Mindenki Matula bácsija, akiből véletlenül lett színész
115 éve született Bánhidi László színész. Lehet, hogy az ország Matulája ő volt, ám megannyi parádés szerepe mellett is érdemes egy pillanatra megállni.
Karakter
2021.03.11 | olvasási idő: kb. 5 perc
1906. március 11-én Szatmárnémetiben született. Az első világháború idején szüleivel Szatmárban nehéz körülmények között éltek, egy apró kertet béreltek egy sásos tó partján. Itt kezdődött akácvesszővel, cérnazsinórral, tűből hajlított horoggal minden. Később a Szamosra, a Jelinek strand végében lévő sűrű indás vízre járt horgászni mogyoróvessző bottal. Édesanyjától elcsent selyem cérnából sodorta a zsinórt, a kaszából vágott horogkészítést patkószegverő cigánytól tanulta. Soha életében nem fogott nagy halat. „Életem legszebb emlékei a vizek partjához és a vízen élő emberekhez, történeteikhez kötődnek” – vallotta Bánhidi.
A színész színpadi és filmes pályája még a második világháború előtt indult. Eredetileg teológiát tanult, a színészet nem érdekelte. A legenda szerint egy ismerősét kísérte el a Színművészeti Akadémia felvételijére, azt hitték, ő is jelentkező. Behívták, elmondattak vele egy verset, felvették. Csortos Gyula, a rendezők réme és a közönség kedvence egy általa nem kívánt inas szerepét inkább átadta Bánhidinak azzal a felkiáltással: „Az a hegyes orrú kapja meg a szerepet!”
Bánhidi 1938-ban szerepelt először mozifilmen (Pillanatnyi pénzzavar), addigra már évtizedes színházi tapasztalattal a háta mögött. Pályája ötven éve alatt tucatnyi vidéki és fővárosi társulatnál megfordult és olyan színészóriásokkal dolgozott együtt, mint Sulyok Mária, Darvas Iván, Sinkovits Imre vagy Mádi Szabó Gábor.
Bánhidi László remekül megformált filmes epizód- és karakterszerepei nem kevésbé maradnak emlékezetesek. Visszatérő rémálma volt, hogy miközben főszerepet játszik egy ötfelvonásos tragédiában, a negyedik felvonás előtt a nézők szó nélkül kivonulnak a színházteremből, és hiába kiabál utánuk, a nézőtér teljesen kiürül.
Ő volt a Fekete István regényéből készült Tüskevár című filmsorozat szűkszavúan bölcs - Fekete István által egy valós emberről formált - Matulája, az Indul a bakterház furfangos öreg Koncz bácsija, a Huszárik Zoltán által rendezett Szindbád Búcsú bácsija, és nem utolsó sorban az 1980-as években a Bujtor István főszereplésével forgatott krimivígjátékok (A Pogány Madonna, Csak semmi pánik) ravasz nyugdíjasa, Matuska. Jellegzetes hanghordozását, iróniáját, humorát szinte mindegyik karakterfigura megformálásában remekül használta - szinte hallani is Bánhidi hangját és ízes beszédét.
Bánhidi mesélte egyszer egy interjúban, hogy egyszer épp akkor tért be a halászcsárdába a forgatás szünetében, de már a szerepre beöltözve, amikor a gátat javító vízügyesek is ott voltak és kérdezték tőle: ”Maga is a vizesektől van?”– „Nem. Én a fröccsösöktől” – érkezett a válasz amolyan önironikus Bánhidi-hangsúllyal.
A színpad mellett élete nagy szerelme a vízpart és a horgászat maradt, szinte az utolsó pillanatig. Sokszor kint maradt a forgatás idején éjszakára is, a szabad levegő és a víz közelsége miatt. Megannyi horgásztörténetet ismert, mindent tudott a halászléről, a halsütésről. Azon kevesek közé tartozott, akik jogot kaptak halfogásra a Duna csepeli szakaszán. Nyugdíjasként vásárolt egy kis vízparti telket a Csepel-szigeten, innen járt be a színházba és a filmgyárba. Hiába hunyt el 1984-ben, 78 évesen, a vele készült filmek, színházi előadások és általa megformált karakterek megunhatatlanok és örökérvényűek.
Borítókép: 1966-ban Bánhidi László (b) Matula bácsi, Seregi Zoltán (k) Ladó Gyula Lajos (Tutajos) és Barabás Tibor (j) Bütyök szerepében a Tüskevár című televíziós filmsorozat egyik jelenetében. Készítette: -Tulajdonos: MTV Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-851262
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 293 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál
Egyensúlyban színház és család között
Cseke Pétert, a többek közt Jászai Mari- és Kossuth-díjjal is kitüntetett színészt, rendezőt és színiigazgatót 70. születésnapján életéről és pályájáról gyűjtött érdekességekkel köszöntjük.
Az utolsó magyar vb-gól szerzője
A 61-szeres magyar válogatott futballista, Détári Lajos egykor a világ harmadik legdrágább középpályása volt, és pályafutása során hétszer kapott meghívást a világválogatottba. 60. szülinapján köszöntjük a világklasszist.
Szépművészeti Múzeum
1906. december 6-án nyitotta meg kapuit a Szépművészeti Múzeum, a Hősök tere így vált teljessé a már elkészült Műcsarnokkal és a Millenniumi emlékművel.
A fényképezés 185. születésnapjára
1839. január 7-én mutatták be a Francia Tudományos Akadémián a fényképezőgép elődjét, a dagerrotípiát. Ennek kapcsán néhány fotótörténeti érdekességet és emblematikus magyar művészképeket hoztunk önöknek.