Andrássy út – Európa egyik legszebb sugárútja

1876. augusztus 20-án adták át a forgalomnak Budapesten a Sugárutat, a mai Andrássy utat, amely 2002 óta a világörökség része.

Városi séták

2021.08.20 | olvasási idő: kb. 3 perc


A reformkorban Kossuth Lajos is arról ábrándozott, hogy a vidékies Pesten egyszer palotákkal szegélyezett fasorban lehet majd kikocsizni vagy kisétálni az árnyas Városerdőbe. A Sugárút megépítésével a szűk Király utca forgalmát akarták csillapítani, és a belső városrészeket szerették volna összekapcsolni a Városligettel. Andrássy Gyula miniszterelnök 1868-ban vette kézbe a város fejlesztésének ügyét, többek között a városközpontot és a Városligettel összekapcsoló útvonal kiépítése is az ő hatáskörébe került.

Az Andrássy út a Jókai térnél a XIX–XX. század fordulóján (MTI Fotó: Reprodukció)

Az akkori Terézváros elhanyagolt külváros volt, keskeny utcákkal, földszintes házakkal, a Felsőerdősoron túl krumpliföldekkel, egy-két nyaralóval. Andrássy felkérésére Reitter Ferenc mérnök elkészítette a Budán és Pesten végrehajtandó legfontosabb városfejlesztési teendőket tartalmazó emlékiratot, amely az építés és a kisajátítás várható költségeit is tartalmazta. Az uralkodó, Ferenc József 1870. december 26-án szentesítette a budapesti Sugárút építését kimondó 1870:LX. törvénycikket, amely erre a célra 3,3 millió koronát és 4,9 millió forint hitelt irányzott elő.

A milleniumi kiállítás főbejárata a Sugár út (1886-tól Andrássy út) másik végén, a Városligetnél 1896-ban (MTI Fotó: Reprodukció)

A feladatok elvégzésére és összehangolására létrehozták a Fővárosi Közmunkák Tanácsát, amely 1871-ben nemzetközi pályázatot írt ki, és a nyertes pályaművek alapján elkészítette a főváros szabályozási tervét. A Sugárút kiépítése 1872-ben kezdődött meg, és négy évet vett igénybe. 1876-ra teljes hosszában elkészült az útvonal, augusztus 20-án ünnepélyesen átadták a Sugárutat. Az úttestet a lovak patáit védelmezendő fakockákkal borították, a járdát aszfalttal burkolták.

Az egykori Schanzer-villa a Bajza utca sarkán, jelenleg a Magyar Művészeti Akadémia székháza (MTI Fotó: Jármai Béla)

Az átadáskor még csak negyven épület állt, főleg a Sugárút külső részén, a villanegyedben építkeztek a módosabb polgárok. Később a kor neves építészei pazar neoreneszánsz és eklektikus stílusú palotákat emeltek, amelyek arisztokratáknak és bankároknak szolgáltak lakhelyül. Az Opera épületét 1884-ben adták át. A Sugárút átadása után húsz évvel, 1896 májusában indult meg földalatti, amely az akkori Gizella (ma: Vörösmarty) teret kötötte össze a Városligetben megnyitott milleniumi kiállítással.

A Magyar Királyi Operaház épülete 1910 körül (Fotó: Reprodukció)

Borítókép: Budapest, XIX. század vége. A korabeli Sugárút torkolata, a mai Andrássy út Bajcsy-Zsilinszky út kereszteződése. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-749263

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 304 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

Fürdő a Gellért-hegy lábánál

A XII. század derekától tudósítanak történeti források a hegy lábánál feltörő források gyógyító erejéről.

A negyedik

60 éves a Delta, a magyar televízió egyik legnépszerűbb és máig látható tudományos műsora. Ismerjék meg történetét!

Játsszanak velünk a magyar film napján!

A hazai filmművészet születését idén is rendhagyó programkínálattal ünneplik a közmédia csatornái. 121 éve mutatták be az első megrendezett, dramatizált jeleneteket tartalmazó mozgóképes alkotást, A táncz címmel. A jeles premier emlékére 2018 óta április 30-a a magyar film napja. Ezen a napon a Duna, a Duna World és az M5 kulturális csatorna is jelentős filmtörténeti darabokkal, régi és új kedvencekkel várja nézőit, az MTVA Archívum pedig játékra hívja Önöket!

Legnagyobb könyvtárunk útja a Budavári Palotáig

220 éve, 1802. november 25-én kelt Magyarország első nyilvános nemzeti közgyűjteménye és közintézménye, a mai nevén Országos Széchényi Könyvtár alapító okirata.