Az első magyar holdrakéta

Kis lépés volt ugyan az emberiségnek, de nagy öröm az apró embereknek, amikor az ELZETT Magyar Lemezipari Művek lemezárugyára 1965 karácsonyán új játékokkal jelentkezett. Köztük a hazai fejlesztésű holdkomppal és holdrakétával - évekkel megelőzve az amerikai Apolló-programot, s az azt megkoronázó 1969-es holdrasszállást. A magyar holdrakéta a csúcsán lévő érintkező megnyomását követően önerőből talpra állt, s automatikusan kinyílt a kabin ajtaja. Az 1960-as években már nagy sorozatban és bőséges választékban készültek a felhúzható, lendkerekes magyar lemezjátékok. A járműpalettán az űrhajón kívül más légi járművek – helikopterek és repülőgépek – is feltűntek a verseny- és luxusautók, tűzoltókocsik, motorok, vonatok, rollerek és robogók között. A Lemezipari Művek győri lemezárugyárában akkoriban évente összesen egymillió darabot szereltek össze a különböző típusokból. Az üzem 1965-re már 130-féle játékot gyártott, az újdonságok között szerepelt a szovjet TU–104-es sugárhajtóműves repülőgép modellje, a dodzsem és a holdrakéta. A gyár a máig ikonikus nyugati sportmodell, a James Bond filmekből (Dr.No -1962, Casino Royale -1967) ismerős Jaguár E-type gyártását is megindította. Mindezt akkor, amikor a James Bond filmek hazai mozikban és a képernyőkön való felbukkanásáig – tulajdonképpen a rendszerváltásig - még évtizedeket kellett várni. A lemezből összeállított, kattogó géppisztoly mellett jóval emberbarátibb megoldások is foglalkoztatták a gyár fejlesztőit. A népgazdasági tervezés házias formája, a kicsik takarékosságra neveléséhez megszületett a legendás kutyaház lemezpersely, a blöki nyelvet öltő pénznyelőjével. A rugós megoldások mellett a modern kor követelményeihez illeszkedő módon lassan az elemes működésű, világító, villanymotoros önjáró vagy zsinóros távirányítású portékák is megjelentek az játékboltok polcain. Az ajándékozást követő komoly nyúzópróba során sokszor adódtak orvoslásra váró problémák az elrontott játékokkal. Erre szolgált a lemezárugyár fővárosi, Kecskeméti utcai szervize. Ebbe a játékjavítójába vihették működésképtelenné vált játékszereiket a szülők és a gyerekek. A szervizben – miként az igazi autójavítóban – tartozékokat, pótalkatrészeket is lehetett vásárolni az egyes gyártmányokhoz. Az államosítás után győri Fémdoboz és Tubus Művek néven, majd az ELZETT gyáregységeként, később Lemezárugyár néven koncentrált játékgyártó bázist hoztak létre a telephelyen. Az ELZETT Művekhez tartozó lemezárugyár győri telephelyén 1957-ben kezdődött a játékgyártás, bár a Kohó- és Gépipari Minisztérium döntése alapján az ELZETT Soproni üzemében már 1953-tól gyártottak lemezjátékokat. Az ötvenes évek végén fejlesztették a gyártástechnológiát, ezután születtek a legendás játékok. Először külföldi minták alapján kezdték előállítani a rugós, bonyolultabb szerkezetű felhúzós játék teherautókat és repülőgépeket. Később ez a komplett gyáregység a Magyar Lemezárugyár név alatt működött tovább, s egy egész generáció nőtt fel a nagy sorozatban előállított termékein. A játéküzem az 1980-as évek végére bezárt, a telep épületeit is elbontották 2008-ban, Győrben. Borítókép: Budapest, 1965. november 27. A Lemezipari Művek karácsonyi újdonságai. Készítette: Hadas János. Azonosító: MTI-FOTO-851031