A reformkorban Kossuth Lajos is arról ábrándozott, hogy a vidékies Pesten egyszer palotákkal szegélyezett fasorban lehet majd kikocsizni vagy kisétálni az árnyas Városerdőbe. A Sugárút megépítésével a szűk Király utca forgalmát akarták csillapítani, és a belső városrészeket szerették volna összekapcsolni a Városligettel. Andrássy Gyula miniszterelnök 1868-ban vette kézbe a város fejlesztésének ügyét, többek között a városközpontot és a Városligettel összekapcsoló útvonal kiépítése is az ő hatáskörébe került.
Az akkori Terézváros elhanyagolt külváros volt, keskeny utcákkal, földszintes házakkal, a Felsőerdősoron túl krumpliföldekkel, egy-két nyaralóval. Andrássy felkérésére Reitter Ferenc mérnök elkészítette a Budán és Pesten végrehajtandó legfontosabb városfejlesztési teendőket tartalmazó emlékiratot, amely az építés és a kisajátítás várható költségeit is tartalmazta. Az uralkodó, Ferenc József 1870. december 26-án szentesítette a budapesti Sugárút építését kimondó 1870:LX. törvénycikket, amely erre a célra 3,3 millió koronát és 4,9 millió forint hitelt irányzott elő.
A feladatok elvégzésére és összehangolására létrehozták a Fővárosi Közmunkák Tanácsát, amely 1871-ben nemzetközi pályázatot írt ki, és a nyertes pályaművek alapján elkészítette a főváros szabályozási tervét. A Sugárút kiépítése 1872-ben kezdődött meg, és négy évet vett igénybe. 1876-ra teljes hosszában elkészült az útvonal, augusztus 20-án ünnepélyesen átadták a Sugárutat. Az úttestet a lovak patáit védelmezendő fakockákkal borították, a járdát aszfalttal burkolták.
Az átadáskor még csak negyven épület állt, főleg a Sugárút külső részén, a villanegyedben építkeztek a módosabb polgárok. Később a kor neves építészei pazar neoreneszánsz és eklektikus stílusú palotákat emeltek, amelyek arisztokratáknak és bankároknak szolgáltak lakhelyül. Az Opera épületét 1884-ben adták át. A Sugárút átadása után húsz évvel, 1896 májusában indult meg földalatti, amely az akkori Gizella (ma: Vörösmarty) teret kötötte össze a Városligetben megnyitott milleniumi kiállítással.
Kedves Olvasók, tekintsék meg a Magyar történelmi arcképcsarnok sorozat Andrássy Gyuláról szóló portréját a linkre kattintva: https://s.mtva.hu/B4gE2FY9
A Nemzeti Archívum fenti cikke eredetileg 2021.08.20-án jelent meg, az Andrássy út átadásának 145. évfordulójára.
Borítókép: Budapest, XIX. század vége. A korabeli Sugárút torkolata, a mai Andrássy út Bajcsy-Zsilinszky út kereszteződése. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-749263
Kedves Olvasók, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 347 ezer fénykép közül válogathatnak. Ha cikkünk felkeltette érdeklődésüket, ide kattintva számos további érdekes felvételt találnak. Jó böngészést kívánunk!