![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/background_image/F__EV19651015015.jpg)
„Kiskabos” – a humor óriása
100 éve született a Vidám Színpad egyik nagy nevettetője, Kabos László, akinél senki nem tudta jobban, mekkora erő rejlik a humorban.
Karakter
2023.09.28 | olvasási idő: kb. 4 perc
Az 1923. szeptember 28-án Sárváron született komikus Krausz Lászlóként látta meg a napvilágot, és később távoli rokona, Kabos Gyula tiszteletére vette fel annak családnevét. Gyermekként előbb a cirkusz és különösen a bohócok varázsolták el, kertjükben társaival a szülőknek tartottak előadásokat, nem sokkal később azonban már híres drámai színész akart lenni. Tudta, hogy célját úgy érheti el legkönnyebben, ha Budapestre kerül, ezért kérte szüleit, hadd tanulhasson a pesti kertészeti szakiskolában, ami mellett négy évig színjátszókörbe is járt. Ezt aztán kevésnek találta, és Bálint Lajos (Lulu bácsi) színiiskolájában igyekezett elsajátítani a szakma csínját-bínját. Arról, hogy eredeti törekvései ellenére hogyan lett mégis kabarészínész, így mesélt egyszer: „Lulu bácsi magániskolájának elvégzése után az akkori Magyar Színházba jelentkeztem meghallgatásra. A bizottság előtt aztán III. Richárd egyik legsúlyosabb monológját adtam elő nagy önbizalommal. S hogy milyen eredménnyel? Nos hát olyan röhögés fogadta érzelmes produkciómat, hogy egy hét múlva már szerződést kínált a kabaréiról oly híres Pódium Színpad.”
A született nevettető karrierje éppen hogy csak elkezdődött, mikor 1943-ban származása miatt a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták. A „Nagy Megpróbáltatás”-ként emlegetett szomorú időszak tapasztalatait így összegezte egyszer: „Ott tanultam meg, hogy milyen nagy kincs az, ha szeretik egymást az emberek, s ott vált ars poeticámmá, hogy olyan orvosság a humor, ami még a kétségbeesőt is erőre serkenti…” Az átélt borzalmak Kabos Lászlót csak még inkább megerősítették abban, hogy helye a színpadon van, és hogy a humor segítségével bármi legyőzhető. Bár 1948-ban a Kertészeti Főiskolán szerzett diplomát, továbbra is leküzdhetetlen vágyat érzett a világot jelentő deszkák iránt.
Bálint Lajos mellett Verebes Károly is tanította, mielőtt 1946-ban először paródiákkal lépett fel a Pódium Kabaréban (korábban Pódium Színpad). Kabos Lászlónak, akinek később védjegyévé vált vörös hajkoronája, azonban nem ment olyan egyszerűen az újrakezdés. Ascher Oszkár, aki 1947 és 1949 között igazgatta a Pódium Kabarét, kifejezetten Kabos hajszínére hivatkozva jelentette ki, hogy nem tudja alkalmazni a művészt. Az elhivatott komédiás akkor hatalmas pénzt áldozva egy barna parókát készíttetett, ám hiába, Ascher újra elutasította. Egyik első szerepében Kabosnak csak át kellett sétálnia a színpadon, a közönség egyetlen szó nélkül is dőlt a nevetéstől. Végül Kabos – vagy ahogyan a nézők és pályatársak előszeretettel emlegették „Kiskabos” - fő munkahelye egy kitérő évad kivételével a Mikroszkóp Színpadon egészen haláláig mégis ez az épület maradt, amely később a Vidám Színpad otthona is lett.
A Vidám Színpad mellett a legendás művész számos más színházban is fellépett, például az Operettszínházban, rendszeresen hívták a rádióba, filmezett és olyan egyedi felkéréseknek is eleget tett, mint hogy legyen az 1957-ben indult lottó reklámarca. Legemlékezetesebb mozgóképes alakításai A veréb is madár és a Hét tonna dollár című filmekben láthatók. Tréfái több földrész közönségét meghódították, hiszen turnézott Ausztráliában, de fellépett az Egyesült Államokban és Kanadában is. Egyik külföldi útjáról egy Frank Sinatra-estet tartalmazó felvétellel tért haza. Ez a One Man Show szolgált alapul a kabarézseni karrierje csúcsának számító Kabos Showhoz. A rengeteg fellépést vállaló művész az országot is gyakran járta estjeivel, munkája mindent megelőzött életében. Élete végéig kitartó társával, Urbán Erika színésznővel is a színpadon szerettek egymásba.
Arról, hogy Kabos László mennyire maximalista volt a munkában, Kalmár Tibor így írt a Volt egyszer egy kabaré… című könyvében: „Kabos általában nem veretes klasszikusokban játszott, így nagyon sok múlott azon, miként formálódik meg a reá írt szerep. Ő ebben utolérhetetlen volt! Ösztönös dramaturgiai érzékkel annyi jó tanácsot és ötletet adott a szerzőknek, ami garantálta a hosszú sikerszériát. Nem nyugodott addig, amíg minden ab gangja (színpadról való kimenetele) nem váltott ki nagy hahotát és tapsot. Nem tudta elképzelni, hogy úgy menjen le a függöny, hogy a közönség ne dőljön a röhögéstől. És itt nemcsak a saját poénját tartotta fontosnak. Nagy csapatjátékos volt, nemcsak a saját szerepe kidolgozására koncentrált, hanem odafigyelt a partnerére is. Ha a közönség nem nevetett valamelyik kollégájának a bemondásán, ajánlott újat, és figyelte a kulisszák mögül, hogy „bejött-e”, kiváltotta-e a közönségből a megfelelő hatást az ötlete.” De fantasztikus népszerűsége nemcsak munkája iránti végtelen elkötelezettségének volt köszönhető, hanem kedves személyiségének is.
A Jászai Mari-díjas művész legbüszkébb mégsem a szakmai elismerésekre volt. Arról, hogy mi jelentett még ennél is többet számára így mesélt egyszer: „Pályámon sok kitüntetés ért, de legjobban annak örültem, amikor szülővárosom, Sárvár, ahol egykor megaláztak, ahonnan szüleimet deportálták — díszpolgárrá választott. Csak azt sajnáltam, hogy drága jó édesapám ezt a napot nem érhette meg.”
A magyar humor óriása 2004. szeptember 26-án nyolcvanévesen távozott, sírján – amely a budapesti Kozma utcai izraelita temetőben van – a „Kiskabos” felirat örökre emléket állít művészi nagyságának.
Kabos Lászlóra születésének kerek évfordulója alkalmából az MTVA Archívum online csatornáján, az m3.hu-n a Tilos a bánat című kabaréval, szeptember 30-án pedig a Csak egy csap című komédiával emlékezünk. Tartsanak velünk!
Borítókép: Kabos László színész, komikus MTI Fotó Készítette: Keleti Éva, Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum: MTI-FOTO-F__EV19651015015
Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 327 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
“Hej, ha ezt az én galambocskám megérhette volna…”
Szemes Mariról az emlékezetes Csehov-paródia fent említett szállóigéje jut eszünkbe, de emellett sokszínű tehetség volt. Ugyanolyan jól álltak neki a komolyabb, mint a humoros szerepek. Ma lenne 90 éves.
"Semmi máshoz nem értek, csak a színházhoz"
Lehoczky Zsuzsa színésznőnek élete a színház. S mivel a színház örök, ő maga is az. Boldog születésnapot a nyughatatlan, csodálatos hangú, ezerarcú énekes-színésznőnek!
A szobrászművész, akinek az anyagok feltárták titkaikat
Búza Barna keze alá engedelmesen simult a kő, a bronz, a fa. 1970-ben diófából faragott egyházművészeti szobraiért VI. Pál pápa művészeti emlékérmet adományozott neki.
KVÍZ – A magyar musical napja
1961. január 12-én mutatta be a budapesti Petőfi Színház (ma Thália Színház) az első magyar musicalt: Hubay Miklós, Vas István és Ránki György Egy szerelem három éjszakája című művét. 2012-ben kezdeményezte a Bajor Gizi Színészmúzeum, hogy ennek az eseménynek az évfordulóján ünnepeljük a magyar musical napját. A kérdések a bemutatók időpontjának sorrendjében haladnak!