![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/background_image/F__JA19630828026.jpg)
Kuriózumok nyomában Pécs belvárosában
A pécsi ókeresztény temetőt kultúrtörténeti kategóriában az UNESCO 2000. november 30-án felvette a Világörökség listájára. Rómán kívül sehol a világon nem maradt fenn eredeti szépségében a késő ókori, keresztény temetői falfestészet ilyen gazdag emléke.
Városi séták
2020.11.30 | olvasási idő: kb. 5 perc
Egy római kori útleírás megemlít a Dráva folyótól északra egy jelentős várost, amelyben öt kereskedelmi és hadiút futott össze. A legjelentősebb Mursából (Eszék) kiindulva a városon át Savariáig (Szombathely) vezetett, a további három út közül az egyik Arrabonában (Győr), a másik Brigetióban (Ószőny), a harmadik Aqiuncumban (Óbuda) végződött. A város neve Sopianae (Pécs).
Sopianae a 4. században élte virágkorát, amikor tartományi székhellyé emelkedett. A korábbi település ekkor vált igazi várossá, közigazgatási, gazdasági, kulturális és vallási központtá. A feltárt, gazdagon kifestett családi sírboltok, remek falképekkel borított temetői kápolnák arról vallanak, hogy a jómódú, vagyonos lakosság felvette a kereszténységet.
Az ókeresztény temető a mai pécsi székesegyház környékén, a templom déli falától a Szent István tér felé húzódó területen feküdt. A gesztenyés sétányok, a macskaköves burkolat alatt változó mélységben fekvő, egykor teraszos szerkezetű, lankás, ligetes, mediterrán fákkal, növényekkel borított sírkert a lombok közül fehéren előbukkanó kamrákkal és kápolnákkal a maga korában is egyedülálló lehetett.
A sírok kápolna része a Nap szinten volt, egy felső teraszon, alatta a sírkamra pedig a földben, melybe egy alsó teraszról lehetett belépni. Ez a temetkezési szokás igen különleges az európai régészeti emlékek sorában, ilyet eddig csak Pompeiiben és Sopianaeban tártak fel a régészek. A megtalált sírkamrák közül a legérdekesebb a Péter-Pál és a Korsós sírkamra. A Péter-Pál sírkamrára 1780-ban bukkantak rá, s a leggyönyörűbb freskósorozattal büszkélkedik. A sírépítmény egy kis előtérből, a tulajdonképpeni temetkezésre szolgáló cellából és mögötte egy, az ereklye elrejtésére készült félköríves helységből állott. A kivételes épségben megmaradt, bibliai jeleneteket ábrázoló, száraz vakolatra festett falfestmények a 4. század utolsó éveiben készültek. Északi falát Péter és Pál álló alakja díszíti.
1938-1939-ben ettől délre került elő a második festett sírkamra. Itt is temetkezésre szolgáló alsó sírhelyiségre és fölötte emelkedő kápolnára bukkantak a kutatók. A sírkamra északi falában, félkörívesen lezárt fülkében falra festett kancsó és pohár látható. Innen kapta közismert nevét, Korsós sírkamra. Fölötte dús levelekkel és fürtökkel borított szőlőtő terjeszkedik. A belső díszítés azt szimbolizálja, hogy a halott a paradicsomkertbe került.
1975-ben további világszenzációval gyarapodott a sírkamrák műemléki együttese. A Szent István tér déli részén, az egykori vízlépcső helyén pompás ókeresztény mauzóleumot tártak fel a kutatók. A kétszintes építmény kápolnája egyike Sopianae legnagyobb épületeinek, az aljában elhelyezkedő sírkamrában a gyászoló család díszes szarkofágban helyeztette el kedves halottjának csontjait, aki alighanem vértanú lehetett. A szarkofág stílusa a 4. század 50-es éveire utal. A kamra falfestményei itt is a paradicsomot idézik. A mennyezet alatt Krisztus szimbólumát, az ún. krisztogramot látjuk. A nevezetes sírkamrák körzetében az ókeresztény temető számos további kápolnáját, sírját, sírkamráját fedezték fel, de a feltárások napjainkban is folytatódnak.
Borítókép: Légi felvétel Pécsről, a Szent Péter és Pál Székesegyház 1963. augusztus 28. Pécs, azonosító: JA19630828026 MTI Fotó: Járai Rudolf
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 289 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/image/F__FB19670511030.jpg)
Szombathelyen (Savaria) az ókori város romjai mellett látható római kori útmaradványok (MTI Fotó: Balassa Ferenc)
![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/image/F__TI19600918001.jpg)
Krisztus-monogrammal, krisztogrammal díszített festett ikersír a 4. század második feléből (MTI Fotó: Tormai Andor)
További cikkek:
Kóczián Éva, aki 1956-tól 1962-ig Európa legjobbja volt
A világbajnok, hatszoros Európa-bajnok asztaliteniszező 1936. május 25-én született Budapesten.
A komédiaíró színpadi halála és töretlen dicsősége
A négyszáz éve született francia drámaíró, Molière mind a mai napig a legtöbbet játszott klasszikus szerzők egyike a magyar színpadokon.
„A látszat ellenére nem komika, hanem született tragika vagyok.”
20 éve már, hogy nincs közöttünk Schütz Ila, a klasszikus kabarék komikája, a némajátékok nagy mestere, aki drámai képességekkel megáldott művész volt.
Állóhelyről igazgatói székbe
20 éve hunyt el Horvai István kétszeres Kossuth-díjas rendező, színházigazgató.