Ma van a finnugor nyelvrokon népek napja, amely az összetartozásról szól, noha a finnugor rokonság elmélete máig vitatott tudományos és egyéb körökben.
Mivel a származástudat nagyban befolyásolja egy-egy nép vagy nemzet kiállását, önbecsülését, így nem csoda, hogy hazánkban már a 19. században is heves vitákat váltott ki a nyelvrokonság kérdése. A tudományos élet nagyjai sem jutottak mindig egyetértésre:
az azóta már elvetett török-magyar rokonság elméletének előmozdítói között találjuk például Vámbéry Ármint,
míg a finnugor nyelvrokonság első tudományos igényű bizonyítása Sajnovics János nevéhez fűződik.
Noha a finnugor-magyar rokonságot ma már hitelt érdemlően lehet bizonyítani, a nyelvrokon népek napjának mégsem célja a kétkedők meggyőzése: sokkal inkább
a finnugor népek hagyományait és kultúráját hivatott közelebb hozni a közönséghez.
Emellett támogatja a kisebbségi nyelvek fennmaradását, valamint felhívja a figyelmet a veszélyeztetett kulturális örökségekre is.
A legismertebb finnugor népek közé tartoznak a finnek, észtek, magyarok, mordvinok, cseremiszek, zürjének, votjákok, illetve a hanti és manysi népcsoportok. Mára több közösség nyelve és hagyománya veszélyeztetetté vált, ezért fontos feladat ezek szélesebb körű megismertetése, fennmaradásuk támogatása. Az Országgyűlés 2013-ban minden év októberének harmadik szombatját a nyelvrokon népek napjává nyilvánította, hogy
a finnugor hagyományok élő kulturális értékké válhassanak az újabb és újabb generációk számára.
Kedves Olvasók, tekintsék meg az Operatőrmesék Lappföldről szóló epizódját a linkre kattintva: https://s.mtva.hu/0hyCmZBf
Borítókép: Pillanatkép a VII. Finnugor Világkongresszusról (MTI Fotó: Oláh Tibor)
Kedves Olvasók, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 349 ezer fénykép közül válogathatnak. Ha cikkünk felkeltette érdeklődésüket, ide kattintva számos további érdekes felvételt találnak. Jó böngészést kívánunk!