1883-ban ezen a napon kettős premiert ünnepeltek a Nemzeti Színházban: Madách Imre Az ember tragédiája című műve az épület új villanyvilágításával együtt debütált. „Nagy fényesség” – olvasható a 15 színből álló drámai költemény elején a szerzői instrukciók között, és ennek megfelelően a premier estéjén az ország első számú teátruma sosem látott fényárban úszott.
A remek marketingérzékről tanúskodó húzás Paulay Edét, a Nemzeti Színház akkori főrendező-igazgatóját dicséri, aki közel két évtizeddel Madách halála után döntött a darab műsorra tűzése mellett. A sokáig színpadi előadásra alkalmatlannak vélt művet részben átdolgozta, ám a drámai költemény eredeti szövegét mindenhol megőrizte. A színpadi adaptációhoz a költő fia, Madách Aladár is hozzájárult, és talán magának a szerzőnek sem lett volna ellenére a bemutató.
Madách ugyanis a mű 1862-es, első kiadása előtt a szöveget gondozásába vevő Arany Jánostól egy levelében a következőt kérte: „Törölj bátrabban!”
Az első előadásban a női főszerepet Jászai Mari játszotta, és a későbbiekben is mindig az adott kor legjobb színészei alakították a darab emblematikus karaktereit. Sinkovits Imre az Ádámként nyújtott legendás alakítását követően később Lucifert is megformálta, sőt több mint húsz évvel első szereplése után az Úr hangját is megszólaltathatta.
„Tragédiának nézed? nézd legott / Komédiának, s múlattatni fog” – javasolja a műben Lucifer Ádámnak. A kommunista kultúrpolitika azonban nem volt ilyen elnéző: pesszimistának és destruktívnak minősítette a drámát. A háborút követő években gyakorlatilag tiltólistára került, így hosszú ideig nem szerepelhetett a hazai színházak műsorán. A Madách Gimnázium színjátszó csoportja pont ekkoriban adott a műből emlékezetes előadást a Zeneakadémián.
Az idén épp kilencvenéves Lengyel György által diákként rendezett produkció mindössze hét előadást élt meg, mielőtt végleg betiltották, mivel a falanszterjelenetek mögött az elvtársak a szocialista ideológiával ellentétes mondanivalót véltek felfedezni.
A tiltás feloldását követően a művet néhány év alatt ismét valamennyi hazai teátrum a műsorára tűzte, sőt a világ számos pontján sikerrel játszották.
New Yorkban például a később Drakulaként világhírűvé váló Lugosi Béla játszotta Ádám szerepét.
A drámából több filmes adaptáció is készült, ősbemutatójának évfordulója pedig immár 42 éve a magyar színházi szakma kiemelt ünnepe – Madách szavaival élve: „A gép forog, az alkotó pihen.”
Kedves Olvasók, nézzék meg a mű 1985-ös Nemzeti Színházbeli feldolgozását ma este az m3.hu-n, melyben húsz esztendővel híres Ádám-alakítását követően Sinkovits Imre az Úr hangján szólal meg!
Tekintsék meg weboldalunk periodikusan változó színházi kínálatát is, ahol az elmúlt évtizedek legnépszerűbb színpadi műveinek televíziós felvételeiből válogathatnak: https://s.mtva.hu/bX1Splhf
Borítókép: Básti Lajos, Lukács Margit és Major Tamás az 1955-ös Tragédia-előadásban (MTI Fotó: Komlós Tibor)
Kedves Olvasók, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 347 ezer fénykép közül válogathatnak. Ha cikkünk felkeltette érdeklődésüket, ide kattintva számos további érdekes felvételt találnak. Jó böngészést kívánunk!