Fillérből lesz a forint

1983. június 27-től Bartók Béla arcképe a mindennapjaink része lett, eleinte csodálattal és örömmel övezve, később a használati eszközök szürke valóságaként. Vagyóczky Károly képzőművészt viszonylag fiatalon, 44 évesen érte a megtisztelő feladat, hogy megtervezze az ezerforintos bankjegyet. A Pénzjegynyomda Művészeti Osztályának vezetőjeként két év alatt végezte el a bankjegy ma is ismert formavilágának megtervezését és kivitelezését. A rajzok elkészülte után a rézmetszés munkálatait kollégájával megosztva végezték, míg Bartók Béla arcképét maga Vagyóczky, a hátoldalon lévő kép - Medgyessy Ferenc: Anyaság című szobra – metszetét Füle Mihály készítette el.

A védelmi funkciók beépítése már a tervezési szakaszban megjelent, a bankjegy felületén található mintázatok és alakzatok több millió pontból és vonalból állnak. Ez az aprólékos művészi kézmunka volt az egyik garancia arra, hogy a bankjegyet ne lehessen hamisítani, habár a védelmet akkoriban főleg a különböző mélységű nyomástechnikák biztosították. Elkészült tehát a teljesen egyedi nyomóforma, amit maga a művész sem tudna még egyszer ugyanúgy megrajzolni. A nyomóformáról készült a nyomólemez, ezt használták a bankjegyek nyomásához; maga az eredeti nyomóforma pedig hét lakat alá a Pénzjegynyomda páncéltermébe került. 

Az ezerforintos címlet kibocsátásának gyakorlati okai voltak. Az elektronikus banki világ előtt a pénzforgalom főként készpénzben zajlott, a bérek borítékban érkeztek, a csekkeket pedig mindenki a postán fizette be. Ezt volt hivatott megkönnyíteni az új címletű bankjegy, amitől azt várták, hogy évi 40 millióval csökkenti a forgalomban lévő bankjegyek számát. 

Néhány érdekesség az új bankjegyről:

• a pénz a budapesti Ganz gyár gépein, diósgyőri papírra készült 
• egy darab ezer forintos bankjegy elkészítéséért a megrendelő MNB 1,70 forintot fizetett a nyomdának 
• az illusztrációs képek kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy a rézmetszés technikájával elkészíthetők legyenek, ezért a nagyon finom pasztellmunkák, például impresszionista művek nem jöhettek szóba 
• a bankjegyen az alkotóművészek neve előtt rövidítések utalnak a végzett tevékenységre, így a „del.” azt jelenti rajzolta, az „sc.” metszette, a „fec.” pedig készítette 

Az új bankjegy bevezetése kapcsán pletykák is szárnyra kaptak – valaki már 10 perccel a hivatalos bevezetés előtt látni vélt új ezerforintost. Mindez csak szóbeszédnek bizonyult, de az már a korabeli újságokban megjelent tény, hogy másnap a Blaha Lujza téri ABC-ben valaki ezressel fizetett. A bankjegyek kibocsátása fővárosi bankfiókokban kezdődött, így nagyjából egy hét kellett, míg az egész országban elterjedtek. 

Az új pénzhez rögtön jó tanács is érkezett a BRFK-tól: érdemes mielőbb felváltani a nagy címletű pénzt és csak annyit vinni magunkkal a strandra, ami feltétlen szükséges. A lakosságnak csak néhány napja volt megfontolni a tanácsokat, ugyanis közelgett az 1000 forintos második „nagypremierje”, a hó eleji kifizetések. A dolgozók ekkor kapták kézhez borítékjaikat a havi bérrel, és benne az új „bartókkal”. Az első széria ezerforintosai 1999. augusztus 31-i bevonásukig lapulhattak a pénztárcánkban, azóta leginkább gyűjtők albumait gazdagítják. 

Borítókép: Bankjegy – Vagyóczky Károly grafikus kiállítása, Készítette: Balaton József, Tulajdonos: Balaton József, Fotóarchívum: MTI-FOTO-533705

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 326 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.