A pedáloktól mentes futógépet az 1860-as években váltotta fel a mai kerékpár előfutára, a velocipéd. A favázas, fémkerekű „csontrázó” gépen a pedált erőátviteli okokból a megnagyobbított első kerékhez illesztették. A hatalmas első és kisebb hátsó kerék látványos volt, ám számos kihívást is hordozott okozott, például magas volt a sérülések kockázata, illetve nehezen volt kezelhető.
A vázzal összekötött két egyforma kerék elterjedéséig voltak három- vagy négykerekű extravagáns kialakítású változatok. A korai bicikliket elsősorban a gazdagabb rétegek engedhették meg maguknak, és azok az urak, akik szerették a sportot és a kényelmes közlekedést. A 19. század vége felé a tömeggyártás elindulásával egyre szélesebb társadalmi rétegek számára vált elérhetővé ez a közlekedési mód, és lett része a mindennapi életnek.
A kerékpározás remek lehetőség a sportra, a testmozgásra és a szabadidő aktív eltöltésére, emellett főleg a városi közlekedés egyik fontos eszköze. A pedálozás stresszoldó hatással bír, segít kikapcsolódni a mindennapok rohanása közben, és javítja a koordinációt, emellett kiváló kardióedzés, mely hozzájárul az ideális testsúly megtartásához. Napjainkban használata rendkívül népszerű, hiszen megbízható és fenntartható közlekedési eszközként hozzájárul a forgalom csökkentéséhez, nem bocsájt ki káros anyagokat, így a környezetet is védi.
A statisztikák alapján szerencsére egyre többen ülnek nyeregbe, a magyarok biciklizőkedve évről évre nő, a belföldi kerékpáros turizmus is egyre divatosabb. Magyarországon a kiépített és kijelölt kerékpáros útvonalak hossza folyamatosan nő, hogy minden korosztály számára biztonságos közlekedést garantáljon.
A világnap apropóján pattanjanak bringára és élvezzék a két keréken közlekedés előnyeit!
Borítókép: Négyüléses kerékpáron a család (MTI Fotó: Bara István)
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 327 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.