Zsámbék, 1957. december 16. Börzsei István gépesítési szaktanár (j2) a traktorok elektromos indítómotorairól tart előadást a tsz-elnökképző iskola hallgatóinak az Új Élet Termelőszövetkezet gépállomásán. MTI Fotó: Bajkor József
Termelőszövetkezet (tsz): teljes nevén mezőgazdasági termelőszövetkezet (mgtsz). A mezőgazdaság szovjet típusú átszervezésekor létrehozott kollektív agrárnagyüzem. A magán parasztgazdákat adminisztratív eszközökkel kényszerítették a belépésre. A termelőszövetkezetben a termelőeszközök közös tulajdonúak voltak, a termelés közös munkán alapult, a jövedelem elosztása a végzett munka arányában történt. Az értékesítést, beszerzést közösen végezték. A termelőszövetkezet legfőbb szerve a közgyűlés volt, itt választották a vezetőséget is. A termelőszövenek évi termelési tervet, költségvetést, év végén zárszámadást kellett készíteni. A tervgazdálkodás itt is részletesen előírta a termesztendő növényeket, a mezőgazdasági munkák végzésének idejét – figyelmen kívül hagyva a talajtani- és éghajlati különbségeket. Ezért a mezőgazdasági termelés veszteséges és rendkívül kis hatékonyságú volt. 1953-ban, az „új szakasz” programja idején leállították a termelőszövetkezetek létrehozását, lehetővé tették a kilépést, így 1956-ra csaknem visszaállt a kollektivizálás előtti állapot. Tsz-elnökképző iskola: Az ország legkülönbözőbb termelőszövetkezeteinek és a megyei tanácsok mezőgazdasági osztályainak javaslata alapján vettek részt a hallgatók a bentlakásos tsz-elnökképző iskolákon. Az állattenyésztési, növénytermesztési és kertészeti ismeretek mellett főtantárgyként szerepelt a nagyüzemi üzemszervezés. Tematikájukba tartozott még a politikai ismeretek és a számtan, mint kiegészítő tantárgy. Szakmai gyakorlatot a termelőszövetkezetekben folytattak, ahol együtt dolgoztak a tsz-tagokkal.