A hatodik tusában is győztes

85. születésnapján köszöntjük a háromszoros olimpiai, valamint egyéniben és csapatban is ötszörös világbajnok Balczó András egykori öttusázót.

Karakter

2023.08.16 | olvasási idő: kb. 3 perc


A világklasszis sportoló 1938. augusztus 16-án született a Békés vármegyei Kondoroson, majd testvéreivel Nyíregyházán nevelkedtek. Itt már atletizált és lovagolt, mert a lovakat mindig nagyon szerette. 15 éves korában, míg a debreceni református kollégiumban tanult, olvasott az újságban Benedek Gábor öttusázó chilei világbajnoki győzelméről, amikor eltökélte, ő is öttusa-világbajnok lesz. Benedek Ferenc szeme 1955-ben egy budapesti háromtusa versenyen akadt meg a vékonydongájú fiún, akit érettségije és szülei belegyezése után az edző a fővárosi Csepel SC-hez hozott.

1962-ben egy budapesti öttusaversenyen (MTI Fotó: Mikó László)

Balczó húszévesen az 1958-as öttusa-világbajnokságon csapatban lett ezüstérmes, míg egy évvel később egyéniben állhatott a dobogó második fokára. 1960-ban a római olimpián már az aranyérmes öttusacsapat tagja, ám az egyéni olimpiai aranyra még jó néhány évet várnia kellett. Mielőtt a saját maga számára kitűzött célt elérte volna, sorra nyerte a világbajnokságokat, 1963 és 1970 között rendre aranyérmekkel tért haza. Az 1968-as mexikói olimpián a csapattal a dobogó legfelső fokán állhattak, ám egyéniben ezüstéremmel kellett beérnie. A csúcsra az akkor már 34 éves atléta 1972-ben a müncheni olimpián ért fel, ahol megszerezte az egyéni aranyat, és ezüstéremhez segítette a csapatot. Az olimpiát követően körülbelül fél évvel jelentette be visszavonulását az addigra tizenkétszeres magyar bajnok.

Úszóedzés a Margit-szigeten 1963-ban (MTI Fotó: Petrovits László)

Visszavonulásának okaként nemcsak életkorát és a sport miatti aszketikus életmód okozta emberi kapcsolatok hiányát jelölte meg, hanem egy mély önfelismerést is, amelyről így nyilatkozott egyszer: „Egy idő után az a maradéktalan és teljes boldogság, amiről tudtam, hogy kell lenni, amit később megtapasztalhattam, tudtam, hogy kell lenni, de itt nincs. Tehát tisztázódott, hogy a siker nem adja meg nekem, illetve az embernek azt a teljes és maradéktalan boldogságot.”

Lovaglás 1969-ben egy budapesti versenyen (MTI Fotó: Petrovits László)

Visszavonulását követően igyekezett a sportághoz minél közelebb maradni, elvégezte a Testnevelési Főiskola öttusa- és kardvívóedzői szakát is. Bár Balczó minden szakképesítéssel rendelkezett, az Öttusa Szövetség nem tudta elfogadni a versenyzők mindenkor igazságos és teljesítmény alapú támogatását célzó nézeteit, így sem a szövetség vezetésére, sem pedig edzőnek nem kérték fel. Ezért a sportág területén hatalmas tapasztalatát, amelyet javarészt saját edzésprogramok kidolgozásával szerzett, nem kamatoztathatta, így tíz éven át az öttusalovak belovaglójaként dolgozott.

A budapesti vb vívóversenyének szünetében (MTI Fotó: Pálfai Gábor)

Az 1972-es olimpiai bronzérmes tornászcsapat tagjával, Császár Mónikával a visszavonulása utáni évben kötött házasságot, és tizenkét gyermekük született. Budakeszin Balczó maga építette fel családja házát, és a bútorok java is az ő keze munkáját dicsérte. 1976-ban mutatták be a mozik Kósa Ferenc róla készített portréfilmjét Küldetés címmel. Ebben Balczó saját érzéseiről, valamint a sportág berkeiben általa tapasztalt visszásságokról mesél, mindezt a kultúrpolitikai vezetés mégis „rendszerellenes kritikának” minősítette, így a filmet három hét után betiltották. Valójában a film az utánjátszó mozikban még hónapokig nézhető maradt. Balczó András egy nap megelégelte a mellőzöttséget, és otthagyva belovaglói állását 1983-tól szellemi szabadfoglalkozású lett.

A legendás futás a budapesti vb-n (MTI Fotó: Pálfai Gábor)

A fantasztikus sportembert 2004-ben választották a Nemzet Sportolójává, ám számára ezek az elismerések, ahogy korábbi érmei is jelentőségüket vesztették: „Ezeket az érmeket és tiszteletdíjakat nem szeretem kitenni a lakásunkban. Ezek a trófeák valahogy nagyon a múlt felé irányítják a gondolataimat. Több kár van belőle, mint haszon.” Sportolóként mindig az volt számára fontos, hogy a magának kijelölt munkát elvégezze, elsősorban önmagát akarta legyőzni, kihívóival kevesebbet törődött. Ugyanakkor mindig azt vallotta, hogy sikerei nemcsak a saját érdemei, hanem mindazoké is, akik segítették, szurkoltak neki. Az 1969-es Budapesten rendezett világbajnokságon a Hármashatár-hegyen megtartott záró futószám során tapasztalhatta meg igazán, mennyi örömöt szerez az embereknek sikereivel, amikor több százan biztatták és futottak vele a pályán kívül. Az eset akkoriban nemzetközi szinten is nagy feltűnést keltett. Balczó András édesanyja a fia sporton kívüli életét nevezte a hatodik tusának, melyben az egykori atléta végül megtalálta a helyét és boldogságát, méghozzá úgy, hogy mindig hű maradt elveihez.

Borítókép: Balczó András és Robert Beck öttusaversenyzők MTI Fotó Készítette: Pálfai Gábor, Tulajdonos: MTI Rt. Fotóarchívum: MTI-FOTO-863439

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 327 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Telepódium: kacagjunk együtt!

A Telepódium című műsor évtizedek óta nevetteti a nézőket. Születésének nyomába eredünk, s ehhez kicsit messzebbről kell indulnunk a szórakoztató műfaj felfedezésére. Erre az útra invitáljuk olvasóinkat.

Molnárinasból színészlegenda

„Ő nem olyan valaki volt, akit meg lehettet ismerni, nem engedett közel magához senkit, nem árult el magából semmit, csak a színészetét. Ő csak a színházban volt otthon. A színpadon, a szerepeiben”- nyilatkozta róla Mensáros László.

„Kap egy puszit ez a drága Beethoven!”

Különleges női művészsorsokat bemutató sorozatunkban Osváth Júlia, az operacsillagból lett csillagász, első Kossuth-díjas énekesnőnk különleges személyiségét elevenítjük fel.

„Sors, nyiss nekem tért, hadd tehessek Az emberiségért valamit!”

Ma 200 éve született a színész, hősszerelmes, forradalmár, katona, de mindenekelőtt az egyik legnagyobb magyar költő, Petőfi Sándor.