20 méter munkapálya
Ennyi az út a XIX. századi főúri szalonoktól a hasunkig.
Kultúrsnack
2020.12.10 | olvasási idő: kb. 1 perc
Van-e olyan gyerek vagy felnőtt kis hazánkban, akinek a karácsony hallatán nem az elsők között jut eszébe a színes, csillogó papírba csomagolt édesség, a szaloncukor?
E karácsonyi finomság a XIV. századi Franciaországból származik és eredetileg fondant cukorból készült. Német cukorművesek közvetítésével került hazánkba a XIX. század elején. Kugler Henrik korában még kézzel készítették, utódja, Gerbeaud Emil már a Stühmer csokoládégyárban előállított szaloncukrokat kínálta cukrászdájában.
A nagyüzemi szaloncukorgyártás az 1950-es években indult be Magyarországon.
Az 1980-as években a jó minőségű konzum mellett megjelentek a zselés ízesítésűek, és a mai napig ezek a legkeresettebb fajták.
Egy magyar család átlagosan 1 kg szaloncukrot fogyaszt az ünnepi időszakban. Annak ellenére, hogy a kínálat igen széleskörű, egyre többen térnek vissza a hagyományos receptekhez, és otthon készítik el saját karácsonyi édességüket.
Borítókép: Magyarország, 1955. december 26. Gyerekek állnak a karácsonyfa előtt az ünnep másnapján. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Busztin Lívia. Azonosító:
MTI-FOTO-785597
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 289 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
A cukormasszából egy 20 méteres munkapálya végére lesz szaloncukor a Győri Keksz- és Ostyagyárban (MTI Fotó: Tormai Andor)
Zselé szaloncukor csomagolása a Budapesti Csokoládégyárban (MTI Fotó: Pintér Márta)
További cikkek:
Hurrá, nyaraltunk!
Régvolt nyarak hangulatát idézzük fel. Ugye Önök is emlékeznek? Nézzék meg lapozható képgalériánkat!
Aki világsztár táncos-komikus lehetett volna, mégis hazatért
Ifj. Latabár Árpádot magas termete és lenyűgöző színpadi mozgása emelte a legnagyobbak közé, holott egy közismert színészdinasztia tagjaként, közkedvelt fivére árnyékában nem volt könnyű dolga. 120 éve született a Mágnás Miska legendás Mixi grófját is alakító színművész.
Luca napján dobja félre a munkát!
Hogy miért? December 13-án több mindenre - erre is - fény derül.
Jancsó Miklós és Monica Vitti olaszos vitája
A száz éve született Jancsó Miklós beírta nevét a magyar és nemzetközi filmművészet maradandó alkotói közé. Olaszországi munkái olykor mégis váratlan vihart kavartak.