Atkár, 1960. január 13. Kis András a Kossuth Termelőszövetkezet (tsz.) 80 éves nyugdíjasa pipára gyújt, miközben felesége bekapcsolja a rádiókészüléket. A szövetkezet tagsága közgyűlésen határozta el, hogy a jövöben a munkaképtelen, illetve nyugdíjas öregeket hathatósabban támogatják. MTI Fotó: Birgés Árpád
Termelőszövetkezet: teljes nevén mezőgazdasági termelőszövetkezet. A mezőgazdaság szovjet típusú átszervezésekor létrehozott kollektív agrárnagyüzem. 1948 nyarától indult az MKP programja szerinti kollektivizálás, és az év végére már 500 termelőszövetkezeti csoport (tszcs) jött létre. A magán parasztgazdákat adminisztratív eszközökkel kényszerítették a belépésre. A termelőszövetkezetben a termelőeszközök közös tulajdonúak voltak, a termelés közös munkán alapult, a jövedelem elosztása a végzett munka arányában történt. Az értékesítést, beszerzést közösen végezték. A ~ legfobb szerve a közgyulés volt, itt választották a vezetoséget is. A ~ nek évi termelési tervet, költségvetést, év végén zárszámadást kellett készíteni. Az 1948–1956 között alakult ~ ek nem voltak igazi nagyüzemek: kis területen, szegényes és hiányos felszereléssel küszködtek. A vezetok iskolázatlanok voltak, gyakran változtak, állandó munkaerohiánnyal küzdöttek. A jövedelem bizonytalan, alacsony és rendszertelen volt, ezért folyamatos volt az elvándorlás. A ® tervgazdálkodás itt is részletesen eloírta a termesztendo növényeket, a mezogazdasági munkák végzésének idejét – figyelmen kívül hagyva a talajtani- és éghajlati különbségeket. Ezért a mezogazdasági termelés veszteséges és rendkívül kis hatékonyságú volt. 1953-ban, az ® „ új szakasz” programja idején leállították a ~ ek létrehozását, lehetové tették a kilépést, így 1956-ra csaknem visszaállt a kollektivizálás elotti állapot. Az 1956-os forradalom elfojtása után, 1958-tól újraindították a ~ ek szervezését. 1961-re lezárult a mezogazdaság szocialista átszervezése, a termoföldek dönto többsége ~ i tulajdonba került. Az 1989 után a gyenge ~ ek sorra bomlottak fel.