Államalapítás és új kenyér

Tudjanak meg többet az ünnep történetéről és nézzék meg lapozható képgalériánkat!

Ünnepek és hétköznapok

2023.08.20 | olvasási idő: kb. 3 perc


Augusztus 20-án egyszerre ünnepeljük a magyar állam megalapítását, államalapítónkat, I. István királyt, akit 1083. augusztus 20-án szentté avattak, valamint az évben termett és learatott búzából sütött új kenyeret. De nem mindig volt ez így. 1686-ban XI. Ince pápa rendelte el, hogy a katolikus egyházközösség évente emlékezzen meg Szent Istvánról. Országos ünneppé Mária Terézia tette Szent István napját 1771-ben, amikor a Szent Jobbot Budára hozatta. Az 1948-49-es forradalom után tiltották első királyunk, államunk megalapítójának ünneplését. Bár augusztus 20-át Ferenc József császár nyilvánította munkaszüneti nappá, a nemzeti érzések a két világháború között törtek föl ismét, amikor 1938-ban törvénybe iktatták a Szent Istvánról megemlékező nemzeti ünnepet. 1950-től augusztus 20-án az alkotmányt ünnepelték, majd 1991-ben az Országgyűlés állami ünneppé nyilvánította ezt a napot. Az 1938-as törvény után Szent Jobb-körmenettel, tűzijátékkal és mindenféle mulatsággal ünnepeltek, 1950 után vízi- és légiparádé kápráztatta el a Budapestre látogatókat. A Debreceni Virágkarnevál felvonulását 1966 óta tartják ugyanezen a napon. A kenyér, amelyet ugyanezen a napon ünneplünk, a bőség és termékenység szimbóluma. Az éghajlati adottságoknak köszönhetően a frissen aratott búzából készült első kenyerek hagyományosan Szent István napjára készültek el, így forrott egybe királyunk és az új kenyér ünnepe.

  1. Szent István lovas szobra (MTI Fotó: Jászai Csaba)
  2. A Szent Jobb (MTI Fotó: Diósi Imre)
  3. Szent Jobb-körmenet az 1930-as években (MTI Fotó: Bojár Sándor)
  4. Körmenet 1989-ben (MTI Fotó: Varga László)
  5. Tűzijáték Budapesten 1981-ben (MTI Fotó: Wéber Lajos)
  6. Debreceni Virágkarnevál 1966-ban (MTI Fotó: Lajos György)
  7. Készülődés a tűzijátékra (MTI Fotó: Demecs Zsolt)
  8. Verkli a Városligetben (MTI Fotó: Benkő Imre)
  9. Légiparádé 1960-ban (MTI Fotó: Vadas Ernő)
  10. Ünneplők a Feneketlen-tónál (MTI Fotó: Fényes Tamás)
  11. Tűzijáték 1976-ban (MTI Fotó: Kozák Albert)
  12. Új kenyér Szabadegyházán 1960-ban (MTI Fotó: Kácsor László)
  13. Víziparádé 1976-ban (MTI Fotó: Németh Ferenc)
  14. Tűzijáték 1950-ben (MTI Fotó: Botta Ferenc)
  15. Virágkarnevál 1968-ban (MTI Fotó: Fényes Tamás)
  16. Galgamácsai új kenyér (MTI Fotó: Fehérváry Ferenc)
  17. Ünnepi kivilágítás (MTI Fotó: Sziklai Dezső)

Borítókép: Tűzijáték 1986. augusztus 20-án MTI Fotó Készítette: Filep István, Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum: MTI-FOTO-897603

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 327 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Klasszikus zenész helyett életművész

Ma lenne 85 éves a vibráló egyéniségű énekes, előadóművész és humorista, Koós János, akinek sokáig az szerepelt névjegykártyáján: életművész.

„Jelet hagyni, hogy voltunk és elbuktunk, de lényünkben és e jelekben a magyarázat” – így hangzik Kondor Béla keserű ars poeticája.

Kondor Béla kétszeres Munkácsy Mihály-díjas, posztumusz Kossuth- és Magyar Örökség-díjas festő, grafikus, költő 1931. február 17-én született.

A Margit-sziget dallamos vize

A Margit-szigeti zenélő kút felújítva csalogatja dallamaival a látogatókat. A mintájául szolgáló marosvásárhelyi Bodor-kút idén lenne kétszáz éves.

90 éves lenne Sára Sándor rendező, operatőr, a Duna Televízió alapító elnöke

Sára Sándor úgy tartotta, egy jól megkomponált kép minden eleme jelentőséggel bír. Pályáját szemlélve azt nemcsak a mérföldkövek - legismertebb munkái vagy a rangos kitüntetések – jellemzik, de azok az apró részletek is, amelyek együtt kiadják egy szakmailag és emberileg is teljes élet tablóját.