![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/background_image/F___R19920304014.jpg)
Andrássy út – Európa egyik legszebb sugárútja
1876. augusztus 20-án adták át a forgalomnak Budapesten a Sugárutat, a mai Andrássy utat, amely 2002 óta a világörökség része.
Városi séták
2021.08.20 | olvasási idő: kb. 3 perc
A reformkorban Kossuth Lajos is arról ábrándozott, hogy a vidékies Pesten egyszer palotákkal szegélyezett fasorban lehet majd kikocsizni vagy kisétálni az árnyas Városerdőbe. A Sugárút megépítésével a szűk Király utca forgalmát akarták csillapítani, és a belső városrészeket szerették volna összekapcsolni a Városligettel. Andrássy Gyula miniszterelnök 1868-ban vette kézbe a város fejlesztésének ügyét, többek között a városközpontot és a Városligettel összekapcsoló útvonal kiépítése is az ő hatáskörébe került.
Az akkori Terézváros elhanyagolt külváros volt, keskeny utcákkal, földszintes házakkal, a Felsőerdősoron túl krumpliföldekkel, egy-két nyaralóval. Andrássy felkérésére Reitter Ferenc mérnök elkészítette a Budán és Pesten végrehajtandó legfontosabb városfejlesztési teendőket tartalmazó emlékiratot, amely az építés és a kisajátítás várható költségeit is tartalmazta. Az uralkodó, Ferenc József 1870. december 26-án szentesítette a budapesti Sugárút építését kimondó 1870:LX. törvénycikket, amely erre a célra 3,3 millió koronát és 4,9 millió forint hitelt irányzott elő.
![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/image/FADOT19801222027.jpg)
A feladatok elvégzésére és összehangolására létrehozták a Fővárosi Közmunkák Tanácsát, amely 1871-ben nemzetközi pályázatot írt ki, és a nyertes pályaművek alapján elkészítette a főváros szabályozási tervét. A Sugárút kiépítése 1872-ben kezdődött meg, és négy évet vett igénybe. 1876-ra teljes hosszában elkészült az útvonal, augusztus 20-án ünnepélyesen átadták a Sugárutat. Az úttestet a lovak patáit védelmezendő fakockákkal borították, a járdát aszfalttal burkolták.
![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/image/F__AI19600705001.jpg)
Az átadáskor még csak negyven épület állt, főleg a Sugárút külső részén, a villanegyedben építkeztek a módosabb polgárok. Később a kor neves építészei pazar neoreneszánsz és eklektikus stílusú palotákat emeltek, amelyek arisztokratáknak és bankároknak szolgáltak lakhelyül. Az Opera épületét 1884-ben adták át. A Sugárút átadása után húsz évvel, 1896 májusában indult meg földalatti, amely az akkori Gizella (ma: Vörösmarty) teret kötötte össze a Városligetben megnyitott milleniumi kiállítással.
Borítókép: Budapest, XIX. század vége. A korabeli Sugárút torkolata, a mai Andrássy út Bajcsy-Zsilinszky út kereszteződése. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-749263
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 304 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
Fürdő a Gellért-hegy lábánál
A XII. század derekától tudósítanak történeti források a hegy lábánál feltörő források gyógyító erejéről.
A negyedik
60 éves a Delta, a magyar televízió egyik legnépszerűbb és máig látható tudományos műsora. Ismerjék meg történetét!
Játsszanak velünk a magyar film napján!
A hazai filmművészet születését idén is rendhagyó programkínálattal ünneplik a közmédia csatornái. 121 éve mutatták be az első megrendezett, dramatizált jeleneteket tartalmazó mozgóképes alkotást, A táncz címmel. A jeles premier emlékére 2018 óta április 30-a a magyar film napja. Ezen a napon a Duna, a Duna World és az M5 kulturális csatorna is jelentős filmtörténeti darabokkal, régi és új kedvencekkel várja nézőit, az MTVA Archívum pedig játékra hívja Önöket!
Legnagyobb könyvtárunk útja a Budavári Palotáig
220 éve, 1802. november 25-én kelt Magyarország első nyilvános nemzeti közgyűjteménye és közintézménye, a mai nevén Országos Széchényi Könyvtár alapító okirata.