A szobrászművész, akinek az anyagok feltárták titkaikat
Búza Barna keze alá engedelmesen simult a kő, a bronz, a fa. 1970-ben diófából faragott egyházművészeti szobraiért VI. Pál pápa művészeti emlékérmet adományozott neki.
Karakter
2020.12.30 | olvasási idő: kb. 5 perc
1910. december 30-án született Vésztőn. Édesapja festőművész volt, a nagybányai művésztelep egyik alkotója. A Képzőművészeti Főiskolán 1934-ben végzett, Sidló Ferenc és Szentgyörgyi István volt a mestere. Tanulmányai során elnyerte a Ferenczy István-díjat, a Székesfővárosi és a Balló Ede-díjat. 1935–36-ban Rómában volt ösztöndíjas, Ferruccio Ferrazzinál tanult, 1937-ben részt vett a Velencei Biennálén is.
Női alakot formáz (MTI Fotó: Bojár Sándor)
A II. világháború éveiben büntetőtáborba került, a háború után részt vett a Képzőművészeti Alap megszervezésében. Ebben az időben rekonstruálta a budavári Mátyás-templom előtti téren álló Szentháromság-szobrot. Sokoldalú plasztikai tevékenységét, szobrait, síremlékeit, egyházművészeti alkotásait realista szemlélet, egyszerű, tömör formanyelv, sima, csiszolt felületek jellemzik.
Egy kőszobrász pantográffal ellenőrzi a Szentháromság-szobor egyik alakjának, Szent Rókusnak, a pestisesek és a kőfaragók védőszentjének méreteit (MTI Fotó: Bara István)
Több mint hatvan köztéri szobra áll az ország különböző településein, Kisvárdán és Berettyóújfaluban Rákóczi Ferenc mellszobra, Battonyán az 1891-es agrárzendülés emlékműve, Mikes Kelemen, Petőfi Sándor és Molnár C. Pál mellszobra. Sarkadon a II. világháború emlékműveként az övéit hazaváró asszony alakját formálta meg. Az ezredforduló nyarán avatták fel a budapesti Kálvin téren a nagy svájci reformátor szobrát.
Kálvin János szobra (MTI Fotó: Nagy Zoltán)
Többek között kitüntették a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével, a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjével, 2008-ban a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjét vehette át. A Zala György-érmet, a Molnár C. Pál Társaság életműdíját, a Magyar Művészetért díjat és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének alkotói nagydíját is megkapta.
A zenélő fiatalok című alkotását szemléli (MTI Fotó: Bojár Sándor)
Fából, kőből, fémből, kerámiából, porcelánból (a herendi gyár számára), terrakottából, pirogránitból készültek alkotásai. Diófából faragta a székesfehérvári székesegyház és a sümegi ferences rendi kegytemplom keresztútját, az albertfalvai Szent Mihály-templom főoltárszobrát. Századik életévében, 2010. október 16-án hunyt el. Haláláig fáradhatatlanul dolgozott, a Százados úti művésztelep egyik meghatározó alakjának számított.
Borítókép: Budapest, 1957. november 1. Az utolsó simításokat végzi Kuruc lovas című szobrán. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Pálfai Gábor. Azonosító: MTI-FOTO- F__PG19571101006775446.
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 289 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését,
ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
