Államalapítás és új kenyér

Tudjanak meg többet az ünnep történetéről és nézzék meg lapozható képgalériánkat!

Ünnepek és hétköznapok

2023.08.20 | olvasási idő: kb. 3 perc


Augusztus 20-án egyszerre ünnepeljük a magyar állam megalapítását, államalapítónkat, I. István királyt, akit 1083. augusztus 20-án szentté avattak, valamint az évben termett és learatott búzából sütött új kenyeret. De nem mindig volt ez így. 1686-ban XI. Ince pápa rendelte el, hogy a katolikus egyházközösség évente emlékezzen meg Szent Istvánról. Országos ünneppé Mária Terézia tette Szent István napját 1771-ben, amikor a Szent Jobbot Budára hozatta. Az 1948-49-es forradalom után tiltották első királyunk, államunk megalapítójának ünneplését. Bár augusztus 20-át Ferenc József császár nyilvánította munkaszüneti nappá, a nemzeti érzések a két világháború között törtek föl ismét, amikor 1938-ban törvénybe iktatták a Szent Istvánról megemlékező nemzeti ünnepet. 1950-től augusztus 20-án az alkotmányt ünnepelték, majd 1991-ben az Országgyűlés állami ünneppé nyilvánította ezt a napot. Az 1938-as törvény után Szent Jobb-körmenettel, tűzijátékkal és mindenféle mulatsággal ünnepeltek, 1950 után vízi- és légiparádé kápráztatta el a Budapestre látogatókat. A Debreceni Virágkarnevál felvonulását 1966 óta tartják ugyanezen a napon. A kenyér, amelyet ugyanezen a napon ünneplünk, a bőség és termékenység szimbóluma. Az éghajlati adottságoknak köszönhetően a frissen aratott búzából készült első kenyerek hagyományosan Szent István napjára készültek el, így forrott egybe királyunk és az új kenyér ünnepe.

  1. Szent István lovas szobra (MTI Fotó: Jászai Csaba)
  2. A Szent Jobb (MTI Fotó: Diósi Imre)
  3. Szent Jobb-körmenet az 1930-as években (MTI Fotó: Bojár Sándor)
  4. Körmenet 1989-ben (MTI Fotó: Varga László)
  5. Tűzijáték Budapesten 1981-ben (MTI Fotó: Wéber Lajos)
  6. Debreceni Virágkarnevál 1966-ban (MTI Fotó: Lajos György)
  7. Készülődés a tűzijátékra (MTI Fotó: Demecs Zsolt)
  8. Verkli a Városligetben (MTI Fotó: Benkő Imre)
  9. Légiparádé 1960-ban (MTI Fotó: Vadas Ernő)
  10. Ünneplők a Feneketlen-tónál (MTI Fotó: Fényes Tamás)
  11. Tűzijáték 1976-ban (MTI Fotó: Kozák Albert)
  12. Új kenyér Szabadegyházán 1960-ban (MTI Fotó: Kácsor László)
  13. Víziparádé 1976-ban (MTI Fotó: Németh Ferenc)
  14. Tűzijáték 1950-ben (MTI Fotó: Botta Ferenc)
  15. Virágkarnevál 1968-ban (MTI Fotó: Fényes Tamás)
  16. Galgamácsai új kenyér (MTI Fotó: Fehérváry Ferenc)
  17. Ünnepi kivilágítás (MTI Fotó: Sziklai Dezső)

Borítókép: Tűzijáték 1986. augusztus 20-án MTI Fotó Készítette: Filep István, Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum: MTI-FOTO-897603

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 327 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Tragédia a színpadon

Szellemet látott, tévedésből megölte apósát és őrületbe kergette szerelmét a magyar színész.

Hurrá, nyaraltunk!

Régvolt nyarak hangulatát idézzük fel. Ugye Önök is emlékeznek? Nézzék meg lapozható képgalériánkat!

Egy pohár pezsgő Cilu művésznő emlékére!

Cilu. Mindenki így hívta Kállay Ilonát, aki eredetileg jelmeztervezőnek készült. Ehelyett remek színésznővé vált csodás orgánummal, érzéki kisugárzással, humorral és gyakran iróniával átitatott jellemábrázoló képességgel. Minden napját úszással kezdte a Lukács fürdőben, amikor pedig színészi hullámvölgye volt, fogta magát és megtanult franciául. Férjével, a szintén színész Kautzky Józseffel több, mint 50 évig éltek legendásan boldog házasságban; és ha tehették, minden este pezsgőt bontottak.

Fotók Tél apóról

Európában igen régi hagyományokra vezethetők vissza a téli ajándékozó lények. Ismerjék meg röviden Odin legendáját, szent Miklós püspök csodatételeit vagy az aranyvirgács szokásának eredetét.