Andrássy út – Európa egyik legszebb sugárútja

1876. augusztus 20-án adták át a forgalomnak Budapesten a Sugárutat, a mai Andrássy utat, amely 2002 óta a világörökség része.

Városi séták

2021.08.20 | olvasási idő: kb. 3 perc


A reformkorban Kossuth Lajos is arról ábrándozott, hogy a vidékies Pesten egyszer palotákkal szegélyezett fasorban lehet majd kikocsizni vagy kisétálni az árnyas Városerdőbe. A Sugárút megépítésével a szűk Király utca forgalmát akarták csillapítani, és a belső városrészeket szerették volna összekapcsolni a Városligettel. Andrássy Gyula miniszterelnök 1868-ban vette kézbe a város fejlesztésének ügyét, többek között a városközpontot és a Városligettel összekapcsoló útvonal kiépítése is az ő hatáskörébe került.

Az Andrássy út a Jókai térnél a XIX–XX. század fordulóján (MTI Fotó: Reprodukció)

Az akkori Terézváros elhanyagolt külváros volt, keskeny utcákkal, földszintes házakkal, a Felsőerdősoron túl krumpliföldekkel, egy-két nyaralóval. Andrássy felkérésére Reitter Ferenc mérnök elkészítette a Budán és Pesten végrehajtandó legfontosabb városfejlesztési teendőket tartalmazó emlékiratot, amely az építés és a kisajátítás várható költségeit is tartalmazta. Az uralkodó, Ferenc József 1870. december 26-án szentesítette a budapesti Sugárút építését kimondó 1870:LX. törvénycikket, amely erre a célra 3,3 millió koronát és 4,9 millió forint hitelt irányzott elő.

A milleniumi kiállítás főbejárata a Sugár út (1886-tól Andrássy út) másik végén, a Városligetnél 1896-ban (MTI Fotó: Reprodukció)

A feladatok elvégzésére és összehangolására létrehozták a Fővárosi Közmunkák Tanácsát, amely 1871-ben nemzetközi pályázatot írt ki, és a nyertes pályaművek alapján elkészítette a főváros szabályozási tervét. A Sugárút kiépítése 1872-ben kezdődött meg, és négy évet vett igénybe. 1876-ra teljes hosszában elkészült az útvonal, augusztus 20-án ünnepélyesen átadták a Sugárutat. Az úttestet a lovak patáit védelmezendő fakockákkal borították, a járdát aszfalttal burkolták.

Az egykori Schanzer-villa a Bajza utca sarkán, jelenleg a Magyar Művészeti Akadémia székháza (MTI Fotó: Jármai Béla)

Az átadáskor még csak negyven épület állt, főleg a Sugárút külső részén, a villanegyedben építkeztek a módosabb polgárok. Később a kor neves építészei pazar neoreneszánsz és eklektikus stílusú palotákat emeltek, amelyek arisztokratáknak és bankároknak szolgáltak lakhelyül. Az Opera épületét 1884-ben adták át. A Sugárút átadása után húsz évvel, 1896 májusában indult meg földalatti, amely az akkori Gizella (ma: Vörösmarty) teret kötötte össze a Városligetben megnyitott milleniumi kiállítással.

A Magyar Királyi Operaház épülete 1910 körül (Fotó: Reprodukció)

Borítókép: Budapest, XIX. század vége. A korabeli Sugárút torkolata, a mai Andrássy út Bajcsy-Zsilinszky út kereszteződése. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-749263

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 304 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

Egy húsdarálótól a Sztracsatelláig

Eredetileg filmrendezőnek készült, de végül színészként végzett, és a magyar színjátszás és kabaré megkerülhetetlen alakjává lett a ma 75 éves Kern András.

Rab Zsuzsa – a fordítás és költészet keskeny mezsgyéjén

A kétszeres József Attila-díjas költőnő fordításai árnyékot vetettek saját költészetére. „Rejtve és láthatatlanul” című versében így vallott erről: „Jártam a földön keresztül-kasul, / mások hangján szólaltam, száz alakban.”

„Nem tudnék létezni, ha nem játszhatnék”

Ma is rengetegen rajonganak a kellemes orgánumú, sármos, 75. születésnapját ünneplő Lukács Sándorért, akit az m3.hu műsorválogatással is köszönt.

Bajkeverőből legenda

Lobbanékony természetű, kisfiús mosolyú férfiideál volt, hatalmas szívű és tehetségű művész. 120 éve született Jávor Pál, a magyar film első, máig maradandó férfi sztárja.