért végül mégis elvállaltam” – nyilatkozott erről akkoriban az RTV-nek.
Írói pályafutása mindeközben nagyon izgalmasan alakult: a hazai gyerekirodalomba egy sajátos meseregénnyel, A kétbalkezes varázslóval robbant be, amely 1983-ban jelent meg Sajdik Ferenc humoros illusztrációival. Érdekesség, hogy eredetileg A kétbalkezes varázslóban szereplő történetek összefüggő novellafüzért alkottak azokkal a munkákkal, amelyekből a rá következő évben egy felnőtteknek szóló kötet jelent meg: a Lakótelepi mítoszok. Úgy történt az eset, hogy Békés adott egy halom lazán összefüggő, lakótelepi témájú novellát Janikovszky Évának, akinek az a remek meglátása támadt, hogy ezekből két különböző könyv születhetne: egy humoros mesekönyv, és egy groteszkbe hajló, felnőtteknek szóló novelláskötet. Janikovszky mindössze annyi változtatást javasolt az írónak, hogy hagyja életben a mesekönyv végén a főszereplőt, hiszen annak halála a gyerekműfajban kevésbé venné jól ki magát.
Békés Pál időről időre a színházi szcénában is szívesen vállalt különböző megbízásokat: legismertebb és legkedveltebb szerzeménye minden bizonnyal A dzsungel könyve című magyar musical, melyet 1996-ban mutatott be a Pesti Színház. A szöveget Békés Rudyard Kipling azonos című regénye nyomán írta, míg a dalok és dalszövegek Dés László, illetve Geszti Péter munkáját dicsérik. Kevesen tudják, de Békés Pál volt az ötletgazdája a 2005-ben induló A Nagy Könyv olvasásnépszerűsítő mozgalomnak is, amely hónapokon át klasszikusok és remekművek újraolvasására ösztönözte az egész országot.
A saját gyermekeivel megélt közös kalandokat is gyakran mesébe olvasztó író az ezredfordulótól haláláig az IBBY (Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) magyar bizottságának elnökeként dolgozott, majd hosszú betegséget követően hunyt el 2010. május 28-án. Rá emlékezve a Békés Pál Civil Társaság 2013 óta évi egy alkalommal pénzjutalommal járó díjjal ismeri el egy-egy kiemelkedő hazai prózaíró munkásságát. A Társaság szakmai kuratóriumának tagja, Merényi Ágnes hangsúlyozta, hogy azt a fajta rokonságot keresik Békés Pál írói világával, ami leginkább a történetmesélési szándékban nyilvánul meg. Békés ugyanis nagyon hitt abban, hogy a történetek az emberiség egyik legősibb kultúrkincse. Nem véletlen, hogy a Lakótelepi mítoszok mélyén az ókori görög mitológiából ismert motívumokra bukkanunk, vagy hogy A kétbalkezes varázsló a népi hagyományokból ismert csalimesével mutat rokonságot. A Társaság szándéka szerint a díjjal járó emlékplakett is őrzi Békés Pál szellemiségét: a gangos házat ábrázoló alkotás Szunyogh László munkáját dicséri, és arra a híres-hírhedt budapesti negyedre, Békés Pál szülőhelyére utal, amelyet az író csipkelődő szeretettel örökített meg Csikágó című „gangregényében”.
A rendkívül egyéni hangú dráma- és prózaíró, gyermek- és ifjúsági író, műfordító és „mítoszteremtő” születésének 70. évfordulójára a Lakótelepi mítoszok című tévéjátékkal emlékezünk, amely – hűen Békés Pál ars poeticájához – ősi gyökerű, de a mai kor embere számára is (újra)értelmezhető történeteket mesél.
Kedves Olvasók, az alábbi linkre kattintva tekintsék meg a Lakótelepi mítoszok című tévéjátékot, amely Békés Pál novellái alapján készült: https://s.mtva.hu/2loz07NC
Borítókép: Békés Pál otthonában. Készítette: Tóth István Csaba. Tulajdonos: MTI Rt. Fotószerkesztőség
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 337 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál. Jó böngészést kívánunk!