A Pesti Vigadó története dióhéjban

A pesti Duna-part reformkorban épült klasszicista palotasorát a csodálat hangján emlegették az idevetődött utazók. Pollack Mihály tervei alapján itt épült fel 1832-ben a Redoute (vigadóépület, bálterem), melynek termeiben a magyar szó már fölébe kerekedett a németnek. Idősebb Johann Strauss üveghintóval érkezett ide Bécsből, 1839-ben és 1940-ben itt koncertezett Liszt Ferenc. Az első népképviseleti országgyűlést is a Redoute nagytermében nyitották meg 1848. július 5-én. Egy év múlva, 1849. május 15-én, amikor Görgey Artúr Budát ostromolta, a várat védő Heinrich Hentzi tábornok szétlövette a pesti Duna-sor palotáit. A Redoute is leégett. A szabadságharc leverése után tíz esztendővel, 1859-ben végül Feszl Frigyes kapott tervezői megbízást az új Vigadó megépítésére, melyet 1865. január 15-én nyitottak meg. A „Pest városi Redoute termek” – ahogy akkoriban nevezeték – lépcsőházának freskóit Than Mór és Lotz Károly festette a Tündér Ilona-mondát megelevenítve, a nagyterem szobrait Strobl Alajos és Bezerédi Gyula készítette. Az év augusztusában Liszt Ferenc itt vezényelte Szent Erzsébet legendája című oratóriumának ősbemutatóját. A fővárosban megforduló neves zenészek, Johannes Brahms, Claude Debussy, Bruno Walter, Herbert von Karajan, Arthur Rubinstein stb. mind felléptek a Pesti Vigadó hangversenytermében. Az előadások, rendezvények, kiállítások nem korlátozódtak a zenére: 1894-ben Jókai Mór ötvenéves írói jubileumát ünnepelték, a norvég Fridtjof Nansen 1898-ban északi-sarki felfedező útjáról tartott előadást, 1909 októberében pedig kiállították Blériot repülőgépét, amellyel elsőként repülte át a La Manche csatornát. Az épület a II. világháborúban súlyosan megsérült. Sokáig az is kérdéses volt, hogy egyáltalán újjáépítik-e. Az ország akkori vezetői ormótlan szocialista realista épületet láttak volna szívesen a helyén. A Vigadót a pénzhiány, majd a műemlékké minősítés (1954) mentette meg a lerombolástól, végül 1960-ban „az épület egyedi építészeti alkotás volta és kultúrtörténeti jelentősége miatt” újjáépítése mellett döntöttek. A megújult Vigadó csak húsz év múlva, 1980. március 12-én nyitotta meg ismét kapuit két színházteremmel és egy galériával. 2004 és 2014 között újabb nagyszabású felújításon esett át az épület, melynek felső szintjein újabb kiállítóhelyeket alakítottak ki. Az intézmény tulajdonosa és működtetője a Magyar Művészeti Akadémia. Borítókép: A Pesti Vigadó, Budapest, 1890. Reprodukció, MTI Fotó: Fényes Tamás, azonosító: MTI-FOTO-883680