115 éves A Pál utcai fiúk

Nemecsek Ernő, Boka János, Áts Feri… alig van, aki ne ismerné ezeket a neveket, mint ahogy a gittegylet, grund, einstand szavak is ismerősen csenghetnek. 115 éve, 1907. április 10-én jelent meg Molnár Ferenc leghíresebb ifjúsági regénye, mely azóta jelentős karriert futott be: 32 nyelvre fordították le, és hatszor filmesítették meg.

Múltidő

2022.04.10 | olvasási idő: kb. 5 perc


Molnár Ferenc először folytatásos regényként publikálta 1906-ban egy ifjúsági lap számára, amiben azon személyes élményeit vetette papírra, amikor még a Lónyay Utcai Református Gimnáziumba járt. A történet főhőseit akkori diáktársairól mintázta, így bár a regény története kitalált, de „…a figurái azonban éltek. A diáktársaim voltak ezek...” – idézi fel önéletrajzi regényében a szerző.

Molnár Ferenc (1878. január 12. – 1952. április 1.) író, publicista, az 1930-as években. (MTI Fotó: Reprodukció)

Az 1889 tavaszán, egészen pontosan márciusban játszódó történetben a Pál utcai fiúk csapata és ellenfelük, a vörösingesek közötti rivalizálást, majd a Grundért folytatott végső csatát írja le. A barátság, a hűség, önfeláldozás, az árulás szimbólumai a szereplők jellemében köszönnek vissza, olyan élethelyzetekben, amelyek akár ma is megtörténhetnek. Bár csak egy kis szelete Budapestnek, ahol a regény története életre kel (Ferencváros és Józsefváros), a fiúknak mégis az egész világot jelenti. A regény hatalmas népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, hogy Magyarországon kívül más országokban is kötelező olvasmány az általános iskolákban, valamint a könyv híre a tengerentúlra is eljutott.

A stáb a Gogol és a Visegrádi utca sarkán forgatja A Pál utcai fiúk című filmet. 1968. június 3.
(MTI Fotó: Patkó Klári)

Számos módon, nyelven és formában adták már elő a regényt: színdarab, operett, musical, valamint több magyar és külföldi filmfeldolgozás is született. Ezek közül azonban a máig leghíresebb és legnépszerűbb A Pál utcai fiúk film Fábri Zoltán rendezésében, magyar-amerikai koprodukcióban készült. A koprodukció oka a regény több nyelven való megjelenése és a már említett korábbi filmfeldolgozások voltak. A főszerepeket egy londoni színésziskola gyerekszínészei játszották el. Érdekesség, hogy az amerikai közízlésnek való megfelelésért az egyik társforgatókönyvíró optimistább véget tervezett a filmnek, azonban Fábri tartotta magát az eredeti történet befejezéséhez. A filmet 1969-ben mutatták be a magyar és az amerikai nagyközönség előtt.

Fábri Zoltán rendező (b) és Anthony Kemp, a Nemecseket alakító gyerekszínész (j) A Pál utcai fiúk című film forgatásán. (MTI Fotó: Patkó Klári)

 „És másnap, mikor az egész osztály néma, ünnepies csöndben ült a helyén, és Rácz tanár úr komoly léptekkel, lassan, ünnepélyesen ment föl a katedrára, hogy onnan a nagy csöndben halk szóval emlékezzék meg Nemecsek Ernőről, és felszólítsa az egész osztályt, hogy holnap délután három órakor valamennyien fekete vagy legalábbis sötét ruhában gyülekezzenek a Rákos utcában, Boka János komolyan nézett maga elé a padra, és most először kezdett derengeni egyszerű gyereklelkében a sejtés arról, hogy tulajdonképpen mi is az élet, amelynek mindnyájan küzdő, hol bánatos, hol vidám szolgái vagyunk.” (Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk – részlet)

A képen: Nemecsek (Anthony Kemp) (j) és Boka (William Burleigh) (b) jelenete a filmből. (MTI Fotó: Patkó Klári)

BORÍTÓKÉP: Nemecsek és Boka jelenete a filmből. MTI Fotó: Patkó Klári Tulajdonos: MTI Rt. Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-858444

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 314 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Lóvasúttal a Kálvin tértől Újpest városkapuig

1866. augusztus 1-jén indult meg a menetrendszerű lóvasútjárat a két város, Pest és Újpest között.

Kétszázötven éve tippelünk és reménykedünk

Mária Terézia császárnő és királynő 1762. március 26-án császári pátensben engedélyezte a genovai lottót, Budán 1770. szeptember 2-án rendezték meg az első lottósorsolást.

"A ceruza és a radír" mestere

110 éve született Macskássy Gyula, a pályafutása során nemzetközi fesztiváldíjakkal is elismert, Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, akit a magyar rajzfilm atyjának is neveznek.

Karikó Katalin Nobel-díjat kap

A Karolinska Institutet Nobel-közgyűlése idén az élettani és orvosi Nobel-díjat megosztva a Pennsylvaniai Egyetemen dolgozó, Széchenyi-díjas magyar biokémikusnak, Karikó Katalinnak és Drew Weissman mikrobiológusnak ítéli oda biokémiai felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették hatékony mRNS-vakcinák kifejlesztését a COVID-19 ellen.