Budapest, 1959. szeptember 12. A Vorosilov KISZ-brigád tagjai OF 2-es oszlopos fúrógépeket szerelnek a Csepel Vas- és Fémművek Szerszámgépgyárában. A brigád tagjai a KISZ exportbrigádok versenyében második helyezést értek el a kongresszusi munkaversenyben. MTI Fotó: Fényes Tamás
A XIX. század végén alapított Weiss Manfréd Acél- és Fémműveket 1946-ban államosították, 1950 és 1956 között Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek néven, 1956-tól Csepel Vas- és Fémművek néven működött, s a szocialista nagyipar fellegvárának számított. A hatvanas években megalakult a Csepel Művek Tröszt, mely mintegy 15 tagvállalatot fogott össze. A trösztöt 1983-ban megszüntették, a vállalatok önállóvá váltak, közülük a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején számos átalakult, illetve megszűnt. A Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) a magyar kommunista állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) ifjúsági szervezete volt 1957 és 1989 között. Munkaverseny: Magyarországon az 1950-es években szovjet mintára szinte folyamatosak voltak a munkaversenyek az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. A mennyiség hajszolása legtöbbször a minőség romlását eredményezte. Leginkább a fontos ünnepek (április 4., november 7. stb.), a vezetők születésnapja, országgyűlési választások, pártkongresszusok adtak alkalmat munkaversenyekre. A versenyen kiválóan, a normát több száz vagy ezer százalékkal túlteljesítő dolgozókat élmunkásoknak, sztahanovistáknak nevezték. A munkaversenyek a norma szigorításának is fontos eszközei voltak. A szocializmus későbbi szakaszában (1960-as, 1970-es évek) a munkaversenyek szocialista brigádverseny formájában zajlottak, amelyek már nemcsak a termelékenység növelésére irányultak, hanem az ideológiai és kulturális képzésre is. A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusát 1959. november 30-december 5. között rendezték Budapesten.