Az olvasás világnapja

Szeptember 8-án tartják világszerte az olvasás világnapját, melynek célja, hogy felhívja az írás-olvasás fontosságára a figyelmet.

Kultúrsnack

2022.09.08 | olvasási idő: kb. 1 perc


Olvasás a szabadban (MTI Fotó: Sziklás Mária)

Az UNESCO 1965 novemberében jelölte ki a szeptember 8-i dátumot, így idén már 56. éve ünnepeljük a világnapot.  Az olvasás pozitív (mellék)hatásait bárki élvezheti, aki könyvet vagy akár egy újságot vesz a kezébe, unaloműző, fejleszti a képzelőerőt, a szókincset, a helyesírást, fogalmazáskészséget és még sorolhatnánk. A digitális eszközök hatását ellensúlyozandó manapság az igen népszerű kihívásokkal is megmérettethetjük magunkat. Ezek lényege bizonyos idő alatt minél több könyv elolvasása.

A népszerű író, Stephen King frappánsan foglalta össze az olvasás lényegét és fontosságát: “Aki könyvet olvas, kezdetnek éppúgy hajlandó eltársalogni az időjárásról, mint akárki más, de innen általában tovább is tud lépni.”

 

Borítókép: Könyvet olvasó kislány, 1960 MTI Fotó: Balassa Ferenc Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-816411

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 318 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

A színész, akinek mindenki felismeri a hangját

Mécs Károly Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, a nemzet művésze 1936. január 10-én született Budapesten.

80 éves Huszti Péter, a „srác a kakasülőn”

A Corvin-lánccal és Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth- és Jászai Mari-díjas kiváló és érdemes művészt, egykori színiakadémiai rektort 80. születésnapja alkalmából köszöntjük.

45 éve a képernyőn a Matula rejtélye

1978-ban éppen ezen a napon mutatták be a Szabó Magda regénye alapján készült nagy sikerű Abigél című tévésorozatot. Néhány érdekességet gyűjtöttünk az évfordulóra emlékezve.

Kis magyar postatörténet

Az üzenetek továbbításának igénye a kezdetektől jellemzi az emberiséget, módszerei az írásbeliséggel, majd a technikai fejlődéssel párhuzamosan bővültek és modernizálódtak. Hogyan jutottunk a jelzőtüzektől a magyar postaautóig? Megmutatjuk.