A negyedik

60 éves a Delta, a magyar televízió egyik legnépszerűbb és máig látható tudományos műsora. Ismerjék meg történetét!

Kultúrsnack

2024.01.31 | olvasási idő: kb. 2 perc


Az 1964. január 31-én induló magazin sokáig azon kevés hírforrások egyike volt, mely a "nyugati világ" tudományos eredményeit, újdonságait ismertették hazai és külföldi kisfilmek segítségével. Az első évben havonta jelentkező műsor vezetője Poór Klára, Kovács P. József és Lénárd Judit volt, a narrátorok a legendás Bőzsöny Ferenc és Vadász Ágnes.

Lénárd Judit műsorvezető a Deltában

Kudlik Júlia műsorvezető elválaszthatatlan a Deltától, személyisége és stílusa sok nézőt vonzott. A 2000-es évekig töltötte be a házigazda szerepét, a műsor eredeti formájának fennmaradásáig. 

Kudlik Júlia a Deltában 1965-ben

A hétvégi tudományos híradó közérthető formában, sokszínűen osztotta meg a nézőkkel a tudományos forradalom vívmányait. Az első műsorokban beszéltek a Holdra szállás lehetőségéről, bemutatták az űrhajósok ruháját, az űrkabin műszerfalát, a kobaltágyúval történő sugárkezelést, a San José vulkán kitörése utáni romokat, halak szállítását nylonzacskóban, valamint helikopterre szerelt kísérleti berendezéseket, amelyekkel rádióközvetítést lehet adni a közelgő tokiói olimpiáról. A műsor célja nem a tanítás volt, a nézők innen informálódhattak a külföldi eredményekről, a nyugati világ technikai fejlettségéről. 

Részlet a Delta 1964.05.16-i adásából

A hetvenes években 60% feletti nézettséget produkáló sorozat hetente 4-5 millió nézőt ültetett a tévékészülékek elé. Legendás főcímében a kor legmodernebb, deltaszárnyú repülőgépe látható, nevét mégis, mint sorrendben a televízió negyedik tudományos sorozata, a görög ábécé negyedik betűjéről kapta. Főcíme ikonikussá vált, bár a bombázó repülőgép, a Vezúv kitörése, az űrfelvételek és a hóban gázoló szánhúzó emberek látványa az akkor ritkaságnak számító elektronikus zene kíséretében a visszajelzések alapján sokakban félelmet keltett. 

Kudlik Júlia az 1970-es években (MTI Fotó: Lippay Ágnes)

A televízió Nemzeti Archívumában őrzött több mint 1500 műsor folyamatosan gyarapszik, hiszen a Fejős Ádám műsorvezetésével megújuló sorozat tovább keresi a válaszokat a minket körülvevő világ kérdéseire a Duna Televízió csatornáján.   

Borítókép: Kudlik Júlia a Magyar Televízió stúdiójában Készítette: Horváth Péter tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum, azonosító: MTI-FOTO-871906

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 326 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

„A legfeketébb hangú fehér énekes”

Bill kapitány 1948. november 8-án Deák Gyulaként látta meg a napvilágot Budapesten. Isten éltesse a bluesénekest!

Túlélési tanácsok Rejtő Jenőtől

Anekdoták egész sora szól a gyermekkorában törékeny, később valóságos izompacsirta íróról, aki - akárcsak regényhősei - maga volt a pesti vagány archetípusa. De mi a valóság az anekdotákon túl? Megmutatjuk, egyúttal zseniális Rejtő-műveket is hozunk, hogy senki ne unatkozzon.

60 éves lenne a nők kedvence

A ’80-as évek szívtiprója különleges, rekedtes énekhangjával hódított. A lányok szinte üldözték a szerelmükkel, a nevét sikították, amikor meglátták a színpadon.

A Frakk, a macskák réme és a TV Maci alkotója ma is példakép lehet - 100 éve született Bálint Ágnes

Voltak évtizedek, amikor szinte lehetetlen volt olyan gyermekműsort találni a tévében, amelynek alkotói sorában ne szerepelt volna Bálint Ágnes, meseregényei pedig szinte minden háztartásban ott voltak a könyvespolcon. Szeretetteljes karaktereinek kalandjain generációk nőttek fel, a mesék ismerete ma is kapcsolódási pontot jelent nagyszülők, szülők és unokák között. Az emögött húzódó ma is lenyűgöző alkotói folyamatot Bálint Ágnes karrierje és életútja teszi példaértékűvé. Kevésbé ismert, de igen jelentős környezetvédelmi tevékenységével jóval megelőzte korát. Az írónő életútjáról, mindennapjairól, népszerűségéről lányával, Németh Ágnessel és unokájával, Sárváry Barbarával beszélgettünk születési centenáriuma alkalmából.