Az első Oscar-díjas játékfilmünk
Mit szeret az életben Szabó István? Filmet rendezni. Állni a kamera mögött és remek színészekkel dolgozni. 1982. március 29-én a Mephisto nyerte el a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat.
Kultúrsnack
2022.03.29 | olvasási idő: kb. 2 perc
Filmtörténeti pillanat: a Mephisto rendezője tapsözönben áll a hollywoodi színpadon, kezében az Oscar-szoborral, könnyek között nevet és lekiabál a nézőtérre: Brandauer, hol vagy, gyere ide! Egyedül érzem itt magam! Néhány másodperc múlva már közösen emelik magasba a szobrocskát. A világ ekkor tanulta meg nemcsak a rendező, hanem a színész nevét is.
A rendező ebben a filmjében dolgozott előszőr Klaus Maria Brandauerrel, s indította el a világhírnév felé, zseniálisan játszotta a jellemtelen, nem különösebben rokonszenves Hendrik Höfgent. A 30-as évek Németországában játszódó történet egy tehetséges, mérhetetlen becsvágy fűtötte vidéki színészről szól, aki felkerül Berlinbe. A mindig a maszkja mögé bújó Mephisto áruba bocsátja hűségét-meggyőződését, későn döbben rá, hogy mekkora árat kell fizetnie karriervágyáért. Az ellenfelet Rolf Hoppe alakítja, akiben szintén nagy erő van, és amikor ők ketten egymásra néznek, akkor felszikrázik a levegő.
A film Klaus Mann azonos című regénye alapján magyar–német–osztrák koprodukcióban készült a rendező megszokott stábjával, Koltai Lajos operatőrrel. Szabó István később folytatta és trilógiává szélesítette a hatalom és egyén viszonyát boncolgató drámáit, így született meg a Redl ezredes (1985) és a Hanussen (1988).
Borítókép: Budapest, 1982. május 7. Szabó István Kossuth-díjas filmrendező Mephisto című filmjével 1982. márciusában Los Angelesben elnyerte az év legjobb külföldi filmjének járó Oscar-díjat. A képen: Szabó István a Színház- és Filmművészeti Főiskola műtermében a másodéves színészhallgatók vizsgafilmjét rendezi. MTI Fotó: Lajos György. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-888249
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 313 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
A „vívás Paganinije” volt
Az öt éve elhunyt vívóra és mesteredzőre, Kulcsár Győzőre emlékezünk, akit a penge nagymesterének is neveztek.
Jankovics Marcellre emlékezünk
Jelekben alkotott – és jelet hagyott. Bebizonyította, hogy a rajzfilm több a gyermeki szórakoztatás műfajánál. Animációjának forrása az álom, a népmesék és az ősi bölcsesség volt.
Csárdáskirálynő – az operettek operettje
Egy évvel a bécsi ősbemutató után, 1916. november 3-án a budapesti Király Színházban mutatták be Kálmán Imre operettjét.
Minden, ami foci – ingyenes futballtörténeti kiállítást nyitott a Nemzeti Fotótár
Ingyenesen látogatható az MTI Nemzeti Fotótár labdarúgástörténeti kiállítása, amely a magyar labdarúgás emlékezetes pillanatait dolgozza fel a legendás Aranycsapattól napjainkig. A szabadtéri kiállítás hét nagyvárosban: Esztergomban, Győrben, Zalaegerszegen, Székesfehérváron, Kaposváron, Debrecenben és Budapesten tekinthető meg a labdarúgó Eb ideje alatt.