Az első Oscar-díjas játékfilmünk

Mit szeret az életben Szabó István? Filmet rendezni. Állni a kamera mögött és remek színészekkel dolgozni. 1982. március 29-én a Mephisto nyerte el a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat.

Kultúrsnack

2022.03.29 | olvasási idő: kb. 2 perc


Filmtörténeti pillanat: a Mephisto rendezője tapsözönben áll a hollywoodi színpadon, kezében az Oscar-szoborral, könnyek között nevet és lekiabál a nézőtérre: Brandauer, hol vagy, gyere ide! Egyedül érzem itt magam! Néhány másodperc múlva már közösen emelik magasba a szobrocskát. A világ ekkor tanulta meg nemcsak a rendező, hanem a színész nevét is.

Szabó István Kossuth-díjas filmrendező, a háttérben Klaus Maria Brandauer. (MTI Fotó: Lajos György)

A rendező ebben a filmjében dolgozott előszőr Klaus Maria Brandauerrel, s indította el a világhírnév felé, zseniálisan játszotta a jellemtelen, nem különösebben rokonszenves Hendrik Höfgent. A 30-as évek Németországában játszódó történet egy tehetséges, mérhetetlen becsvágy fűtötte vidéki színészről szól, aki felkerül Berlinbe. A mindig a maszkja mögé bújó Mephisto áruba bocsátja hűségét-meggyőződését, későn döbben rá, hogy mekkora árat kell fizetnie karriervágyáért. Az ellenfelet Rolf Hoppe alakítja, akiben szintén nagy erő van, és amikor ők ketten egymásra néznek, akkor felszikrázik a levegő.

Szabó István a kamera mögött. (MTI Fotó: Friedmann Endre)

A film Klaus Mann azonos című regénye alapján magyar–német–osztrák koprodukcióban készült a rendező megszokott stábjával, Koltai Lajos operatőrrel. Szabó István később folytatta és trilógiává szélesítette a hatalom és egyén viszonyát boncolgató drámáit, így született meg a Redl ezredes (1985) és a Hanussen (1988).

Borítókép: Budapest, 1982. május 7. Szabó István Kossuth-díjas filmrendező Mephisto című filmjével 1982. márciusában Los Angelesben elnyerte az év legjobb külföldi filmjének járó Oscar-díjat. A képen: Szabó István a Színház- és Filmművészeti Főiskola műtermében a másodéves színészhallgatók vizsgafilmjét rendezi. MTI Fotó: Lajos György. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-888249

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 313 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

A spanyolnátha királyi áldozata

Alig két évig ült a magyar trónon az utolsó uralkodó. Egy évszázada IV. Károly kétszer, sikertelenül kísérelte meg a visszatérést. Száműzötten, betegen Madeira szigetéig jutott.

Szmoking és redingote, avagy mégis a ruha teszi…

Magyar hagyományai ugyan nincsenek, de a vicces nevű nemzetközi Öltözz Ki Nap (International Suit Up Day) az látszik bizonyítani, hogy – az év egy napján, október 13-án – mégiscsak a ruha teszi az embert. Az elegáns ruhának, öltönyöknek és kosztümöknek azonban minden korban megvolt a maga szerepe.

A nagy Caruso kis sikere Budapesten

1907. október 2-án, azaz éppen 115 évvel ezelőtt lépett fel Budapesten Enrico Caruso, az első sztártenor. Érkezése és itt-tartózkodása csaknem olyan tömeghisztériát eredményezett, mint a könnyűzenei sztárok látogatása manapság. Hogyan történhetett mégis, hogy a világszerte elismert énekes budapesti alakítása bukásként vonult be a történelembe?

Aki sosem fogy ki a jó sztorikból

Kiapadhatatlannak tűnik az a kút, amelyből Fábry Sándor a történeteit meríti. 70. születésnapja alkalmából néhány visszaemlékezését felidézve bemutatjuk az országos ismertségig vezető lépcsőfokokat, tartsanak velünk!