Az animáció világnapját ünnepeljük!

Máig szívesen elevenítjük fel a TV Macit, Misi Mókust vagy éppen Gusztáv kalandjait. De tudták, hogy az első időkben nem gyerekközönségnek készültek az animációs filmek? És azt, hogy született Oscar-díjas magyar rajzfilm is?

Cikksorozat: Ünnepek és hétköznapok

2024.10.25
3 perc

Október 28-a az animáció világnapja, melyet 2002 óta ünneplünk a Nemzetközi Animációs Filmszövetség kezdeményezésére. Mivel idén 110 éves a magyar animáció, összegyűjtöttünk pár érdekességet a magyar és nemzetközi rajzfilmkészítés történetéből.

Jelenet Nepp József Gusztáv egeret fog című rajzfilmjéből (MTI Fotó: Maár Mariann)

Mit is jelent pontosan az animáció fogalma, és mikor születtek az első ilyen alkotások? A kifejezés az anima „lélek” latin szóból ered, és életre keltést jelent, az animációs film tehát olyan alkotás, amelyben az egymást követő képkockák „megelevenednek”, a mozgás illúzióját keltik. Ez több technikával készülhet: létezik többek közt rajz-, báb-, tárgymozgatásos és számítógépes animáció is. Meglepően korán, 1892-ben készült az első animáció Franciaországban: Charles-Émile Reynaud alkotásában egy Pierrot nevű bohóc pár mozdulatát láthatjuk. Magyarországon elsőként 1914-ben Kató-Kiszly István grafikus készítette el Zsirb Ödön című párperces filmjét papírkivágásos technikával, amely sajnos nem maradt fenn.

Foky Ottó és híres bábfigurái: TV maci, Misi Mókus és Mirr-Murr (MTI Fotó: Földi Imre)

A hazai animáció korai korszakában elsősorban reklámfilmeket gyártottak. Ekkoriban vegyült az élőszereplős film és a rajzanimáció világa: az amerikai Disney is egy kombinált technikájú, Alice Comedies címet viselő sorozattal indult, melynek első befektetője-producere a magyar származású Margaret Winkler volt. Míg Amerikában a ’20-as években az animációs filmek aranykorukat élték, Magyarországon csak később voltak megfelelőek a körülmények az animációsfilm-gyártáshoz. 

Victor Vasarely magyar származású francia festő (MTI Fotó: Baracs Dénes)

A ’20-as években külföldön dolgozó művészek, mint Bortnyik Sándor, Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző) vagy Halász János bekapcsolódtak a nemzetközi mozgalmakba, így alakulhatott meg az első animációs stúdió hazánkban 1932-ben, amelyet a Bortnyik-tanítványok, Halász János, Kassowitz Félix és Macskássy Gyula alapítottak. Alkotásaik különlegességnek számítottak, hiszen a fekete-fehér film korában a nézők már színes reklámokat láthattak a mozikban. A magyarok nemzetközileg is sokat tettek hozzá az animációs filmművészethez. A második világháború alatt Halász létrehozta feleségével a Halas & Batchelor stúdiót az Egyesült Királyságban, ezért máig a brit animáció alapítói között tartják őket számon. 

Macskássy Gyula, a magyar rajzfilm „atyja” (MTI Fotó: Bányász Anni)

Az 1951-ben alapított Pannónia Filmstúdió átadása után új korszak kezdődött, a magyar animáció második virágkora, amelyben számos nemzetközileg elismert alkotás született. Igazán nagy fellendülést a televízió megjelenése hozott, hiszen azt követően folyamatosan készültek megrendelésre az olyan kiváló sorozatok, mint a Mézga család kalandjai, a Kérem a következőt!, A kockásfülű nyúl, a Frakk, a macskák réme, a Kukori és Kotkoda, a Vízipók-csodapók vagy éppen a Gusztáv – hogy csak egy párat említsünk. A Pannónia színvonalas kreatív munkáját elsősorban az ottani alkotóközösség biztosította. Bálint Ágnes és Nepp József temérdek rajzfilm forgatókönyvét írta meg, és olyan kiváló rendezőkkel dolgozhattak együtt, mint Ternovszky Béla, Gémes József, Richly Zsolt vagy éppen Dargay Attila, aki az 1980 utáni magyar filmgyártás legnézettebb alkotásaként számon tartott Vukot rendezte. 

A Gusztávhoz készül a zenei aláfestés a Pannóniában (MTI Fotó: Bisztray Károly)

A stúdió kecskeméti műtermében készült Jankovics Marcell rendezésében a Magyar népmesék sorozat, amelynek ötlete Mikulás Ferenctől származik. Természetesen nemcsak rajz-, hanem bábfilmeket is gyártottak a Pannóniában, például a Misi Mókus kalandjait vagy a TV Macit, és ott készült el az a film is, amellyel megérkezett az első magyar Oscar-díj: Rofusz Ferenc 1980-as A légy című alkotása. A különféle technikákkal készült animációs filmek minden korosztálynak szóltak és szólnak: az volt az alkotók célja, hogy a család összes tagja egyszerre tudja őket nézni és élvezni. 

Rofusz Ferenc, az Oscar-díjas rövidfilm rendezője (MTI Fotó: Frakas Tamás)

Az m3.hu műsorán most felidézhetik a magyar animáció számos kiváló alkotását.

Nézzék meg a Gusztáv című sorozat fergeteges epizódjait itt: https://s.mtva.hu/Djoq2P8I

Misi Mókus kalandjait ide kattintva követhetik: https://s.mtva.hu/nyE7oNMY

A Mazsola és Tádé epizódjait itt láthatják: https://s.mtva.hu/wk7oRNGo 

A kiselefánt, Kíváncsi Fáncsi kalandjait itt kísérhetik végig: https://s.mtva.hu/OVuQaZ2M

A Trombi és a Tűzmanó 2. évadát ide kattintva nézhetik meg: https://s.mtva.hu/2i7yXPUG 

Tartsanak velünk egy egész estés animációs filmre is! A Háry Jánost UHD minőségben nézhetik meg a linkre kattintva: https://s.mtva.hu/rGca4GL5 

Borítókép: Az új TV Maci bábfigura forgatáson. Készítette: Lippay Ágnes. Tulajdonos: MTI/MTVA

 

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 280 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.