Mindig hallgatom - Száz éve szól a rádió a magyar otthonokban

Száz éve, 1925. december 1-jén indult el a Magyar Rádió rendszeres műsorsugárzása, ez a nap azóta a magyar rádiózás napja. A magyar rádiózás előzményének Puskás Tivadar vezetékes telefonhírmondóját tekintik, megvalósításához az ihletet az 1881-es párizsi műszaki kiállításon kapta: az „első beszélő újságot" 1893-tól folyamatosan működtette Budapesten. A magyarországi drótnélküli távíró-kísérletek 1904-ben Újpest és Csepel között kezdődtek el, a csepeli szikratávíró adót 1914. október 14-én helyezték üzembe. A hivatalos átadás próbáján innen üdvözölte a magyar kereskedelmi miniszter szófiai kollégáját. A rádióállomás az első világháború évei alatt a budapesti Posta és Távírda Igazgatóság, 1919-től a Távírda és Távbeszélő Igazgatóság alá tartozott. A sugárzás célpontjai egyre sokasodtak, így például a háború után, a békekonferencia alatt ez az állomás továbbította Párizs és Budapest között a magyar delegáció üzeneteit.

Magyarország az Egyesült Államoktól csupán öt évvel lemaradva indította el a rendszeres, nyilvános műsorszórást. Az első stúdiót 1922-ben a Gyáli úti postakísérleti állomás udvarán álló rozzant bútorszállító kocsiban rendezték be, egy pianínó, egy kis asztal, pár szék, egy erősáramú szénmikrofon volt a felszereltsége. Csepelen 1923. március elején kezdte meg működését két, egyenként 250 watt teljesítményű rádiótelefon-adó. A magyar rádió kísérleti adója 1924. március 15-én sugárzott először, hazafias dalokat adtak a nemzeti ünnep alkalmából. Az új, 2 kW-os Telefunken adót 1925 áprilisának végén szerelték össze Csepelen, s attól kezdve heti három alkalommal: kedden, csütörtökön és szombaton este 8 órától folytak kísérleti adások.

Az üzembe helyezés 1925 novemberében történt meg, a rendszeres műsorszórás december 1-jén délután öt órakor indult el az MTI konszern alá tartozó Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. ünnepélyesen felavatott stúdiójából, amelyet Budapesten, a Rákóczi út 22. alatti bérházban alakítottak ki. A vállalat első elnöke, Kozma Miklós megnyitójában ezt mondta: „A magyar kultúra fegyvertára erős fegyverrel szaporodott, ez a fegyver a most meginduló broadcasting […] minden üzleti szempontot a háttérbe szorítva, tisztán csak a magyar kultúra szempontját szem előtt tartva fogjuk ezt a fegyvert kezelni.”

Tekintsék meg vidám, lapozható galériánkat, amely a magyar rádiózás elmúlt 100 évének emlékezetes, megőrzésre méltó vagy egyszerűen csak szórakoztató pillanataiból válogat:

Az induláskor a telefonhírmondó és az 546 méteres középhullámon sugárzó rádió heti ötven órában jobbára szórakoztató és oktató jellegű műsorokat közvetített. A rádiózást a miniszterelnökség novemberben megjelent rádiórendelete szabályozta, amely a műsorszórást állami monopóliumnak minősítette, a műszaki berendezések beszerzését és üzemeltetését a Magyar Királyi Posta, a műsorok készítését a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. feladatává tette. A vevőkészülékek engedélykötelesek voltak, az orvhallgatók ellen nagy apparátussal, de kevés eredménnyel küzdöttek. 1925 végéig az előfizetők száma elérte a 17 ezret, ekkor több mint felük budapesti volt.

Az egész ország területén hallható adás sugárzásához jóval nagyobb teljesítményű adót kellett építeni. A lakihegyi 20 kW-os Telefunken adó 1928. április 29-én vette át a csepelitől a műsorszórást, majd ugyanitt 1933-ban felavatták a 120 kW-os adót, ezután Tibetből és Alaszkából is jelezték az adás vételét, és a vidéki átjátszóállomások kiépülésével megvalósult az országos műsorszórás. Az előfizetők száma 1930-ban már 300 ezer fölé, a vidéki hallgatók aránya 66 százalékra emelkedett.

A rádió első menedzsere, műsorigazgatója a több nyelvet beszélő Szőts Ernő volt, aki döntő szerepet játszott a műsorszerkezet kialakításában, az ő ötlete volt, hogy naponta műsorzáráskor a Himnusszal köszönjenek el a hallgatóktól. Rájött, hogy az opera, az operett, a színműelőadás közvetítése a Rádió művészi műsorainak gerincét képezhetik és esti csúcsidőt kívánnak. Istentiszteleteket közvetítettek, a gyerekeket mesemondók szórakoztatták. 1927-ben vezették be a pontosidő-jelzést, 1928-ban a déli harangszót. 

Sporthíreket is 1928-tól mondtak, a sportközvetítések 1930-ban a magyar-olasz labdarúgómérkőzés közvetítésével kerültek be a programba. Üzeneteket közvetítettek, helyszíni tudósításokat is sugároztak. A rádiózás jelentőségét a könyvnyomtatás feltalálásához hasonlították, nem alaptalanul. Bartók Béla ezt írta róla: „olyan fontos és nagyszerű eszköze a zene és általában minden kultúra terjesztésének, amilyenről nem is olyan régen még csak nem is álmodhattunk".

1928 októberében a Rádió a Rákóczi útról átköltözött a megvásárolt Sándor (ma Bródy Sándor) utcai épületbe, ahol a földszinten két stúdiót, próbatermet és négy vágószobát, az első emeleten az erősítőt, mérőszobát, felolvasóhelyiséget, a művészi személyzet irodáit és a hírszerkesztőséget, a második emeleten az igazgatóságot, a műsorszerkesztőséget és az adminisztrációs részleget helyezték el. A legendássá vált Sándor utcai székházat október 25-én Horthy Miklós kormányzó avatta fel.

A rádió a második világháború végén elhallgatott, 1944. november 30-án a visszavonuló németek felrobbantották a lakihegyi adót, s leszerelték a műszaki berendezéseket, ezután Mosonmagyaróvárról sugároztak műsort. A magyar rádiózás újjászervezése 1945 januárjában a szovjet parancsnokság engedélyével kezdődött meg, Ortutay Gyula vezetésével. Január végén megindult a romeltakarítás az ostrom alatt tönkrement stúdiókban és Lakihegyen. Márciusban már zenekar próbált a kettes stúdióban, áprilisban lemezre vették az új szünetjel zenéjét, a „Te vagy a legény, Tyukodi pajtás" kezdetű kuruc ének dallamát. Ekkor már sikerült üzembe helyezni azt a 0,5 kW-os Telefunken adót, amely még 1925-ben működött Csepelen. 1945. május 1-jén délben ezen az adón és hét utcai hangszórón ismét megszólalt a rádió, a budapesti, napi 6 órás sugárzással az intézmény működésének második korszakába lépett.

A lapozható galériában látható képek:

1. Az angol-magyar labdrúgó válogatott mérkőzés rádióközvetítését a Lenin körúton hangszórókból hallgatják a szurkolók (MTI Fotó: Munk Tamás)
2. Kónya Lajos rádióriporter interjút készít egy juhásszal a solti Petőfi TSZ-ben (MTI Fotó: Fehérváry Ferenc)
3. Gulyás Gyula, a Magyar Rádió riportere közvetíti az atlétikai döntőket a Népstadionban az egyetemi sportolók számára megrendezésre kerülő Universiade-n (MTI Fotó: Petrovits László)
4. Joó Piroska manöken az ORION emblémájával forgalmazott, de a Telefongyár (TERTA) által gyártott Orionette 1004 típusú táskarádió készüléket reklámozza (MTI Fotó: Sziklai Dezső)
5. Szémán György, a nyírkátai Rákóczi Termelőszövetkezet tagja a szántás ebédszünetében egy kisfiúval rádiót hallgat (MTI Fotó: Fehérváry Ferenc)
6. A Magyar Rádió romos épülete az 1956. októberi harcok után a Bródy Sándor utcában (MTI Fotó: Mező Sándor)
7. A Nyelvtudományi Intézet munkatársa Kertész Zsuzsa bemondónővel a fogak közé helyezett kis pálcika segítségével gyakoroltatja a szép, helyes sz hang kiejtését (MTI Fotó: Sziklás Mária)
8. Zsebrádiót hallgat egy fejkendős hölgy (MTI Fotó: Benkő Imre)
9. Testedzést végez egy férfi a Petőfi Rádió reggeli torna műsorának utasításait követve (MTI Fotó: Pálfai Gábor)
10. Böbe, a veszprémi állatkert csimpánza gondozónőjével egy Orion Ton rádiókészüléket hallgat (MTI Fotó: Bereth Ferenc)
11. Egy kislány az Orion Rádió és Villamossági Vállalat rádiókészülékét kezeli egy reklámfotón (MTI Fotó: Sziklai Dezső)
12. Nagy Gyula rádióamatőr a rádióadó berendezésének 40 méter magas, 32 decibel erősségű antennáját szereli (MTI Fotó: Bajkor József)
13. Bánfalvi Klára kajakozó interjút ad Szepesi György sportriporternek a téli edzésen a tanmedencében (MTI Fotó: Petrovits László)
14. Balázs Klári táncdalénekesnő a Rádió 22-es stúdiójában a Táncdalfesztivál '81 című könnyűzenei műsorsorozat hangfelvételén (MTI Fotó: Hámor Szabolcs)
15. Hangosan nevet a közönség a tréfákon a rádió készülő szilveszteri műsorának felvételén (MTI Fotó: Fényes Tamás)
16. Élő adást jelez a világító felirat a közmédia egyik rádióstúdiójánál (MTI Fotó: Beliczay László)

Az MTVA Archívumában elérhető, hónapról hónapra frissülő kínálatú Rádióarchívumban a Magyar Rádió 100. születésnapja alkalmából ünnepi válogatással is készültünk: Magyar Rádió 100 című legújabb gyűjteményünkben évtizedekre bontva közlünk válogatást az érdekes, ikonikus, valamilyen korabeli eseményre reagáló vagy éppen kordokumentumnak számító műsorokból, melyeket végigkövetve izgalmas panorámát nyújtunk hallgatóinknak az intézményben zajló munkáról. Tartsanak velünk a linkre kattintva: https://s.mtva.hu/c92ZlRLM

Emellett a Rádióarchívum felületén többek között kötelező olvasmányokat, meséket, rádiójátékokat és komolyzenei műveket is megtalálhatnak a szabadon hozzáférhető és folyamatosan bővülő kínálatunkban.

Kedves Olvasók, tekintsék meg a Magyar elsők - Az első magyar rádióadás című műsort az alábbi linkre kattintva: https://s.mtva.hu/If9bPF89

Borítókép: Egy férfi és egy nő kipróbálják az Orion Rádió és Villamossági Vállalat AR-612 jelű Pacsirta elnevezésű rádióját Készítette: Sziklai Dezső Tulajdonos: MTI) 

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 330 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.