Bársony Rózsi, a napfényes kedvű világhírű szubrett

Különleges női művészsorsokat bemutató sorozatunkban Bársony Rózsit követjük a siker szárnyán Pesttől Londonon át Bécsig, hisz „klipperen, az ember egy-kettőre itt terem! Helló!”

Női páholy

2023.01.12 | olvasási idő: kb. 3 perc


Hogy micsoda a klipper, ami a Bál a Savoyban című revüoperett szubrettje, Daisy belépőjében (más fordításban „Karnevál, az élet tarkabarka karnevál” kezdettel) hangzik el? A 19. századi aranyláz környékén megjelenő vitorláshajó-fajta, ami 21 csomó sebességgel is tudott haladni, és legalább olyan gyorsan hasította a habokat, mint ahogy Bársony Rózsi aratta a nemzetközi zenés sikereket. 

Rózaként született 1909-ben, a New York kávéház Pest-szerte ismert főpincérének, Sonnenschein Eduárdnak a lányaként, 6 kilós óriásbébiként, és amilyen népszerű volt Ede úr kávéházi körökben, annyira sikeres lett a lánya a showbizniszben. Már gyerekként a színpadon állt, egyenes út vezetett számára a revü és az operett világába. Egyformán jól énekelt és táncolt, ezért otthon egy ezüst korona feldobásával döntötte el a család, hogy a színi- vagy a balettiskolába írassák. Az előbbi nyert, ám még hatvanévesen is remekül, fiatal balerinák lendületével táncolt, emlékezett elismerően a számára Mörbischben koreografáló Seregi László. Kezdőként hamar kiugrott a Király Színház görljei közül, és a fiatal Feleki Kamill állandó partnere lett, így két kiváló táncos és személyiség találkozott, tudásuk és mozgáskultúrájuk tökéletesítésére 1928-ban még artistaiskolába is beiratkoztak közösen, ahol hónapokig gyakoroltak szaltót, kötéltáncot. Rózsi is csakhamar közönségkedvenc lett, a sokoldalú tehetséget egy kritika „a tánc Bajor Gizijé”-nek is nevezte, amire élete végéig meghatottan emlékezett.

Az 1960. július 15-ei margitszigeti Pest megér egy estet című műsor után a Latabár fivérekkel (MTI Fotó: Molnár Edit)

Ábrahám Pál, a fehér kesztyűs kézzel vezénylő, akkor még kezdő zeneszerző a zenekari árokból nézve választotta múzsájának és állandó főszereplőjének. A sors azonban egyikükkel sem bánt kesztyűs kézzel. Évekig feltartóztathatatlan volt a siker, férjével, Dénes Oszkárral az Ábrahám-operettek sztárjai, népszerűsítői lettek külföldön. A Bál a Savoyban 1932-es berlini, 3000 fős nézőközönség előtti bemutatóján az akkori német kancellár és a kor hírességei is részt vettek, az egykori német császár fia is a szubrett rajongói közé tartozott. 

A Színházi Élet című lap 1932. évi 1. számában Kálmán Jenő (a Sicc-sorozat írója) tollából vicc is jelent meg vele kapcsolatban Mire jó a csillagászat címmel: „Bársony Rózsi Berlinben lángra lobbantotta egy öreg színházi habitué (bennfentes – a szerk.) szívét. – Legyen az én napom! – sóhajtotta a vén Romeo a régi udvarlási recept szerint. – Szívesen – felelte Bársony Rózsi – akkor állandóan százezer kilométer távolságra leszünk egymástól.” A viccben nemcsak eredeti nevének jelentésére van szellemes utalás, hanem hatalmas népszerűségére is. Az 1930-as évek jazzkorszakának tündöklő és világhírű csillaga lett Rosy, Rosa néven is. 

Némafilmben már gyerekként szerepelt, sztárként kétnyelvű revüfilmeket forgatott, és a német UFA filmgyár is hosszú szerződést kínált neki. Az újságok minden vele kapcsolatos dolgot érdekesnek találtak, 1930-ban például azzal a bizarr kérdéssel faggatták a fiatal sztárt, hogy mit csinálna szívesen élete utolsó napján. „Felhívnám telefonon Szép Ernőt, és megkérném, hogy írjon egy verset Bársony Rózsi emlékére címmel. Remélem, ezzel a verssel bevonulok az örök halhatatlanságba, amit egyedül tánccal nem lehet elérni.” – volt a válasz, majd azt is hozzátette, hogy a cukrászdában annyi indiánert enne, amennyit csak tud.

Ábrahám Pál és Fényes Szabolcs estjének 1963-as tévéfelvételén (MTI Fotó: Keleti Éva)

Amikor a történelem viharjai pályája csúcsán évekre leparancsolták a színpadról, egy kórházban dolgozott titokban önkéntes nővérként, majd az 1948-as turnéját követően külföldön telepedett le, hat nyelven énekelt, csak a nyári trieszti operettfesztiválokon olaszul 14 főszerepet. Szeretett férje, Dénes Oszkár halála után magyar útlevele lejárt, olasz tartózkodási engedélye miatt pedig nem kapott osztrák letelepedési engedélyt, így Miksa Preger híres osztrák-magyar rendező segítségével névházasság útján lelt végül Bécsben otthonra. Több, mint tíz évvel később másodjára Schustek György mellett találta meg a boldogságot.

Népszerűsége ismét az egekbe szökött a temperamentumos tehetségnek, amikor 1960-ban több mint egy évtized után hazalátogatott, sokaknak emlékezetes élményt nyújtva margitszigeti nyári fellépésén, ahol a „Klipperen,…” sláger szövegét külön erre az estére átíratta „Istenem, a pesti este újra int nekem! Helló!” kezdetűre. Csodás formában volt, és még a következő évtizedben is gyakran vendégeskedett és régi szerepeiben sokáig remekelt hazai revükben és tévéműsorokban. Később titokban választotta ki utódját, és maga helyett Felföldi Anikót ajánlotta az Ábrahám Pál-operettekbe. Emlékezetes momentum volt, amikor a színész-újságíró rangadó, a legendás SZÚR 1967-es focimeccsén Bársony Rózsi végezte el a kezdőrúgást a Népstadionban, amiről sokaknak eszébe juthatott focis nadrágszerepe a 3:1 a szerelem javára című, kifejezetten a számára írt 1937-es operettfilmből. Hirtelen, mindössze 67 évesen halt meg 1977-ben, ám napsugaras személyiségét – nomen est omen – még ma is őrzi a filmszalag.

Borítókép: Budapest, 1960. július 13. Bársony Rózsi 12 év után ismét Budapesten tartózkodik. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Készítette: Molnár Edit. Azonosító: MTI-FOTO-817301

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 322 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

"Az ember vagy csinál valamit vagy dögöljön meg!"

Ha van színész, akinek titokzatos tekintete és művészete beleégett az örökkévalóságba, az az övé. Személyisége feledhetetlen, emléke nemzedékeken átívelő. 90 éves lenne Latinovits Zoltán.

Csalok, de jól csinálom!

110 éve született Rodolfo, aki egy szerencsés életmentés miatt lett bűvész, és több mint ötezer trükköt tudott a bűvészet minden területéről. Születésnapja egyben a Magyar Bűvészet Napja is.

Az olvasás világnapja

Szeptember 8-án tartják világszerte az olvasás világnapját, melynek célja, hogy felhívja az írás-olvasás fontosságára a figyelmet.

A lépcső aljától a halhatatlanságig

A ma 75 éves Szacsvay László egyesek szerint „ártatlan szemű harlequin”, míg mások szerint ragyogóan tehetséges karakterszínész. Az idén Páger Antal-díjjal jutalmazott színész már majd’ az összes neves elismerést begyűjtötte, és az sem véletlen, hogy 2021 óta a Halhatatlanok Társulatának is örökös tagja.