Az állatkerti útmutatótól Homéroszig

Az ő remek fordításában ismerjük szinte az összes ókori klasszikust, közte az Odüsszeiát és az Iliászt. A neves Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító 105 éve született.

Kultúrsnack

2022.02.27 | olvasási idő: kb. 4 perc


Homéroszon kívül Szophoklész, Euripidész, Aiszkhülosz, Arisztophanész, Menandrosz és Plautus drámáit és Catullus teljes életművét is ő ültette át magyarra, de fordította Ovidiust, Firdauszit, Hérodotoszt is. Közel száz szerző ezer művét olvashatjuk az elismert klasszika-filológus korszerű fordításában, akinek munkássága a Nyugat harmadik nemzedékéhez sorolható, és akire Hegedüs Géza úgy utal, mint „az antik kultúra versenytárs nélküli első tolmácsa az évszázadok magyar irodalmában”.

Már 13 éves korában verset írt, „Megint egy este” címmel, mely így hangzott: „Már újra este van körülöttem, / a csillagok az égboltra kijöttek. / Devecseri Gábor, mélázó bolond, / hagytad, hogy a nap elmúljon fölötted. // De mindegy már. Lehajtom a fejem / a párnára, a bánatos fehérre. / S már álmodom: egy vitézről, aki / fellőtt nyilával odaszegezi / a szöknikészülő napot az égre.”

Devecseri Gábor otthonában dolgozik. (Budapest, 1970) (MTI Fotó: Molnár Edit)

Az irodalomhoz, a művészetekhez és a műfordításhoz való gyermekkori vonzódása nem volt véletlen. Devecseri anyai dédapja, Füredi Ignác volt Rousseau első magyar fordítója, édesanyja, Guthi Erzsébet pedig operaénekes, író, aki angol, francia, német nyelvből is fordított. A család irodalmi körökben mozgott, pezsgő kávéházi életet élt, és jó barátságot ápolt a Karinthy és a Kosztolányi családdal is. A családok nyaranta Verőcén pihentek, ahol a gyerekek is összekovácsolódtak egymással. A Karinthy gyerekek, Cini és Gábor mellett Rényi Alfréd, a későbbi nagy matematikus, és Szilágyi János György, későbbi ókorkutató művészettörténész akadémikus is a csapatukhoz tartozott. A fiúk nyaranta sportversenyeket is tartottak, a filozofikus Devecseri azonban inkább elgondolkodva rótta a strandot, sokszor verseket fordítva ógörögből. Ifjúkori humorát is gyakran megcsillogtatta, amikor megírta és illusztrálta az egy példányban, ceruzával készült Verőcei Nyári Híradót, melyben a vendéglátó irodalmár család fennkölt otthonának berendezése ekképpen is megjelent képzeletében: „Egy nagy befőttesüveg, közepe tájt kis ponttal, „Balzac pattanása spirituszban” felirattal”. 

Devecseri Gábor és Somlyó György közös asztalnál dolgoznak, 1946-ban. (MTI Fotó: Várkonyi László)

Diáklapot iskolai barátaival, Szendrő József későbbi színésszel, színigazgatóval és Somlyó Györggyel közösen készített, Hangszóró néven, melybe még Babits Mihály is adott kéziratot. Atyai jóbarátja, Somlyó Zoltán így óvta versben a nehéz költősorstól: „Ne félj tőle, hisz ő is földi ember, / csak jobban szeret téged, mint magát. / De azért ha fiad verset írna, / csak tekerjed ki bátran a nyakát.” Intelem ide vagy oda, Somlyó saját fia is neves költővé és műfordítóvá vált. A két jóbarát első verseskötete közösen jelent meg, később Devecseri a görög, Somlyó pedig a francia irodalom alkotásait ültette magyar nyelvre.

Kazimir Károly rendezővel (jobbra) és a Bakkhánsnők című Euripidész dráma szereplőivel a próbán. (MTI Fotó: Tormai Andor)

Szerzőként De Amore, Budapest Tündérváros, Margitszigeti elégia, Állatkerti útmutató, Homéroszi utazás és Ithaka című könyvei is napvilágot láttak. Szívesen verselt a Balatonról és a budai utcákról is az imádott görög vidék mellett. Odüsszeusz szerelmei című verses darabját, Bikasirató című művét és Platón általa fordított Szókratész védőbeszédéből készült oratóriumestjét is bemutatták az Irodalmi Színpadon, színpadra állítójuk felesége, Huszár Klára, a Magyar Állami Operaház rendezője volt.

Devecseri Gábor verset mond a legelső, 1964-es költészet napi ünnepségen. (MTI Fotó: Keleti Éva)

Sírja a Farkasréti temetőben Ferencsik János karmester síremlékével szemben található. Életművéhez méltón nyughelyét görög vázatöredék, egy kétméteres törött amforát ábrázoló bronz szobor díszíti, mely Fekete Tamás szobrászművész alkotása.

Devecseri Gábor 1976-ban felavatott síremléke (MTI Fotó: Molnár Edit)

Az ókori görög szövegek legnagyobb rajongója és ismerője lebilincselő stílusban írta meg görög útinaplóját az attikai tájról, emberekről és épületekről Epidauroszi tücskök, szóljatok… címmel. Ugyanezzel a címmel ajánlották emlékének az irodalmi portréműsort, melyet több mint 50 év után szeretettel tárunk ismét nézőink elé 2022. február 27-én MTVA Archívum m3.hu oldalán. A műsorban a szerző saját hangú visszaemlékezésein kívül többek között a Bikasirató, valamint az Odüsszeusz szerelmei című művekből is láthatók kuriózumnak számító részletek Madaras József, Csernus Mariann, Ruttkai Éva előadásában.

Borítókép: Budapest, 1970. január 11. Devecseri Gábor otthonában feleségével, Huszár Klárával. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Készítette: Molnár Edit. Azonosító: MTI-FOTO-864167

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 312 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Csillagfénynél is tündököl a napfény városa

90 éves a Szegedi Szabadtéri Játékok

Nyolc lóerős Tündék

Ráadásul tiszavirág-életűek...

Kállai Ferenc, avagy Bánk bán, Falstaff, Pelikán elvtárs és a többiek

Kállai Ferenc Kossuth-, Prima Primissima díjas színész, kiváló művész, a Nemzet Színésze 1925. október 4-én született Gyomán, és kisgyermek kora óta 2010-ben bekövetkezett haláláig mást sem csinált, csak színházasdit játszott.

Nézzenek velünk Sztankay-filmeket!

Sztankay István idén töltené be 85. életévét. A feledhetetlen színművész és sármőr tiszteletére az m3.hu és a Mozgóképarchívum több filmmel is készül, nézzék csak!