A szobrászművész, akinek az anyagok feltárták titkaikat

Búza Barna keze alá engedelmesen simult a kő, a bronz, a fa. 1970-ben diófából faragott egyházművészeti szobraiért VI. Pál pápa művészeti emlékérmet adományozott neki.

Karakter

2020.12.30 | olvasási idő: kb. 5 perc


1910. december 30-án született Vésztőn. Édesapja festőművész volt, a nagybányai művésztelep egyik alkotója. A Képzőművészeti Főiskolán 1934-ben végzett, Sidló Ferenc és Szentgyörgyi István volt a mestere. Tanulmányai során elnyerte a Ferenczy István-díjat, a Székesfővárosi és a Balló Ede-díjat. 1935–36-ban Rómában volt ösztöndíjas, Ferruccio Ferrazzinál tanult, 1937-ben részt vett a Velencei Biennálén is.
Női alakot formáz (MTI Fotó: Bojár Sándor)
A II. világháború éveiben büntetőtáborba került, a háború után részt vett a Képzőművészeti Alap megszervezésében. Ebben az időben rekonstruálta a budavári Mátyás-templom előtti téren álló Szentháromság-szobrot. Sokoldalú plasztikai tevékenységét, szobrait, síremlékeit, egyházművészeti alkotásait realista szemlélet, egyszerű, tömör formanyelv, sima, csiszolt felületek jellemzik.
Egy kőszobrász pantográffal ellenőrzi a Szentháromság-szobor egyik alakjának, Szent Rókusnak, a pestisesek és a kőfaragók védőszentjének méreteit (MTI Fotó: Bara István)
Több mint hatvan köztéri szobra áll az ország különböző településein, Kisvárdán és Berettyóújfaluban Rákóczi Ferenc mellszobra, Battonyán az 1891-es agrárzendülés emlékműve, Mikes Kelemen, Petőfi Sándor és Molnár C. Pál mellszobra. Sarkadon a II. világháború emlékműveként az övéit hazaváró asszony alakját formálta meg. Az ezredforduló nyarán avatták fel a budapesti Kálvin téren a nagy svájci reformátor szobrát.
Kálvin János szobra (MTI Fotó: Nagy Zoltán)
Többek között kitüntették a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével, a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjével, 2008-ban a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjét vehette át. A Zala György-érmet, a Molnár C. Pál Társaság életműdíját, a Magyar Művészetért díjat és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének alkotói nagydíját is megkapta.
A zenélő fiatalok című alkotását szemléli (MTI Fotó: Bojár Sándor)
Fából, kőből, fémből, kerámiából, porcelánból (a herendi gyár számára), terrakottából, pirogránitból készültek alkotásai. Diófából faragta a székesfehérvári székesegyház és a sümegi ferences rendi kegytemplom keresztútját, az albertfalvai Szent Mihály-templom főoltárszobrát. Századik életévében, 2010. október 16-án hunyt el. Haláláig fáradhatatlanul dolgozott, a Százados úti művésztelep egyik meghatározó alakjának számított. Borítókép: Budapest, 1957. november 1. Az utolsó simításokat végzi Kuruc lovas című szobrán. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Pálfai Gábor. Azonosító: MTI-FOTO- F__PG19571101006775446. Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 289 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
További cikkek:

Felfelé futó hullócsillagunk

Az ország legidősebb aktív színésznőjét születésnapja alkalmából köszöntjük. Isten éltesse Csernus Mariannt!

Égető hiányt enyhített a megújult híd

75 éve adták át teljes szélességében a forgalomnak az újjáépített Margit hidat, melyet a második világháború során robbantottak fel a német megszállók.

„Minden a fejen, a kézen, meg a bátorságon múlik”

Tíz éven keresztül csak Kamuthyak nyertek magyar bajnokságot tőrvívásban. Dr. Kamuthy Jenő hatszoros, öccse, László pedig négyszeres magyar bajnok volt.

„Isten áldásával!”

Így köszöntötték az Abigél sorozat Zsuzsanna testvérét alakító ma szülinapos Piros Ildikót, aki édesanyja beteljesületlen álmát váltotta valóra karrierjével.