Az elveszett filmcsillag

Születésnapja alkalmából elevenítjük fel a második világháború utáni időszak egyik kimagasló tehetségű színésznője, Bara Margit életét és munkásságát.

Karakter

2023.06.21 | olvasási idő: kb. 3 perc


A Kossuth- és Balázs Béla-díjas színművész 1928-ban született Kolozsvárott. A székely család neve egy generációval korábban még Barra volt, melyet a későbbi filmsztár édesapja változtatott meg. Bara Margit először 16 évesen lépett színpadra a kolozsvári Városi Színház színészképzőjének növedékeként. A színésznő, akinek nem használt második neve Éva, már Erdély-szerte nagy népszerűségnek örvendett, mikor férjével, Halász Gézával 1955-ben Magyarországra érkeztek. A színész házaspár mindent egy lapra tett fel, mert a román hatóságok bejegyezték útlevelükbe, hogy többé nem jogosultak visszatérni szülőföldjükre. Amíg Bara Margit számára a határátkeléssel minden várakozást felülmúló szakmai lehetőségek nyíltak meg, addig férje egyre csalódottabban vette tudomásul saját sikertelenségét, végül öngyilkosságot követett el. A tragédia után az özvegy még inkább a munkába temetkezett a színpadon és a kamerák előtt egyaránt.

Somogyvári Rudolffal 1956-ban (MTI Fotó: Farkas Tamás)

Sugárzó szépsége és veleszületett tehetsége vonzotta a jobbnál jobb szerepeket. Előbb a Petőfi, majd a Nemzeti Színház szerződtette, 1966-tól kényszerű visszavonulásáig pedig a József Attila Színház társulatát erősítette. Első átütő sikere a színpadon Tolsztoj Élő holttest című drámájában Liza megformálása volt, további emlékezetes alakításai voltak a Bánk bánban Melinda és Izidóra szerepében, Németh László Villámfénynél című színművében Annaként, az Úri muriban Rédey Eszterként, valamint Tolsztoj Anna Kareninájának címszereplőjeként. Filmes karrierje Ranódy László Szakadék című drámájával kezdődött olyan partnerekkel, mint Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre vagy Dajka Margit. Ezután többek közt olyan filmszerepekben volt látható, mint a Bakaruhában cselédlánya Darvas Iván oldalán, a Ház a sziklák alatt Zsuzsája, vagy a Hideg napok Bükynéje. 

Fehér Imre rendezővel és Darvas Ivánnal a Bakaruhában forgatásán (MTI Fotó: Lónyai Mária)

A rendezők és kritikusok egyetértettek abban, hogy Bara Margit színpadi és filmes jelenlétének mélysége ártatlanságában rejlett. A sors különösen kegyetlen fintora volt ezek után, hogy karrierjét végül az úgynevezett Onódy-ügyben való közreműködését firtató alaptalan pletykák utáni rágalomhadjárat törte derékba. A büntetőeljárás alatt álló Onódy Lajos, az Éttermi és Büfé Vállalat igazgatója által rendezett laza erkölcsű összejöveteleivel hozták összefüggésbe a ragyogó szépségű színésznőt, de részvételét nem tudta bizonyítani a nyomozás, így megvádolni sem tudták soha. A botrány után, amely teljesen lerombolta hírnevét, a színésznő visszavonultan élt családja körében, míg a rendszerváltás után rehabilitálták. Tehetségét és érdemeit Kossuth-díjjal jutalmazták, majd 2011-ben a Magyar Filmszemle életműdíját is megkapta, később Budapest díszpolgárává fogadta.

Az Úri muriban 1965-ben (MTI Fotó: Keleti Éva)

Bara Margitra az MTVA Archívum online csatornáján az m3.hu-n ma a Gúnyos mosoly című filmmel, június 23-án a Főszerepben: Bara Margit című portréműsorral, június 28-án pedig A tettes nem más, mint… második, A három sánta rabló című részével emlékezünk. Tartsanak velünk!

Borítókép: Bara Margit színművész MTI Fotó, Készítette: Tormai Andor Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum: MTI-FOTO-806639

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 326 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

 

További cikkek:

„Tűnt évek őre, add áldó kezed, s kalauzolj, édes Emlékezet!”

1957. október 3-án, 65 évvel ezelőtt távozott a XX. század egyik legjelentősebb magyar lírikusa, Szabó Lőrinc költő, műfordító. Halálának évfordulóján rá emlékezünk.

Kárpáti Rudolf 100!

Kárpáti Rudolf hatszoros olimpiai bajnok és hétszeres világbajnok kardvívó, sportvezető 100 éve, 1920. július 17-én született Budapesten.

Gitta, Tisza és Puli, avagy hazánk, a törpeautók országa

Ha hazai autógyártásról beszélünk, elsőként az Audi, Suzuki és a Mercedes jut eszünkbe. De mi volt a múltban? Mutatunk a hazai autógyártás XX. századi történetéből néhány érdekes kísérletet. Hogy végtelenül cukik, vagy nagyon cikik-e, azt mindenki döntse el maga...

Legyen a Nemzeti Fotótár közösségi szerkesztője!

Új funkcióval bővült szolgáltatásaink sora, amelynek biztosan sokan fognak örülni. Mostantól bárki lehet Fotótárunk közösségi szerkesztője, tartsanak velünk a több mint 275 ezer kép birodalmába!