Immár 15 éve minden október második szombatján megrendezik a magyar fürdőkultúra napját, amely hazánk gazdag fürdőhagyományaira és a fürdőkultúra egészségmegőrző szerepére hívja fel a figyelmet. E jeles napon számos fürdő különleges programokkal, kedvezményekkel és a fürdők kultúrtörténetét bemutató előadásokkal várja a látogatókat.
Magyarország valódi termálnagyhatalom, hiszen bővelkedik különböző összetételű gyógy- és hévizekben. Fürdőkultúránkat a római és a török hagyományok formálták, ennek köszönhetően hazánkban „egymást érik” a híres történelmi fürdők. Itt található Európa legnagyobb gyógyhatású melegvizű tava, a Hévízi-tó, amelyet egy 38 méter mélyről feltörő, 38 fokos forrásbarlang táplál – különleges élmény a páratlan természeti környezetben vízililiomok között ringatózni. Egerszalókon a termálvíz látványos sódombot hozott létre, míg Miskolctapolcán egyedülálló barlangfürdő várja a látogatókat.
Budapest igazi fürdőváros, Európa egyetlen fővárosa, amely gyógyfürdőkkel rendelkezik – több mint 80 geotermikus forrással. A fürdőkultúra már a római korban jelen volt, de igazi fénykorát a 150 éves török uralom idején élte. A törökök kihasználták a budai termálforrásokat, és gyógy- és gőzfürdőket, valamint közfürdőt és a pasa számára külön fürdőt építettek. E korszak emlékei ma is élnek: a Duna partján álló Rudas fürdő az 1560-as évektől működik, gőzfürdőjét egészen 2004-ig csak férfiak látogathatták. A Király fürdő önálló forrás híján a Lukács Gyógyfürdő vizét kapja, míg a Rác fürdő kupolás medencéjével és az Irgalmasokhoz kötődő Veli bej fürdővel együtt őrzi a múlt hagyományait.
Budapest legnagyobb fürdőkomplexuma a Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda nemcsak gyógyhatásáról, hanem építészeti értékéről is híres. Elődjét 1881-ben kádfürdőként nyitották, hőforrása a mai Hősök tere helyén álló artézi kút volt. A Városligetben megépült neoreneszánsz fürdőházban már 51 magánfürdő, férfi- és női gőzfürdő, valamint egy 170 fős népfürdő várta a vendégeket. A strandfürdővel kibővített Széchenyi ma Európa egyik legnagyobb nyilvános fürdőjeként működik. A Gellért fürdő helyén egykor a Sáros fürdő állt, nevét az iszapos vizéről kapta. Nemcsak a pesti és környékbeli mezővárosi emberek fürdőztek benne, hanem a fáradt lovakat is itt gyógyították. Az 1918-ban megnyílt Szent Gellért fürdő és szálloda a főváros első luxus kategóriájú létesítménye volt, hullámmedencéje igazi kuriózumnak számított. A Lukács gyógyfürdő vizeiről úgy tartják, Budapest egyik leghatásosabban gyógyító forrása: itt hozták létre az ország első komplex gyógyfürdőellátást biztosító részlegét. A Margit fürdő a főváros közkedvelt szigetén állt, és három saját termálforrás táplálta. Helyén ma négycsillagos szálloda áll.
Kedvcsinálóként nézzék meg lapozható galériánkat hazánk fürdőiről!
- Fürdővendégek a Hévízi-tó súlyfürdőjében (MTI Fotó: Bereth Ferenc)
- Fiatalok a Széchenyi Gyógyfürdő teraszán (MTI Fotó: Farkas Tamás)
- Fürdőzők a Palatinus strandon (MTI Fotó: Farkas Tamás)
- Vendégek a Hévízi Tófürdő strandján (MTI Fotó: Bereth Ferenc)
- Sakkozók a Szabadság Strandfürdő medencéjében (MTI Fotó: Horling Róbert)
- A Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő (MTI Fotó: Járai Rudolf)
- Gellért Gyógyfürdő és Szálló (MTI Fotó: Bartal Ferenc)
- Gellért Gyógyfürdő beltéri medencéje (MTI Fotó: Bartal Ferenc)
- Palatinus Strandfürdő hullámmedencéje (MTI Fotó: Jónás Pál)
- Szabadság Strandfürdő gyógyvizében (MTI Fotó: Jónás Pál)
- Téli fürdőzés után (MTI Fotó: Jónás Pál)
- Lukács fürdő nagymedencéje (MTI Fotó: Seidner Zoltán)
- Szabadság Strandfürdő gyógyvizes medencéje (MTI Fotó: Horling Róbert)
- Palatinus Strandfürdő(MTI Fotó: Farkas Tamás)
Borítókép: Fürdőzők a Dagály utcai Szabadság strandfürdőn Készítette: Fényes Tamás. Tulajdonos: MTI/MTVA
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 326 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.