„Kultúrmunkás vagyok, akárcsak a nagyapám”

80 éves a magyar színjátszás meghatározó alakja, Bálint András, aki ma is éppoly kétkedő és kíváncsi, mint pályakezdőként.

Karakter

2023.04.26 | olvasási idő: kb. 3 perc


1943-ban ezen a napon jött a világra a magát félig tréfásan a monarchia unokájának nevező művész. Ugyanis nagyapja Nagyváradon, nagyanyja Zágrábban látta meg a napvilágot. Előbbi, Bálint Zoltán híres építész volt, Jámbor Lajossal közösen több, mint száz épület fűződik a nevükhöz az egykori monarchia területén. 

Bálint András a főiskolai vizsgaelőadásán (MTI Fotó: Keleti Éva)

Kisfiúként súlylökőnek készült, első szerelme az atlétika volt, és csak később jött a színészet. Orvos édesapja őt is orvosnak szánta, és mikor apja elé állt, hogy színész szeretne lenni, az csak ennyit mondott neki: “Édes fiam, egy jó vagy közepes orvos lehet boldog, egy közepes színész viszont csak boldogtalan.” A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után szülővárosába, Pécsre szerződött a pécsi Nemzeti Színházhoz, ahol tárt karokkal és remek szerepekkel várták. 1969-ben a Madách Színházhoz igazolt, 1980-tól a MAFILM (Magyar Filmgyártó Vállalat) társulatának színésze volt, és 1983-tól a Színművészeti Főiskolán is tanított.

Zsíros Ágnessel a Radnóti Színpadon (MTI Fotó: Földi Imre)

1985-től több, mint húsz évig, 2016-ig a Radnóti Miklós Színház igazgatója volt, emellett rendezőként és színészként is tevékenykedett. Itt azóta is a társulat tagja, a mai napig aktívan játszik és önálló esteket is tart, hiszen az irodalom mindig is nagyon közel állt a szívéhez. Számos előadást állított össze Radnóti, Arany, Babits, Kosztolányi és Szép Ernő verseiből, valamint Márai Sándor naplójegyzeteiből.

Színésztársaival a Volt egyszer egy színház című tv-film forgatásán (MTV Fotó: Rajnógel Imre)

Radnóti költészete kivételesen kedves számára, a Radnóti-költemények legavatottabb előadójaként is hivatkoznak rá. Az író özvegyéhez személyes kötődése is van, hiszen franciára tanította őt a főiskolán, attól fogva jó kapcsolatot ápoltak. Gyarmati Fanni rendszeresen látogatta a Radnóti Színház premierjeit, majd mikor már egészsége ezt nem tette lehetővé, a színész sokszor meglátogatta a lakásán, és egyszer ott adta elő neki az éppen futó Arany-estjét is.

Halász Judittal 2014-ben (MTVA Fotó: Zih Zsolt)

Szabó István filmrendező egyik kedvelt férfikaraktereként olyan ikonikus filmjeiben játszott főszerepet, mint az Álmodozások kora, az Apa, a Szerelmesfilm vagy a Budapesti mesék. Jancsó Miklós szintén előszeretettel osztott rá főszerepeket. Partnernői szerint Bálint András intelligens és figyelmes úriember, aki szeret dicsérni és tréfálkozni, mindig kellemes hangulatot teremtett a forgatásokon és a színházi próbák alatt egyaránt. Azt tartják róla, hogy minden körülmények között gáláns és visszafogott, nem lehet kihozni a sodrából. Bálint András szerint a színészet érzelmes dolog, indulat és túlzás gyakorta szükséges velejárója, míg az igazgatáshoz türelem, higgadtság, meggondoltság kell. Mindezeken túl a tréfa, az irónia és az önirónia sem áll távol a művésztől. Az Úr és kutya címmel tíz évvel ezelőtt a Radnóti Színházban bemutatott estjén monológjai mellé egy kutya társult szereplőként, melyre így emlékszik vissza:

Részlet a Bálint András születésnapjára készült műsorból

Bálint András végül a legkiválóbb színészek közé emelkedett, így édesapja is hamar megbékélt fia választásával. A közönség szeretete mellett a művész többek közt olyan szakmai elismeréseket gyűjtött, mint a Jászai Mari-díj, a Kossuth-díj, a Prima Primissima díj, az Érdemes Művész kitüntetés, a Radnóti-díj, az Arany Medál életműdíj, valamint a Halhatatlanok Társulatának Örökös Tagsága. Napjainkban feleségével, Deák Krisztina film- és színházi rendezővel él Budán, sokat kertészkedik és járja az erdőket kutyájával, igyekszik aktív maradni a színházon kívül is. Érdekesség, hogy szerepeire készülni, szöveget tanulni is erdei sétái során szeret és tud a legjobban. Kívánunk neki még sok jó egészséggel teli évet!

A művész 1978-ban (MTI Fotó: Farkas Tamás)

Bálint Andrást az MTVA Archívum online csatornáján, az m3.hu-n a következő műsorokkal köszöntjük: ma a Ciklámen című tévéjátékkal és az Anno című beszélgetős műsorral, április 29-én az Ezer év, május 02-án pedig a Volt egyszer egy színház… című filmekben láthatják.  A művész játékát az Archívum mozgóképtárában a Tündér Lala című mesefilmben is megcsodálhatják. Tartsanak velünk!

Borítókép: Budapest, 1967. április 28. Bálint András a pécsi Nemzeti Színház színművésze. Készítette: Keleti Éva Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-853543

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 325 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

A forradalom budapesti nyomai

Az 1848. március 15-i események helyszíneit járjuk be rövid összefoglalónkkal és a még fellelhető épületek és helyszínek fotóival. Tartsanak velünk!

Aranyvonat

1946. augusztus 6-án érkezett meg Budapestre az „aranyvonat”, amely az Magyar Nemzeti Bank elhurcolt aranykészletét szállította vissza az országba.

Egy pohár pezsgő Cilu művésznő emlékére!

Cilu. Mindenki így hívta Kállay Ilonát, aki eredetileg jelmeztervezőnek készült. Ehelyett remek színésznővé vált csodás orgánummal, érzéki kisugárzással, humorral és gyakran iróniával átitatott jellemábrázoló képességgel. Minden napját úszással kezdte a Lukács fürdőben, amikor pedig színészi hullámvölgye volt, fogta magát és megtanult franciául. Férjével, a szintén színész Kautzky Józseffel több, mint 50 évig éltek legendásan boldog házasságban; és ha tehették, minden este pezsgőt bontottak.

Az ezerarcú díva

Köszöntjük a ma szülinapos Esztergályos Cecíliát, aki balerinaként kezdte, mielőtt a színészethez pártolt, imádott férjhez menni, és egy ország „Anycija” lett.