Az újjászületés ünnepére

A húsvét Jézus megváltóként való feltámadásának ünnepe, ugyanakkor egybeesik a tavasz eljövetelével, a természet évenkénti újjászületésével.

Ünnepek és hétköznapok

2024.03.27 | olvasási idő: kb. 2 perc


A keresztény hit legfontosabb ünnepét hosszú előkészítő időszak, a negyvennapos böjt előzi meg, amely hamvazószerdával kezdődik és a húsvéti nagyszombattal zárul. A nagyhét előtti vasárnap a virágvasárnap, amikor Jézus diadalmas jeruzsálemi bevonulását barkás, vagy délebbi vidékeken pálmás körmenettel ünneplik. Ezután nagyszombat este máig feltámadásnapi körmenettel emlékeznek meg Jézus megváltóvá válásáról a keresztény hívők, emellett a régi időkben ilyenkor szentelték meg a tüzet és a vizet is. A keresztény hagyományokhoz tartozott még, hogy a böjti időszak után az emberek a hagyományos húsvéti ételekkel, vagyis sonkával, főtt tojással, kaláccsal és tormával megrakott kosarakkal indultak meg a templomokba, hogy az ételt már megáldva fogyaszthassák el este a húsvétvasárnapi ünnepi asztalt körülülve.

Feltámadásnapi körmenet 1959-ben (MTI Fotó: Bajkor József)

Húsvéthétfő a főünnepet követő nap, amelyen teret nyernek a termékenységi és tavaszköszöntő népszokások. A húsvéti nyúl eredete bizonytalan, Magyarországon német hatásra terjedt el a XIX. században. A locsolkodás hagyománya, amely valódi hungarikum, a víz tisztító és megújító, valamint termékenységvarázsoló erejében gyökerezik. A fiúk és férfiak jókívánságokkal köszöntötték a locsolás előtt a leányokat, mint például a békési „Egészségére váljon, haja nagyra nőjön!”. A leányok hagyományosan tojással, az új élet szimbólumával jutalmazták locsolóikat. A pirosra festett tojások a szerelmet is jelképezték. A tojásdíszítés a különféle tájegységekre jellemző motívumokkal és számos technika alkalmazásával, például karcolás, hímzés, írás, patkolás történt. 

Locsolkodás Bács-Kiskun vármegyében az 1950-es években (MTI Fotó: Járai Rudolf)

A vízbevető vagy vízbehányó hétfőnek is nevezett húsvéthétfőn számos helyi változata alakult ki az öntözködésnek. Például az Ipoly vidékén még vasárnap este járták a legények a lányos házakat, ezt nevezték tojáshajtásnak. A legények az egyik háznál szalonnát kaptak és megsütötték a gyűjtött tojásokat rántottának, majd a szalonnabőrt annak a lánynak az ajtaja elé vetették, akire haragudtak. Andrásfalván viszont egyáltalán nem locsoltak, csak az első világháború után jött divatba ez a szokás, de akkor is csak az utcán: „Ha az utcán ment egy leján, a legények háturról odaoroszkodtak, s egy kandér, vaj cseber vizet a nyakába lottyantottak”. Néhány Észak-Dunántúli, túlnyomórészt szlovákok lakta településen locsolás helyett fűzfavesszőkből font, sibának nevezett korbáccsal vesszőzték a leányokat, később pedig a két szokást kombinálták, és a vesszőzés után jött a locsolás.

Az m3.hu műsorkínálata húsvét hetére:

Dávid Katalin művészettörténész három részes sorozatában a nagycsütörtök, nagypéntek és húsvét történeti, teológiai és művészettörténeti vonatkozásain vezeti végig a nézőket március 28, 29, és 30-án. Szombaton Dobszay László zenetörténész és Török József liturgiatörténész Jézus mint történelmi személy kereszthalálának és feltámadásának IV. századi és evangéliumi bizonyítékait ismertetik meg a "Harmadnapra legyőzte a halált..." - A húsvét Európa kultúrtörténetében című műsorban. 

Vasárnap énekkel indítjuk a napot, következik a Húsvéti énekek - Sebestyén Márta műsora, majd A szép Húsvét - Vendégségben Tahitótfaluban Péreli Zsuzsa gobelinművész és Tolcsvai László zeneszerző házában műsort láthatják, ezt követi a Húsvét című tévéfilm, melyben a paraszti életmódú szülők és egyetemista fiuk konfliktusa épp a húsvéti ünnepekre hazalátogatás során csúcsosodik ki. 

Az emberfia - Húsvéti képek művészeti műsorban Jézus életének utolsó stációit láthatjuk Udvardi Erzsébet festőművész festményein. A napot zenével zárjuk, a Zenés TV Színház – Parasztbecsület című előadását láthatják, amely szerelemről, féltékenységről, hódításról, bosszúról szól szicíliai vérmérséklettel 1880 húsvétvasárnapján, ezután a Bach: János passiójának koncertfelvételét láthatják a Mátyás-templomból a Magyar Kamarakórus, a Budapesti Vonósok, valamint Kertesi Ingrid, Németh Judit, Mukk József, Gáti István és Moldvay József operaénekesek előadásában, Heltay László karnagy vezénylete mellett.

A Nemzeti Archívum kellemes húsvéti ünnepeket kíván!

Borítókép: Tojásfestés MTI Fotó, Készítette: Danis Barna Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum: MTI-FOTO-872287

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 326 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Építészből népzenész

75 éves Sebő Ferenc Kossuth-díjas énekes, gitáros, tekerőlantos, népzenekutató, dalszerző, a Nemzet Művésze, a Sebő-együttes alapítója.

Bilicsi Tivadar

Bilicsi Tivadar sokoldalú művész volt: színész, komikus, táncos, énekes. A komédiákban bölcs embersége, a tragédiákban groteszk világlátása emelte mások fölé.

Átkelőhelyből szimbólum

180 évvel ezelőtt, 1842. augusztus 24-én rakták le az első jelentős magyarországi folyami híd, a Széchenyi lánchíd alapkövét.

Május 1. a munka és a magyar televíziózás ünnepe

Május első napjának kitüntetett szerep jut a magyar televíziózás történetében. 1957-ben külső helyszíni közvetítéssel ezen a napon indult a rendszeres tévéadás egy angol PYE közvetítőkocsi segítségével, természetesen a május 1-jei felvonulással a középpontban. Azóta sok-sok év telt el, s most újabb mérföldkőhöz érkeztünk.