1919. május Vágó Béla (elöl, j, szemben), a magyar Vörös Hadsereg I. hadtestének parancsnoka és Landler Jenő (elöl, b), a III. hadtest parancsnoka a frontra indulás előtt. A felvétel készítésének pontos helyszíne és időpontja ismeretlen. MTI Fotó: Reprodukció
A Vörös Hadsereg a Tanácsköztársaság "munkás-paraszt" serege volt. A Forradalmi Kormányzótanács 1919. március 25-én rendelte el megalakítását Magyarország területének megvédése érdekében. Április 4-től öten töltötték be a hadügyi népbiztosi posztot, Böhm Vilmos, Kun Béla, Fiedler Rezső, Haubrich József és Szántó Béla is ilyen címet viselt, miután eltörölték a népbiztos-helyettesi posztokat. Április közepére több mint 53 ezer katonát toboroztak. 1919. április 16-án a román hadsereg átlépte a demarkációs vonalat, és megindult Magyarország megszállására. Április végén csehszlovák csapatok is csatlakoztak a románok támadásához. A románok május 1-jén elérték a Tisza vonalát, a csehszlovákok május 2-án megszállták Miskolcot. Május 9-én a Vörös Hadsereg ellentámadásba lendült, és Salgótarján felé közeledett. Északi ellentámadása 73 zászlóaljjal és 46 tüzérüteggel visszafoglalta Miskolcot (21-én), Losoncot (30-án) és Rimaszombatot (31-én). Május 31-én a Kormányzótanács elrendelte az általános védkötelezettséget a háború idejére. Június elején a Vörös Hadsereg elvágta egymástól a román és a csehszlovák csapatokat, elfoglalta Szerencset, harmadikán Lévát, negyedikén Tokajt, Érsekújvárt és ötödikén Sátoraljaújhelyt. Június 6-án bevonultak Korponára, Selmecbányára és Kassára, 9-én magyar kézre került Eperjes és Bártfa, 10-én pedig Rozsnyó. Kun Béla ekkor azonban elfogadta a nagyhatalmak békekonferenciájának ajánlatát, és a Tanácsköztársaság június 30-án visszavonta csapatait. Románia hamarosan bejelentette, hogy visszavonulni nem hajlandó. Ezután Kun Béla a Tiszántúl visszafoglalására akart katonai akciót indítani, de ez a terve összeomlott, sőt a románok ellentámadásba mentek át július 24-én, július 30-án átkeltek a Tiszán, a Tanácsköztársaság vezető szerve, a Kormányzótanács pedig augusztus 1-jén lemondott.