Legolcsóbb – legdrágább 💰
Csontváry Kosztka Tivadar életműve több szempontból rendhagyónak számít a magyar művészettörténetben, nevéhez több rekord is fűződik. A sors fintora, hogy festményei a valaha volt legolcsóbban megvásárolt, ma milliárdos értéket képviselő művek. Csontváry 1919-es halála után
egy fiatal építész, Gerlóczy Gedeon az árverésen gyakorlatilag fillérekért – a puszta vászon árában – vásárolta meg a zseniális életművet, megmentve azt az utókor számára.
Ugyanakkor jelenleg a hazai aukciós rekordot is Csontváry vezeti, hiszen Titokzatos sziget című műve 460 millió forintért cserélt gazdát 2021-ben egy budapesti aukciósház árverésén. A nemzetközi rekordot Hantaï Simon, Victor Vasarely és Moholy-Nagy László művei tartják, szinte fej fej mellett, több millió dolláros árakkal.
Leggyorsabb – leglassabb 🐌
A művészet nem versenyfutás, ennek ellenére a közönséget legtöbbször az izgatja, hogy egy adott alkotás mennyi idő alatt készült el. Nos, ez nagyon változó: vannak, akik Tolkien mesebeli Pepecs mesteréhez hasonlóan mindig találnak további kidolgozandó részeket a képen, és vannak, akik gyors kézzel, lendületesen végeznek a munkával. Az idő sokszor viszonyítás kérdése is:
a Feszty-körkép például monumentális, 120x15 méteres méreteihez képest gyorsan, másfél év alatt készült el.
Feszty Árpád kor- és pályatársa, Munkácsy Mihály szintén híres volt a gyorsaságáról, a visszaemlékezések szerint egyes vázlatait és tanulmányait alig néhány óra alatt, szinte önkívületi állapotban vetette papírra. Azonban néha ő is alaposan megérlelte magában a témát: a Parlamentbe szánt Honfoglalás című festményén például négy évig dolgozott. Ez persze röpke időnek tűnhet ahhoz képest, hogy az absztrakt szürrealizmus hazai mestere,
Rozsda Endre tizennégy éven át festette A kékszakállú herceg vára című nagyméretű képét, amelyet ma fő művei között tartunk számon.
A közelmúlt nagyjai közül Szász Endre emelkedett ki bravúros gyorsaságával, aki állítólag vészhelyzetben egy kiállításnyi anyagot is lefirkantott egyetlen éjszaka alatt, bár ezek inkább grafikai munkák, így szigorúan véve nem tartoznak a festészet körébe, ráadásul a ceruza- vagy szénrajzok esetében az alkotónak a festék száradási idejével sem nem kell számolnia.
A legbecsapósabb 🔍
Az op-art képviselői kezdetben nagy vihart kavartak, hiszen az elmúlt korszakokhoz képest
teljesen más szemlélettel alkottak: nem annyira maga a mű, mint inkább a látás mechanizmusa érdekelte őket.
Az irányzat legnagyobb hatású, magyar származású képviselője Victor Vasarely, akinek Zebrák című, csalafinta csíkokból felépülő alkotása szinte euforikus fogadtatásban részesült: az emberek érezhetően vevők voltak a játékra, melynek lényege, hogy a váltakozó sávok optikai hatása miatt a merev kép távolabbról nézve mozogni, vibrálni kezd. Egyébként maga Vasarely – éppen az irányzat demokratikus jellege miatt – sokkal inkább gondolkodott grafikákban és nyomatokban, mint klasszikus festményekben.
A leghosszabb ideig lappangó ⌛
A hazai művészettörténet egyik szomorú sajátossága, hogy a két világháború alaposan megtépázta a magyar festők életművét. Nagy jelentőséggel bíró festmények pusztultak el, vagy – jobb esetben – vesztek el hosszú időre. A kutatások azóta is folynak, és csodával határos módon néha előkerül egy-egy régóta hiányolt alkotás. Nagy szenzációt keltett például Galimberti Sándor feleségének,
Dénes Valériának a belgiumi Bruges-t ábrázoló festménye, amely 107 év lappangás után 2019-ben bukkant fel.
A festőházaspár több elveszett műve után ma is folyamatosan nyomoznak. A Nyolcak egyik tagja, Tihanyi Lajos szintén notórius lappangó, hiszen sokat alkotott külföldön, rengeteget utazott, és egy-egy témát néha több variációban is megfestett. Tájkép Margit híddal című képe százéves rejtőzködés után 2023-ban került elő, és a karácsonyi árverés egyik sztárja lett: 130 millió forintért cserélt gazdát.
A legnagyobb baki ✂️
A rontások, bakik és hibák általában nem tűnnek fel a nagyközönség számára, már csak azért sem, mert az olajfestéket több rétegben is fel lehet vinni a vászonra, így elfedhetők az esetleges kényszerű javítások. Teljesen változó a művészek hozzáállása is, hiszen egyesek direkt benne hagyják, láthatóvá teszik, sőt hangsúlyozzák a hibát.
Nem is annyira az ügyetlenség vagy a figyelem hiánya, mint inkább a festők indulatos természete szokott furcsa képalkotó módszereket produkálni.
Jó példa erre az az 1906-os incidens, amikor Ziffer Sándor haragjában egyszerűen levágta készülő festményéről kollégáját, Körmendi-Frim Ervint, akivel még a kép befejezése előtt drámaian összevesztek, így Ziffer alkotását csonkán állították ki Párizsban. Az eset csattanója, hogy a kiállítást megtekintő Matisse pont ezt a kissé viharvert festményt nevezte az egyetlen valamirevaló képnek az egész tárlaton.
Legszebb – legcsúnyább 🎭
Szerencsére mindenki maga eldöntheti, hogy a magyar festészet melyik remekét zárja leginkább a szívébe. Szinyei Merse Pál tavasziasan üde, friss színeit? Csontváry lángoló naplementéit és furcsa szimbólumait? Vaszary János könnyed, mégis elegáns ecsetkezelését? Vagy Reigl Judit erőteljes, gesztusos vonásait? A sor a végtelenségig folytatható. Az egyes korok ízlése mindig változó: indulásuk idején például a Nyolcak festőcsoport munkája nagyon megosztónak bizonyult, a közönség gyakran csúnyának, szokatlannak, torznak érzékelte ezeket az alkotásokat. Manapság a festmények roncsolódása, utólagos besötétedése – például a bitumenes alapozás miatt – szintén befolyásolhatja, miként tekintünk rájuk. Egyvalami azonban változatlan maradt az idők során:
a magyar festészet továbbra is kiapadhatatlan kincsesbánya, amelyben kedvünkre kereshetünk újabb és újabb kedvenceket.
Kedves Olvasók, tekintsék meg A hét műtárgya sorozat epizódját Csontváry Kosztka Tivadar A taorminai görög színház romjai című festményéről: https://s.mtva.hu/Dp5RQwwz
Borítókép: Szurcsik József képzőművész az Ellenségesek című műve előtt (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)
Kedves Olvasók, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 349 ezer fénykép közül válogathatnak. Ha cikkünk felkeltette érdeklődésüket, ide kattintva számos további érdekes felvételt találnak. Jó böngészést kívánunk!