Az első magyar holdrakéta

Hazánk igen hamar bekapcsolódott a Hold meghódításáért folyó űrversenybe – a gyerekek szívén keresztül.

Múltidő

2020.10.07 | olvasási idő: kb. 5 perc


Kis lépés volt ugyan az emberiségnek, de nagy öröm az apró embereknek, amikor az ELZETT Magyar Lemezipari Művek lemezárugyára 1965 karácsonyán új játékokkal jelentkezett. Köztük a hazai fejlesztésű holdkomppal és holdrakétával - évekkel megelőzve az amerikai Apolló-programot, s az azt megkoronázó 1969-es holdrasszállást. A magyar holdrakéta a csúcsán lévő érintkező megnyomását követően önerőből talpra állt, s automatikusan kinyílt a kabin ajtaja.
A lemezárugyár újdonságokkal készült a karácsonyi játékvásárra (1965) (MTI Foto: Hadas János)
Az 1960-as években már nagy sorozatban és bőséges választékban készültek a felhúzható, lendkerekes magyar lemezjátékok. A járműpalettán az űrhajón kívül más légi járművek – helikopterek és repülőgépek – is feltűntek a verseny- és luxusautók, tűzoltókocsik, motorok, vonatok, rollerek és robogók között. A Lemezipari Művek győri lemezárugyárában akkoriban évente összesen egymillió darabot szereltek össze a különböző típusokból.
Klasszikus kétajtós levehető tetejű modellek minőségellenőrzését végzik a gyártósoron (1961) ) (MTI Foto: Kácsor László)
Az üzem 1965-re már 130-féle játékot gyártott, az újdonságok között szerepelt a szovjet TU–104-es sugárhajtóműves repülőgép modellje, a dodzsem és a holdrakéta. A gyár a máig ikonikus nyugati sportmodell, a James Bond filmekből (Dr.No -1962, Casino Royale -1967) ismerős Jaguár E-type gyártását is megindította. Mindezt akkor, amikor a James Bond filmek hazai mozikban és a képernyőkön való felbukkanásáig – tulajdonképpen a rendszerváltásig - még évtizedeket kellett várni. A lemezből összeállított, kattogó géppisztoly mellett jóval emberbarátibb megoldások is foglalkoztatták a gyár fejlesztőit. A népgazdasági tervezés házias formája, a kicsik takarékosságra neveléséhez megszületett a legendás kutyaház lemezpersely, a blöki nyelvet öltő pénznyelőjével. A rugós megoldások mellett a modern kor követelményeihez illeszkedő módon lassan az elemes működésű, világító, villanymotoros önjáró vagy zsinóros távirányítású portékák is megjelentek az játékboltok polcain.
Az ikonikus kutyanyelves fém pénzpersely (1960) (MTI Foto: Urbán Nándor)
Az ajándékozást követő komoly nyúzópróba során sokszor adódtak orvoslásra váró problémák az elrontott játékokkal. Erre szolgált a lemezárugyár fővárosi, Kecskeméti utcai szervize. Ebbe a játékjavítójába vihették működésképtelenné vált játékszereiket a szülők és a gyerekek. A szervizben – miként az igazi autójavítóban – tartozékokat, pótalkatrészeket is lehetett vásárolni az egyes gyártmányokhoz.
A budapesti játékjavító részlegnek is akadt munkája az ünnep után (1965) (MTI Foto: Kunkovács László)
Az államosítás után győri Fémdoboz és Tubus Művek néven, majd az ELZETT gyáregységeként, később Lemezárugyár néven koncentrált játékgyártó bázist hoztak létre a telephelyen. Az ELZETT Művekhez tartozó lemezárugyár győri telephelyén 1957-ben kezdődött a játékgyártás, bár a Kohó- és Gépipari Minisztérium döntése alapján az ELZETT Soproni üzemében már 1953-tól gyártottak lemezjátékokat.
Forma 1-es Lotus játék versenyautók a Lemezárugyár győri telephelyén (1981) (MTI Foto: Matusz Károly)
Az ötvenes évek végén fejlesztették a gyártástechnológiát, ezután születtek a legendás játékok. Először külföldi minták alapján kezdték előállítani a rugós, bonyolultabb szerkezetű felhúzós játék teherautókat és repülőgépeket. Később ez a komplett gyáregység a Magyar Lemezárugyár név alatt működött tovább, s egy egész generáció nőtt fel a nagy sorozatban előállított termékein. A játéküzem az 1980-as évek végére bezárt, a telep épületeit is elbontották 2008-ban, Győrben.
A győri Lemezárugyár által gyártott Lendület elnevezésű lendkerekes, fém motorkerékpár (1960) (MTI Foto: Urbán Nándor)
Borítókép: Budapest, 1965. november 27. A Lemezipari Művek karácsonyi újdonságai. Készítette: Hadas János. Azonosító: MTI-FOTO-851031
További cikkek:

Csillagfénynél is tündököl a napfény városa

90 éves a Szegedi Szabadtéri Játékok

„Amíg használható vagyok, addig használni akarom magam”

Ki ne ismerné fel csak a hangja alapján? Ha látjuk is, akkor ámulatba ejtő színpadi és filmes varázslásainak lehetünk szemtanúi. Köszöntsük Haumann Péter színművészt születésnapján rendhagyó módon interjúiban elmesélt történeteivel!

Bodrogi Gyulát köszöntjük születésnapja alkalmából

Skicc című rovatunkban ezentúl a Nemzeti Archívum legrégebbi gyűjteményi egysége, a Sajtóarchívum anyagait olvashatják sok-sok érdekességgel. Ezúttal Bodrogi Gyuláról gyűjtöttünk össze egy csokorra valót.

A legnagyobb szívű ember

„A fiatalok is imádták, ugyanúgy, ahogy az öregek, mindenki. Nem kell ennél több. Se, mint ember, se, mint színész.”– mondta Benedek Miklós Hollósi Frigyesről.