„Kultúrmunkás vagyok, akárcsak a nagyapám”

80 éves a magyar színjátszás meghatározó alakja, Bálint András, aki ma is éppoly kétkedő és kíváncsi, mint pályakezdőként.

Karakter

2023.04.26 | olvasási idő: kb. 3 perc


1943-ban ezen a napon jött a világra a magát félig tréfásan a monarchia unokájának nevező művész. Ugyanis nagyapja Nagyváradon, nagyanyja Zágrábban látta meg a napvilágot. Előbbi, Bálint Zoltán híres építész volt, Jámbor Lajossal közösen több, mint száz épület fűződik a nevükhöz az egykori monarchia területén. 

Bálint András a főiskolai vizsgaelőadásán (MTI Fotó: Keleti Éva)

Kisfiúként súlylökőnek készült, első szerelme az atlétika volt, és csak később jött a színészet. Orvos édesapja őt is orvosnak szánta, és mikor apja elé állt, hogy színész szeretne lenni, az csak ennyit mondott neki: “Édes fiam, egy jó vagy közepes orvos lehet boldog, egy közepes színész viszont csak boldogtalan.” A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után szülővárosába, Pécsre szerződött a pécsi Nemzeti Színházhoz, ahol tárt karokkal és remek szerepekkel várták. 1969-ben a Madách Színházhoz igazolt, 1980-tól a MAFILM (Magyar Filmgyártó Vállalat) társulatának színésze volt, és 1983-tól a Színművészeti Főiskolán is tanított.

Zsíros Ágnessel a Radnóti Színpadon (MTI Fotó: Földi Imre)

1985-től több, mint húsz évig, 2016-ig a Radnóti Miklós Színház igazgatója volt, emellett rendezőként és színészként is tevékenykedett. Itt azóta is a társulat tagja, a mai napig aktívan játszik és önálló esteket is tart, hiszen az irodalom mindig is nagyon közel állt a szívéhez. Számos előadást állított össze Radnóti, Arany, Babits, Kosztolányi és Szép Ernő verseiből, valamint Márai Sándor naplójegyzeteiből.

Színésztársaival a Volt egyszer egy színház című tv-film forgatásán (MTV Fotó: Rajnógel Imre)

Radnóti költészete kivételesen kedves számára, a Radnóti-költemények legavatottabb előadójaként is hivatkoznak rá. Az író özvegyéhez személyes kötődése is van, hiszen franciára tanította őt a főiskolán, attól fogva jó kapcsolatot ápoltak. Gyarmati Fanni rendszeresen látogatta a Radnóti Színház premierjeit, majd mikor már egészsége ezt nem tette lehetővé, a színész sokszor meglátogatta a lakásán, és egyszer ott adta elő neki az éppen futó Arany-estjét is.

Halász Judittal 2014-ben (MTVA Fotó: Zih Zsolt)

Szabó István filmrendező egyik kedvelt férfikaraktereként olyan ikonikus filmjeiben játszott főszerepet, mint az Álmodozások kora, az Apa, a Szerelmesfilm vagy a Budapesti mesék. Jancsó Miklós szintén előszeretettel osztott rá főszerepeket. Partnernői szerint Bálint András intelligens és figyelmes úriember, aki szeret dicsérni és tréfálkozni, mindig kellemes hangulatot teremtett a forgatásokon és a színházi próbák alatt egyaránt. Azt tartják róla, hogy minden körülmények között gáláns és visszafogott, nem lehet kihozni a sodrából. Bálint András szerint a színészet érzelmes dolog, indulat és túlzás gyakorta szükséges velejárója, míg az igazgatáshoz türelem, higgadtság, meggondoltság kell. Mindezeken túl a tréfa, az irónia és az önirónia sem áll távol a művésztől. Az Úr és kutya címmel tíz évvel ezelőtt a Radnóti Színházban bemutatott estjén monológjai mellé egy kutya társult szereplőként, melyre így emlékszik vissza:

Részlet a Bálint András születésnapjára készült műsorból

Bálint András végül a legkiválóbb színészek közé emelkedett, így édesapja is hamar megbékélt fia választásával. A közönség szeretete mellett a művész többek közt olyan szakmai elismeréseket gyűjtött, mint a Jászai Mari-díj, a Kossuth-díj, a Prima Primissima díj, az Érdemes Művész kitüntetés, a Radnóti-díj, az Arany Medál életműdíj, valamint a Halhatatlanok Társulatának Örökös Tagsága. Napjainkban feleségével, Deák Krisztina film- és színházi rendezővel él Budán, sokat kertészkedik és járja az erdőket kutyájával, igyekszik aktív maradni a színházon kívül is. Érdekesség, hogy szerepeire készülni, szöveget tanulni is erdei sétái során szeret és tud a legjobban. Kívánunk neki még sok jó egészséggel teli évet!

A művész 1978-ban (MTI Fotó: Farkas Tamás)

Bálint Andrást az MTVA Archívum online csatornáján, az m3.hu-n a következő műsorokkal köszöntjük: ma a Ciklámen című tévéjátékkal és az Anno című beszélgetős műsorral, április 29-én az Ezer év, május 02-án pedig a Volt egyszer egy színház… című filmekben láthatják.  A művész játékát az Archívum mozgóképtárában a Tündér Lala című mesefilmben is megcsodálhatják. Tartsanak velünk!

Borítókép: Budapest, 1967. április 28. Bálint András a pécsi Nemzeti Színház színművésze. Készítette: Keleti Éva Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-853543

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 325 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

A vége 6:3

Puskás Ferenc vezetésével a legendás olimpiai bajnok futballcsapatunk kilencvenéves hazai veretlenségétől fosztotta meg az angol válogatottat a londoni Wembley Stadionban.

Karády Katalin, a végzet asszonya

A harmincas-negyvenes évek egyik legkedveltebb filmszínésznője és énekesnője egyik napról a másikra változtatta meg az eszményi nőről alkotott képet.

A magyar autóversenyzés tragikus csillaga

Az első magyar Formula 1-es pilóta lehetett volna az ígéretes tehetségű Kesjár Csaba. A lehetőség kapujában egy tragikus versenybaleset törte derékba pályafutását.

Zsazsa a világdíva

Kilenc házasság, számtalan partner, botrányok és legendák. A 105 éve született Gábor Zsazsa a 20. század egyik legfontosabb popkulturális ikonja.