Búcsúzunk Balázsovits Lajostól

1946-ban született Nagykanizsán. 1965 és 1969 között végezte el a Színművészeti Főiskolát, 1968-ban, még főiskolásként állt először kamera elé Makk Károly „Isten és ember előtt” című filmjében. Ezt 1969–70-ben számos szerep követte: Mészáros Márta „Holdudvar” című alkotásában játszott Kovács Kati partnereként, akivel Jancsó Miklós „Fényes szelek” című filmjében is együtt szerepelt. A Sára Sándor rendezte „Feldobott kő”-ben, majd Jancsó „Égi bárány”-ában, Rózsa János „Bűbájosok” és Mészáros Márta „Szép lányok, ne sírjatok!” című filmjében is játszott.

1974-ben Liliana Cavani olasz filmrendezőnő Milarepa tibeti jógiról készült filmjének főszerepét játszhatta el. Jancsó Miklós számos további filmjében tűnt fel. Szerepet kapott a „Még kér a nép”-ben (1972) és a „Szerelmem, Elektrá”-ban (1974) is. Élénk nemzetközi visszhangot váltott ki az 1976-ban bemutatott „Magánbűnök, közerkölcsök”, amelyet a szexualitás merész ábrázolása miatt be is tiltották. A „Magyar rapszódia” (1978) és az „Allegro barbaro” (1979) című Jancsó-filmekben és a „Szörnyek évadja” (1987) című alkotásban is láthatta a közönség.

A fiatal színészt a magyar rendezők felnőtt- és gyerekfilmekben egyaránt előszeretettel foglalkoztatták, játszott Kovács András „Staféta” (1971) és Palásthy György „Hahó, a tenger!” (1971) című filmjében. Rényi Tamás „Élve vagy halva” (1980) című történelmi kalandfilmjében Noszlopy Gáspár alakját formálta meg. Számos tévéfilmben is szerepelt, ő alakította Kalmár tanár urat a Zsurzs Éva rendezte, négyrészes „Abigél” című televíziós filmsorozatban (1978).

Felvillant Szabó István Oscar-díjra jelölt művében, a „Bizalom”-ban (1980) és Fábri Zoltán „Requiem”-jében is (1981). A filmszerepekkel elhalmozott művész színházi pályafutása 1968-ban a Madách Színházban kezdődött, majd 1974-től a Vígszínházban folytatódott. 1979-ben csatlakozott a Magyar Filmgyártó Vállalat (Mafilm) színtársulatához. 1982-ben visszatért a Madáchba, 1991-ben pedig a Nemzeti Színházhoz szerződött.

A korábban lírai alkatú, idővel karakterszínésszé vált művész életében a filmezést csaknem teljesen háttérbe szorította a színpad. 1992-ben nemzeti színházi tagságát a Játékszín igazgatói székére cserélte fel. 2012-ig igazgatta a teátrumot. 1990-től 1992-ig a Magyar Színészkamara ügyvivője volt.

1969-ben elnyerte a magyar filmszemle díját, 1982-ben Balázs Béla-díjat, 1987-ben érdemes művész címet, 2015-ben Örökös Tagságot kapott a Halhatatlanok Társulatában. Felesége Almási Éva Kossuth-díjas színésznő volt, a nemzet színésze, lányuk, Edit, szintén a színészi pályát választotta.

Borítókép: Balázsovits Lajos MTI Fotó, Készítette: Zih Zsolt Tulajdonos: MTVA Sajtó-és Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-408539

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 326 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.