![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/background_image/T__________95705.jpg)
Mindenki Matula bácsija, akiből véletlenül lett színész
115 éve született Bánhidi László színész. Lehet, hogy az ország Matulája ő volt, ám megannyi parádés szerepe mellett is érdemes egy pillanatra megállni.
Karakter
2021.03.11 | olvasási idő: kb. 5 perc
1906. március 11-én Szatmárnémetiben született. Az első világháború idején szüleivel Szatmárban nehéz körülmények között éltek, egy apró kertet béreltek egy sásos tó partján. Itt kezdődött akácvesszővel, cérnazsinórral, tűből hajlított horoggal minden. Később a Szamosra, a Jelinek strand végében lévő sűrű indás vízre járt horgászni mogyoróvessző bottal. Édesanyjától elcsent selyem cérnából sodorta a zsinórt, a kaszából vágott horogkészítést patkószegverő cigánytól tanulta. Soha életében nem fogott nagy halat. „Életem legszebb emlékei a vizek partjához és a vízen élő emberekhez, történeteikhez kötődnek” – vallotta Bánhidi.
![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/image/F__HT19570326004.jpg)
A színész színpadi és filmes pályája még a második világháború előtt indult. Eredetileg teológiát tanult, a színészet nem érdekelte. A legenda szerint egy ismerősét kísérte el a Színművészeti Akadémia felvételijére, azt hitték, ő is jelentkező. Behívták, elmondattak vele egy verset, felvették. Csortos Gyula, a rendezők réme és a közönség kedvence egy általa nem kívánt inas szerepét inkább átadta Bánhidinak azzal a felkiáltással: „Az a hegyes orrú kapja meg a szerepet!”
![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/image/F__EV19601216015.jpg)
Bánhidi 1938-ban szerepelt először mozifilmen (Pillanatnyi pénzzavar), addigra már évtizedes színházi tapasztalattal a háta mögött. Pályája ötven éve alatt tucatnyi vidéki és fővárosi társulatnál megfordult és olyan színészóriásokkal dolgozott együtt, mint Sulyok Mária, Darvas Iván, Sinkovits Imre vagy Mádi Szabó Gábor.
![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/image/TKSSL19720810039.jpg)
Bánhidi László remekül megformált filmes epizód- és karakterszerepei nem kevésbé maradnak emlékezetesek. Visszatérő rémálma volt, hogy miközben főszerepet játszik egy ötfelvonásos tragédiában, a negyedik felvonás előtt a nézők szó nélkül kivonulnak a színházteremből, és hiába kiabál utánuk, a nézőtér teljesen kiürül.
![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/image/TKSSL19720810061.jpg)
Ő volt a Fekete István regényéből készült Tüskevár című filmsorozat szűkszavúan bölcs - Fekete István által egy valós emberről formált - Matulája, az Indul a bakterház furfangos öreg Koncz bácsija, a Huszárik Zoltán által rendezett Szindbád Búcsú bácsija, és nem utolsó sorban az 1980-as években a Bujtor István főszereplésével forgatott krimivígjátékok (A Pogány Madonna, Csak semmi pánik) ravasz nyugdíjasa, Matuska. Jellegzetes hanghordozását, iróniáját, humorát szinte mindegyik karakterfigura megformálásában remekül használta - szinte hallani is Bánhidi hangját és ízes beszédét.
Bánhidi mesélte egyszer egy interjúban, hogy egyszer épp akkor tért be a halászcsárdába a forgatás szünetében, de már a szerepre beöltözve, amikor a gátat javító vízügyesek is ott voltak és kérdezték tőle: ”Maga is a vizesektől van?”– „Nem. Én a fröccsösöktől” – érkezett a válasz amolyan önironikus Bánhidi-hangsúllyal.
![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/image/S__FA19801103003.jpg)
A színpad mellett élete nagy szerelme a vízpart és a horgászat maradt, szinte az utolsó pillanatig. Sokszor kint maradt a forgatás idején éjszakára is, a szabad levegő és a víz közelsége miatt. Megannyi horgásztörténetet ismert, mindent tudott a halászléről, a halsütésről. Azon kevesek közé tartozott, akik jogot kaptak halfogásra a Duna csepeli szakaszán. Nyugdíjasként vásárolt egy kis vízparti telket a Csepel-szigeten, innen járt be a színházba és a filmgyárba. Hiába hunyt el 1984-ben, 78 évesen, a vele készült filmek, színházi előadások és általa megformált karakterek megunhatatlanok és örökérvényűek.
Borítókép: 1966-ban Bánhidi László (b) Matula bácsi, Seregi Zoltán (k) Ladó Gyula Lajos (Tutajos) és Barabás Tibor (j) Bütyök szerepében a Tüskevár című televíziós filmsorozat egyik jelenetében. Készítette: -Tulajdonos: MTV Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-851262
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 293 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál
Huszka Jenő, aki megdöntötte a bécsi operett kizárólagos uralmát
Száznegyvenöt esztendeje, 1875. április 24-én született Szegeden Huszka Jenő zeneszerző, aki világhírűvé tette a magyar operettet. Neki köszönhető, hogy a rajongók Bécs mellett Budapestet emlegetik leggyakrabban a műfajjal kapcsolatban.
Beteljesült álom töltött káposztával
„Hajózok az életben, úton vagyok a bennem rejlő optimizmussal, életszeretettel, igazságérzettel. Ezért sem szeretem a volt szót, inkább mindig az érdekel, mi lesz, mi vár rám.” Így vallott az élethez való viszonyáról a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Bánsági Ildikó, akit születésnapján köszöntünk.
Az első magyarok, akik átrepülték az Atlanti-óceánt
1931. július 15-én szállt fel Kanadából Endresz György pilóta és Magyar Sándor navigátor, hogy Justice For Hungary nevű repülőgépükkel első magyarokként repüljék át az Atlanti-óceánt.
Átkelőhelyből szimbólum
180 évvel ezelőtt, 1842. augusztus 24-én rakták le az első jelentős magyarországi folyami híd, a Széchenyi lánchíd alapkövét.