Molnár Ferenc először folytatásos regényként publikálta 1906-ban egy ifjúsági lap számára, amiben azon személyes élményeit vetette papírra, amikor még a Lónyay Utcai Református Gimnáziumba járt. A történet főhőseit akkori diáktársairól mintázta, így bár a regény története kitalált, de „…a figurái azonban éltek. A diáktársaim voltak ezek...” – idézi fel önéletrajzi regényében a szerző.
Az 1889 tavaszán, egészen pontosan márciusban játszódó történetben a Pál utcai fiúk csapata és ellenfelük, a vörösingesek közötti rivalizálást, majd a Grundért folytatott végső csatát írja le. A barátság, a hűség, önfeláldozás, az árulás szimbólumai a szereplők jellemében köszönnek vissza, olyan élethelyzetekben, amelyek akár ma is megtörténhetnek. Bár csak egy kis szelete Budapestnek, ahol a regény története életre kel (Ferencváros és Józsefváros), a fiúknak mégis az egész világot jelenti. A regény hatalmas népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, hogy Magyarországon kívül más országokban is kötelező olvasmány az általános iskolákban, valamint a könyv híre a tengerentúlra is eljutott.
Számos módon, nyelven és formában adták már elő a regényt: színdarab, operett, musical, valamint több magyar és külföldi filmfeldolgozás is született. Ezek közül azonban a máig leghíresebb és legnépszerűbb A Pál utcai fiúk film Fábri Zoltán rendezésében, magyar-amerikai koprodukcióban készült. A koprodukció oka a regény több nyelven való megjelenése és a már említett korábbi filmfeldolgozások voltak. A főszerepeket egy londoni színésziskola gyerekszínészei játszották el. Érdekesség, hogy az amerikai közízlésnek való megfelelésért az egyik társforgatókönyvíró optimistább véget tervezett a filmnek, azonban Fábri tartotta magát az eredeti történet befejezéséhez. A filmet 1969-ben mutatták be a magyar és az amerikai nagyközönség előtt.
„És másnap, mikor az egész osztály néma, ünnepies csöndben ült a helyén, és Rácz tanár úr komoly léptekkel, lassan, ünnepélyesen ment föl a katedrára, hogy onnan a nagy csöndben halk szóval emlékezzék meg Nemecsek Ernőről, és felszólítsa az egész osztályt, hogy holnap délután három órakor valamennyien fekete vagy legalábbis sötét ruhában gyülekezzenek a Rákos utcában, Boka János komolyan nézett maga elé a padra, és most először kezdett derengeni egyszerű gyereklelkében a sejtés arról, hogy tulajdonképpen mi is az élet, amelynek mindnyájan küzdő, hol bánatos, hol vidám szolgái vagyunk.” (Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk – részlet)
BORÍTÓKÉP: Nemecsek és Boka jelenete a filmből. MTI Fotó: Patkó Klári Tulajdonos: MTI Rt. Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-858444
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 314 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.